Fitoplazmák: Olyan kórokozók amelyek vírusfertőzésekhez hasonló tüneteket idéztek elő a növényeken,de a vírusok biológiai ,kémiai és egyéb tulajdonságaitól teljesen eltértek. Filogeneteikailag a Gram pozitív baktériumokhoz hasonlítanak-az egysejtűek (Prothophyta) IV. Osztályába (Mollicutes), a Mycoplasmatales rendbe a Mycoplasmataceae család Mycoplazma (Phytoplasma) nemzetségébe tartoznak. Nem tartalmaznak kromoszómális struktúrával rendelkező sejtmagot. A fitoplazmák növénypatogén ágensek, 2-3 rétegű membránnal határolt sejtfal nélküli pleomorf mikroorganizmusok. Növényeken kívül emberre és állatra is patogének.(Mycoplasmák). Abban különböznek a vírusokból,hogy rns és dns-t is tartalmaznak.. Oltással, szúró és szívó szájszerű rovarokkal (kabócákkal) leválbolhákkal és cuscuta fajokkal terjednek. Fontosabb gazda fitoplazma-kabóca vektor kapcsolatok európában a következők: Vinca Rosea őszirózsa sárgaság fitoplazma (aster yellows fitoplasma ). Macrosteles fascifrons.pl.
Hazánkban a fitoplazmát elsőként Szirmai János írta le a fűszerpaprika kórokozójaként, 1956-ban. Bár azóta is jókora veszteségeket okoz, főképp a paprika- és a paradicsomültetvényekben, mégsem fordítottak rá kellő figyelmet. A legutóbbi években egyre több növényfajon és az ország több részén is szembeötlően nagy számban fordultak elő fitoplazmás megbetegedésekre utaló tünetek: a növények levelei sárgulnak, a hajtások seprűszerűen elágaznak, a virágok csökevényesek maradnak (néha elzöldülnek) és ha van termés, az is apró, fonnyadt. Végül a növények elpusztulnak. A kajszi fitoplazmás megbetegedése: az európai csonthéjas sárgulás a gutaütéshez hasonló tüneteket okoz. A fák levelei váratlanul elfonnyadnak és néhány nap alatt elszáradnak. Általánosságban jellemzője a betegségnek, hogy az ily módon fertőzött fák hormonális egyensúlya felborul, s ennek következtében enyhe teleken a rügyek kihajtanak, sőt virágok is megjelenhetnek. A tenyészidő folyamán a levéllemez világoszölddé válik, és kúp alakban fölfelé kanalasodik.
Azt szeretném megtudni,hogy valaki tud-e olyan betegségről kajszinál aminek az a neve, hogy fito plazma ez a szállító edénnyalábokat károsítja olyan mértékben ,ami a fa pusztulásához vezet jellemzője az űltettvényben a kör alakú terjedés tehát ha egy fa kimegy ,akkor a többi kör alakban produkálja ugyan ezt . Egy 100%-os űltettvényben 60% -ban megsemmisűltek a fák az időjárás még kedvezett is ,mert a csapadékmentes idő stressszeli a növényt tehát nem a legerősebb az immunrendszere/védekezőképesssége/Azt szeretném megkérdezni mivel lehet megelőzni védekezni ellene,mert nem szeretném ki vágni az összes kajszit tanácsot nem tud adni senki ugyan nálam nem jelendkezett még ,de ki tudja lehet olyan ez mint a pestis .
Amúgy van egy dolog ami pl. a Champion ellen szól , annak ellenére , hogy "régi ellenálló " fajta , ami persze hiedelem . Én azt tapasztaltam , hogy vannak olyan fajták amiket a molyok nem szeretnek és vannak amiket igen . Amit kedvelnek pl . a Champion , és nem csak a hajtásvégbe , hanem a későbbi generációk a termésbe is belerágják magukat . Tehát egy biotermesztésbe nem a legalkalmasabb fajta , mert ha féregmentes gyümölcsöt akarunk akkor rendesen kell mérgezni a gyümölcsöt .
Vannak olyan fajták amikbe nem rágják magukat be a hernyók . Pl. a Summerlady-re nem jellemző a molyosodás az azonos időben termő Cresthavent viszont szeretik a molyok . Viszont a szintén régi Ford-ot sem kedvelik , tehát ez egyedi dolog , de egy telepítésnél erre is érdemes figyelni , persze az egyszeri kiskerti vásárló azt sem tudja , hogy mi az hogy barackmoly .
Jah, ezek közül egy sem "magyar", mind az USA-ból származik. Csak olyan régóta szaporítjuk és termesztjük, hogy már sajátunkként tekintünk rájuk. Egyébként a "gyermekeik" már a mieink. A Mariskát a Ford magoncaként találták. Az Elberta magvetéséből szelektálták a Kései Bronzos Elbertát, de ide a rozsdás bökőt, hogy a Szegedi aranyban is van Elberta-vér... :)
Más ízük van egy kicsit a sárgáknak a magasabb karotintartalom miatt.
Te termelő vagy, másként ítéled meg a fajtákat, mint az egyszeri hobbikertészek. Van egy réteg, aki hagyománytiszteletből ragaszkodik a régi fajtákhoz. Ez szép dolog, magánemberként a Jókai összest sem dobjuk ki, mert már nem tetszetős, (viszont ha könyvesboltom lenne, akkor csak egy-két művét tartanám...:) Vannak, akik a nagyszüleik kertjében érzett ízeket szeretnék újra megtalálni. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a régi fajtákat nem kell permetezni, nem olyan érzékenyek, ami részben igaz, de legalább annyi kivétel van alóla, mint amennyi az igazságtartalma. Másrészt mindig bukkannak fel újabb betegségek, újabb kártevők, ill. a régi betegségeknek is virulensebb, fertőzőbb törzsei, ami ellen nem biztos, hogy ellenálló a "régi fajta". (Itt most nem csak ősziről beszélek, hanem általánoságban)
Illetve van egy széles réteg, akinek semmi mást nem tudsz eladni, csak azt amit ismer. Ők veszik ősziből a Championt, kajsziból a mk.-t, cseresznyéből a Germensdorfit, szilvából a Beszterceit, almából a Jonatánt stb...
Az első hárommal nincs semmi baj, nem is az a fő céljuk, hogy kétökölnyi barackokat és almákat szedjenek a fáról, hanem az, hogy elmondhassák, hogy olyan fajtájuk van, ami másnak nincs, és nem lehet kapni a bevásárlóközpontban sem. Tehát egyfajta "bélyeggyűjteményként" tekintenek a kertjükre. (Ahogy néhányan pénzt és időt nem kímélve felújítanak és gyári állapotúra hoznak régi Ladákat, Trabantokat)
Viszont a negyedik csoportól én is lábrázást kapok.
Egyszer már volt szó ezekről a régi jól bevált " magyar " fajtákról : Champion , Ford , Elberta stb .
Van egy tévhit is a piacokon ami egyre jobban erősödni látszik . Ez az , hogy a fehér húsú barack sokkal édesebb , mint a sárga ... vagy legalább is jobb ízű . Talán ott látom az igazságát , hogy a fehérek nagyüzemi termesztésben sokkal kevésbé vannak jelen , mint a sárgák , így azok szinte teljes mértékben kistermelőtől származnak ... ( középkései fajtákból , már sokat látni ) ... és mivel a nagyüzemi fajtáknak a többségét hűtőből szedik elő és onnan jut a fogyasztóhoz , természetesen nem lehet olyan íze , állaga ...stb , mint egy frissen szedett érett baracknak .
Amúgy kissé érthetetlen számomra , hogy miért kellene a divatjamúlt ( elavult ) fajtákhoz ragaszkodni , mikor ugyan azon emberek döntik el , hogy a fajta elavult . Legjobb példa a régi magyar Aranycsillag , egyszerűen eladhatatlan , különösen ilyen túltermelős évben . Tavaly még el lehetett belőle sózni valamennyit az Early Rh árának a 2/3-áért az idén már meg sem próbáltam , ki is vágom a fákat , mert nincs értelme dolgozni velük . Ma néztem a vásárban a csemetéket ... megjelentek az elsők ... és a Championt kapkodták mint a cukrot , beszéltem az eladóval ( ismerős ) és megerősítette , hogy aki nem ismeri a fajtákat , kizárólag ezeket viszi , meg persze a Napsugár barackot ..... láttam azt is !!!!!
Szóval ez olyan , mint ha az autóban csak a Trabantot , meg a Wartburgot , esetleg Ladát vennék az emberek , mert nem ismerik a többi márkát .
Max. génbankokban. Érden és esetleg Cegléden van ilyen. Nem könnyű fenntartani az állományt, úgy hogy vírusmentes maradjon. Felénk újabban minden szilva, kajszi, őszi fürdik a PPV-ben Vannak olyan fajták Cegléden, amit fóliházban tartanak úgy, hogy a fólia oldalfala nagyon sűrű szövésű szúnyoghálóval van befedve a levéltetvek miatt.
Másrészt milyen fajtákra gondolsz? Egyes fajták 10-20 év alatt kikopnak a szaporításból, más fajták makacsul tartják magukat, akár 100 évig is. Pl. a Champion egy 1904-es árjegyzékben bukkant fel először. Igaz, ez amerikai fajta, de jól adoptálódott. Harmadrészt elég kevés hazai fajtánk volt (van) a külföldről, leginkább Amerikából, Olaszországból származó fajták számához viszonyítva. Egyes fajták (Pl. Szöghi duránci, Mezőkomáromi duránci) már meg sem felelnek a mai igényeknek, mert nagyon későn - szeptemberben - érnek, ráadásul a gyümölcshús maghoz kötött. (Az első kérdés barackoltvány vásárlásánál: Ez magvaváló? :))
Az újabb magyar nemesítésekbe, szelekciókba még bele lehet futni. Mariska mindenhol van, de lehet találni Reményből, Piroskából, Aranycsillagból, Szegedi aranyból stb. is oltványt, ha magyar fajta a cél.
Mert az oltás nagyobb kézügyességet igényel mint a szemzés. A kihozatala is rosszabb. Nehezebb rá betanítani az embereket, mint a T szemzésre. Másrészt lassabb és az oltás ideje ütközik a tavaszi munkacsúcsokkal (csemete telepítés, tavaszi faiskolai szezon). Inkább csak házikertben van jelentősége.
Milyen módszerrel oltható az őszibarack? Én eddig csak augusztusban-szeptemberben szemeztem alvóra. Chips szemzéssel is próbálkoztam, de kevés eredménnyel. A többi gyümölcsfajnál jól bevált az angolnyelves párosítás tavasszal, szőlőnél meg a zöldbe fás oltás, ami még abban az évben terem. Őszibarackra is van tavaszi módszered? Nagyon érdekelne!
Volt egy letenyei hobbikertész, akinek a szelekcióiból való az a néhány nagyon finom és tetszetős fajta, amelyeket nyáron bemutattam. Ő nagyon idős, nem foglalkozik már vele. Van egy másik zalai gyűjtő, aki viszont minden gyümölcsfajból gyűjti az érdekes fajtákat, de nem tudom őszibarackból milyen szortimentje lehet.
Én természetesen annyiért adom tovább, amennyiért kapom, árcédulával és névvel ellátva, ellenőrizhető módon, amennyiben lesz és el is jutok. Pár darabot sikerült szereznünk tavasszal 5 eurós áron, ha jól emlékszem. Magyar viszonylatban már ez is "többszörös" ár, de meglátjuk majd, hogy most hányadosztályú árut és éppen mennyiért sikerül, amennyiben sikerül. Azért írtam le ezt, mert előfordult már, hogy hoztam berkenyét meg egyéb nyalánkságokat "megrendelésre", aztán amikor itt volt, az illető sokallta az árát, amit én vásárláskor megelőlegeztem, aztán így a nyakamon maradt.
visszakerestem 5 euro körüli árat írtál Vebbernek, kis szórással elfogadható. nem is annyira vészes mint először (miután olvastam a többszörös árat) gondoltam.
hali! ha mondasz árat akkor könnyebben tudok dönteni. főleg ha emberbaráti.;) oltóvessző felajánlást köszönöm, de félek nem sikerülne, eddig még csináltam.
Valakinek eszébe jutott már ezeket a régi fajtákat megőrizni? Sajnálnám, ha az idegen fajták dömpingje elsodorná ezeket a hazai flórához idomult fajtákat.
A csemete beszerzésének esélye mindig attól függ, hogy éppen ebben az időszakban járok-e Olaszországban, ha járok, van-e belőle éppen rendelkezésre álló példány és ha van, az érdekelt hajlandó-e megfizetni érte az ilyen ritkaságokért kért, a standard fajtákét többszörösen meghaladó árat. Ezzel nem elhárítani akarom a kérésedet, különösen miután egy "fél ígéretet" tettem, csak érzékeltetni akartam az e körüli realitást. Amennyiben a felsorolt okok közül valamelyik kizárná a hozzájutást, minden további nélkül föl tudnék ajánlani tavasszal ezekről a fákról oltóvesszőt, amellyel biztosan megoldható lenne a probléma.
Itt, Zalában nagyon sok fajta létezik még belőlük, az itteni (általam képekkel illusztrált) "nomád" őszibaracktermesztési gyakorlatnak köszönhetően. A régi fák szőlőterületekről történő kiirtásával természetesen jelentős veszteséget szenvedett ez a természetes "génbank". Az itteni viszonyok azonban még mindig lehetőséget nyújtanának egy, szerintem, érdemleges eredményekhez vezető fajtaszelekcióhoz, ha lenne olyan, akinek ehhez ideje, érzéke és elhivatottsága volna. Az általad említett vérbarack itt még sok helyen jelen van, sőt, különböző változatai vannak, egyik jobb, mint a másik, színben, méretben és ízben is különböznek egymástól.
Ezeket a fajtákat Olaszországban, ottani különleges "parasztfajták" gyűjteményéből szereztem be. Egyik sem standard fajta. A pirosnak nem is tudom a nevét, a sárgáé 'Natalina', ami arra utal, hogy karácsonyig eltartható, azaz "pesca natalina" (karácsonyi őszibarack). Amikor a nevét kapta, gondolom, még nem létezett hűtőszekrény, csupán a november-decemberi hidegebb időben biztosítható természetes tárolási körülmények mellett mutatott ilyen eltarthatóságot. Amint korábban már írtam (valamikor tavasszal, amikor az egyes fajták érzékenységéről volt szó), ezek abszolút adják magukat a biotermesztéshez, mivel az elmúlt tavaszok legkritikusabb időszakaiban sem jelent meg rajtuk egyetlen tafrinás levél sem, a permetezés teljes kizárása mellett.
Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet fellelni az országban régi tájjelegű barack fajtákat?
Jó pár évvel ezelőtt láttam olyan barackot amely vérbelű volt(bordó színű volt a húsa), a belőle készült lekvár is ebben a színben pompázott :). Megnéztem a gyümölcsfaiskolák felhozatalát, de mindenütt a fehér vagy sárga húsú fajtákról beszélnek, legfeljebb annyira vérbelű a gyümölcs, hogy a mag körül van olyan színe :(. Találkozott-e valamelyikőtök ilyen barackkal?
Nagyon impozánsak ezek a fák ... fajták . Azt hiszem az általam mutatott Toscana ( ? ) lehet az általad sárgának mondott fajta . Azért kérdőjeleztem meg a Toscanat , mert az egyik legnagyobb barackos adatbankban nem találtam ilyen nevezetűt ... persze attól még lehet .
Tegnap hoztam haza a Fairlaneből , most igazán finom , még a héten eszünk belőle aztán majd jövőre .
Ezek azok az olasz fajták, amelyekről korábban írtam, de van magyar "parasztbarackban" is november elején(!) érő fajta az elérhetőségi körömben. A nagyon sötétlila húsú barackok nemrégiben értek el.
