Az odáig érthetö a számomra, hogy a sarkokon szépen körbefordul az inga egy nap alatt, az egyenlítön viszont egyáltalán nem fordul el a síkja.
Most azt olvastam, hogy az a szélességi körön óránként 15o X sin a szöget fordul el a lengési sík.
Ez egyrészt a folytonosság miatt érthetö a számomra, másrést viszont akkor ez azt jelenti, hogy egy nap alatt nem egy teljes forulatot tesz meg az inga pl. Magyarországon, hanem ennek csak a sin a-szorosát. Akkor viszont pont, hogy nem tartotta meg az inga az eredeti lengési síkot, hanem ugyanazon a ponton most az inga az eredetivel 3600(1-sin a) vagy 3600 X sin a szöget bezáró síkban mozog.
Próbáltam magamnak az inga mozgását egy egyenlítöi és egy sarki komponensre felbontani, de így sem igazán sikerült megértenek a dolgot, mivel a vonatkoztatási rendszer is bonyolult moszást végez, a változó irányú gravitáció is szükségképp változtatja az inga mozgását.
Ha például egy locsolócsőről van szó, amit a kerti csapra csatlakoztatsz, és csak kicsit nyitod meg a csapot, akkor nem számít, hogy milyen vastag a cső, mindhkettőn ugyanannyi víz folyik ki időegység alatt, mint amennyi a csapból belefolyik (persze csak azután miután a csübek belseje már megtelt vízzel).
Ha viszont egy nagy tartály alján 1, ill. 10 cm átmérőjű lyukat fúrsz, és azokra csatlakoztatod az 1, ill. 10 cm átmérőjű csövet, akkor már nyilván a vastagabb csövön eőbb elfolyik a tartály tartalma.
EGY IRODAI VITA ALAKULT KI ABBÓL ADÓDÓAN HOGY ha veszünk két különböző kersztmetszetű csövet és ugyanakkora nyomással vizet engedünk mindkettőbe akkor egységnyi idő alatt mennyi folyadék mennyiség hagyja el az egyik illetve a másik keresztmetszetű csövet.
Vegyünk egy 1cm-es átmérűjű csövet és egy 10 cm átmérűjű csövet.
Ugyan annyi mennyiségű víz hagyja e el mindkét csövet mondjuk 1 perc alatt?
A "saját hő" első hallásra vadul hangzik, de talán arról lehet szó, hogy az adott tárgyon a hőmérsékleteloszlás épp olyan, mint amit a saját testem okoz rajta. Ha másmilyen a hőmérsékleteloszlás, akkor helyenként melegebbet érzek, mint amit az én testem okozna (helyenként pedig hidegebbet). Azt kéne megpróbálni, hogy mit érez valaki, ha nem székre, hanem egy zsámolyra (zongoraszékre) ül vissza, de nem úgy, ahogy eredetileg ült rajta, hanem arra pont merőleges irányban. Ha igaz ez a feltevés, akkor így saját maga után is ugyanolyan meleget kell éreznie, mint egy másik ember után.
Szerintem ennek alig van köze a fizikához. A hipotézisem:
Az agy és az érzékszervek a normálisnak és gyakorinak feltett dolgokat nem érzékelik (nincs szaga az O2, CO2-nek). Miért lenne lényeges, ha a saját hőjét érzi?
Annak már van jelentősége, ha a barátnő 36-38 fokát érzi az ember. Vagy a piridint a gázból.
Úgy látom halott kicsit a phorum, de megpróbálom.Bocs, hogy lehet, elég OFF dolog, de azt se tudtam hová menjek ezzel a kérdéssel. Azért gondoltam ezt a topicot, mert gondolom itt nyilván fizikusok vannak és ők (ti) tudják esetleg a választ. Hétköznapi eset, hőtan (gondolom én, és az egy része ugye a fizikának), következő: állok a buszon és fogom a korlátot, mert ugye kapaszkodni kell. Mellettem áll egy ember, ő ugyanazt a korlátot fogja mint én, csak kicsit feljebb. Miután leszállt, én még fenn maradtam, és megfogtam azt a részét a korlátnak, amit az ember fogott, és éreztem, hogy meleg. Azután visszatettem a kezem az eredeti helyére (amit legelőször fogtam), és éreztem, hogy teljesen átlagos hőmérsékletű. Újra visszafogtam az ember helyére és még mindig éreztem, hogy melegebb mint az enyém. De ugyanez van, ha pl. ülök egy széken, a mellettem lévő széken egy ember ül. Az ember feláll a székről, elmegy onnan, én pedig a helyére ülök, és érzem, hogy meleg. Visszaültem a saját helyemre, és semmi különöset nem éreztem, azután újra visszaültem az ember helyére, és még mindig meleg volt. Itt a kérdés. Hogy az általam keltett melegséget ÉN mért nem érzem? Kipróbáltam egy barátommal, hogy üljünk egy darabig egy-egy széken, majd cseréljünk helyet. Mindketten éreztük, hogy a másik székje meleg. Ezután visszaültünk saját helyünkre, és egyáltalán nem volt meleg. NEM ÉRTEM, ÉS BOSSZANT, HOGY NEM TUDOM RÁ A VÁLASZT! SEGÍTSETEK!!!
Nem baj ha nem, vagy nem úgy működik, nem örökmozog vagy Nobel-díj várományos.
Önmagában az ilyen házilag épített, ötletes szerkezetek érdekesek, legalábbis nekem tetszenek. Láttam már pl. elég nagy, hatalmas gépipari munkát tartalmazó egypólusú generátort.
Csatlakozom az előttem szólókhoz: Magyarországon fizikusként igen nehéz... Rengeteg tehetséges tudósjelölt püföli ma a billenyűket programozóként stb.. Egy jó megoldásnak azt tartanám, hogy itt elvégzed az egyetemet és azután megpróbálnál bekerülni egy doktori iskolába az USA-ban. Persze ott sem rózsás a helyzet, de a hazainál lényegesen jobb. Csak akkor válaszd ezt a területet ha nem tudod másképpen elképzelmi a jövődet és nagyon jónak is kellene lenned. Ha csak kicsit vagy tehetséges akkor nem valószínű, hogy meg tudsz maradni a területen.
ez szuper :) gézo és deszkamodell örökmozgó mifene ,,, mozog az emeddig az ellem bírja kérnémszépen duracell ?? különben .. és mégis mozog a föld épithetnénk há örökmozgót a gravillárióóó óóó a drága gravillárió változásait kihasználva , elvégre is nem venné azt senki észre ha mini dagálygépi holdfázisváltóval ügyködnénk vagy mégsem
