Az a probléma, hogy ehez tudok "hozzájutni" + a szerelés is sokkal könnyebb lenne. Simafalú csővel mennyit nyerhetnék? Hőcserélőről vélemény? Jó lenne tudni a légellenéllását is.
Köszi. Hogyan tudnám csökkenteni a nyomásesést? Csökeresztmetszet nem sokat segítene? Talajhőcserélőt is csinálnék 40m 160-as csővel. Így már nagyon erős venti kéne!!!! Csöveket feszesen tenném, csak a befüvásnál hagynám lazán. A nappaliban lenne a max befúvás 40m3/h ami 1,4m/s gerincről leágazva kb 3 métert. Így is lehetne hallani a gerinc légzaját?
A 100 m3/h mellett a bejövő ág kb. 75 Pa, a kimenőn pedig kb. 56 Pa lesz a nyomásesés a kalkulátorom szerint. Függ persze attól hogy mennyire feszesen vagy lazán húzod ki a csöveket. Ha viszont ezek a 100-as csövek mennek be/jönnek ki a szobákba, az egy kicsit hangos lesz, mert 3,5 m/s lesz bennük a légsebesség. A szobák előtt egy-két méterrel át kéne váltani legalább 190-es csövekre, vagy a 100-as csöveket ágazd el 3-4 felé.
Sziasztok. Figyelem egy ideje a fórumot, és gratula. Felépítettem a házunkat(4Kw/106m2), a pára és energiaspór miatt szellőztetném. Elvben és anyagban haladok, de már most felmerült egy csomó kérdés:
-100-as sonoflex lenne a "csövezés" 20mbe és15m ki(gerincből ágaztatva). Légellenálás?
-ellenáramú hcs 85*20*30cm 5mm-es légréssel 80 mikronos alu lemezből v 20 mikronos spéci műanyag fóliából(még nem tudom) 100m3/h-ás légcseréhez elég? Várható hatásfok, légellenállás?
-Hőtárolós kályha ventiről vélemény? (300m3/h max nyomás 200Pa) Sajna sokat eszik(0,68A), de ha az "alacsony légellenállás" miatt leszabályozhatnám(fázishasítás)....
Mindenütt szigetelni kellene, ahol a cső nem legalább 1,5 méter mélyen a föld alatt van (plusz a kútban a lemenő szakasz - kivéve, ha a kút talajszint feletti része rendesen hőszigetelve van)
Létezik kimondottan zárt cellás polifoam ilyen célokra. Nyitott cellást nem szabad ide, semmit sem ér.
Egyébként kb két éve feltaláltam az xps hőszigetelést pl talajban futó csövek számára (XPS lapba félkör alakú mélyedést készítesz, kettőt szembefordítasz és ebben fut a cső), de még nem jelentkezett senki, hogy szeretné megvásárolni tőlem a gyártási jogot...
Persze, a zöldséges láda is jó, ha nem tud belemosódni a föld. Nekem a kő ingyen volt, mert közben bontottunk le egy pincelejárót is, sőt így nem kellett elvitetni a sittet :)
Az "... elsé lépésként ..." azt jelenti, hogy ez lesz az első szonda a leendő rekuperátor fagymentesítéséhez. Arra gondoltam, hogy ez hatékonyabb mint egy 10 méteres talajszonda, mivel a víz hővezetése/hőátadaása jobb mint a talajé. Arról nem is beszélve hogy egyszerűe és nagyon gyorsan meg lehet valósítani.
Későbbiekben amikor az időm és az anyagiak is megengedik, akkor további talajszondákkal már hűtésre/fűtésre is használmám.
"Mivel van a ház mellett egy gyűrűs kút, arra gondoltam hogy első lépésként 10-20méter csövet belehelyezek és az lesz a "talajszondám"."
Visszatérő hiba amikor valaki egy véges méretű víztartályt végtelen energiatárolónak tekint. A kút sem más mint egy X köbméteres földalatti víztartály, amely pár négyzetméteren érintkezik a környező talajjal és amelyből nagyon lassan cserélődik a víz a környező talajvízzel.
Szóval hiába lógatsz 10 vagy 100 méter csövet egy olyan "víztartályba", amely (folyamatos energiakivétel esetén egy idő után) talán nem képes több energiát szolgátatni, mint mondjuk 5 méter talajba ásott cső.
Képlet durva sacoláshoz: kút vízoszlop külső (oldalsó+alsó) felülete (négyzetméterben) szorozva szeintem kb 50 watt. Folyamatos energiakivétel esetén ennél többel nem mernék számolni. Tehát egy kút vize rekuperátor fagymentesítéséhez majdnem biztosan bőven elegendő, de ház fűtéséhez (hőszivattyú hőforrásként) szinte biztosan rettentő kevés.
Ok, ígérem nektek, hogy nem megy a csatornába az a víz (ha ilyen megoldás lesz valaha).
Most, hogy így elmélkedtek, rájöttem, hogy nekem nem is kell semmit kiásni, mert a csatornázás miatt felszabadul a kb. 3-4m3-es emésztőgödör, amit egyébként (eső)víztárolónak szántam... :)
... 2-4 műanyag(zöldséges) ládát egymáshoz kell rögzíteni, majd bevonni geotextillel. Ezt kell a kiásott gödörbe helyezni, majd ebbe vezeted a vízcsövet.
A geotextil elég nagy szivárgó felületet biztosít és nem fog eldugulni, -beomlani...
Ha csak a csövet dugnám le, akkor a felület ahol elszivárogna a víz, csak a cső keresztmetszete lenne. Szinte biztos, hogy azt a vízmennyiséget ami a csőn kifolyik a föld nem tudja elnyelni ilyen kis felületen.
Kell ásni 1-2 m2-es és 1,5 méter mély gödröt (vagy ahol homok/kavics kezdődik), bele kell dobálni köveket (pl. törött téglákat kicsit aprítva) a felszíntől 30cm-ig, ide mehet a cső, erre valami vízálló nem bomló anyagot (pl. plexi hullámtetőt) és erre még 30 cm termőföldet a föld színéig. 1-2 napos munka az egész, testmozgásnak jó :)
A "pazarlás" csak egy dolog. A másik, hogy erősen terheled vele a szennyvíztisztító telepet, aminek az üzemeltetése drága dolog. Igen, a tiszta víz 95%an annyira terheli le, mint a szennyvíz.
Persze nem Te fizeted közvetlenül, hanem kifizeti a "közösség" (te, meg mindenki más...), ezért a magyar hajlamos leszarni.
Kedves "nopanic", "Sa nyi" és "Mekk Elek ezermester" köszönöm az ötleteket.
Most fogjuk szigetelni a ház homlokzatát és azon agyaltam, hogy hova tegyem a légbevezetőt és azt hogyan szigeteljem.
De ez a vizes megoldás, a mérete miatt is, egyszerűbb lesz. Mivel van a ház mellett egy gyűrűs kút, arra gondoltam hogy első lépésként 10-20méter csövet belehelyezek és az lesz a "talajszondám". Későbbiek során a rendszert majd ki tudom egészíteni további talajszondákkal.
Kalorifert pedig megpróbálok összebarkácsolni egy autóból való vízhűzőből vagy egy kiselejtezett "fan-coil"-ból.
