Ez nagyon aranyos...:)) Ámerikában viszont nagy nappalik voltak messzire kellett menni.
A TV-k 12 csatornás dobváltókkal működtek. Irigyeltem is a német nyomógombos TV-ket, azok nem jöttek be errefelé. Aztán ott volt a hangrő szabályozó is azt is kellett néha tekergetni.
>Talán az altatáskor sérült meg, vagy az altatásból ébredéskor.
Úgy látszik, a macskák agyilag sérülékenyek. Hallottam egyről, aminek két kölykét hagyták meg, azokat nevelgette szépen, aztán mindkettőt elgázolta egy autó, elpusztultak. Az anyamacska megbolondult, feküdt egész nap, meg sem moccant. Nem is evett, aztán elpusztult.
>Ugye vannak még itt akiknek fel kellett kelni és a tévé tárcsáit tekergetni, ...
Nem kellett sokat tekergtni, mert összesen két műsor volt, egy VHF meg egy UHF. Jobb tévéken gombbal lehetett váltani. A tévé elé tettem a szemetest, arra a lábam, és ha mindkét csatornán "érdekes" műsor ment, a nagy lábujjammal váltogattam a két műsor között :-)
Napok óta készülök elmesélni Bohócot. Nálunk kiskoromban nem volt állat, mert apukám szerint körúti lakásban kizárt, még halat se (a zongora meg nem hangszer, hanem bútor). Aztán lett a húgomnak egy udvarlója, aki erről nem tudott, és becsempészett a lakásba egy fehér, foltos kölyökmacskát afféle jegyajándékul, neve a keresztségben leend Bohóc.
Persze apám imádta a legjobban, a macsek beleült a cipőjébe, onnan nézett szerteszét, felmászott a vállára, ott dorombolt, sötöbö. Mígnem egyszer a marhája felmászott valami függönyre, és leesett, összevissza törte magát. Elvittük az állatklinikára, ahol ki volt téve mindenféle macska képe - no, ilyen nem volt, még hasonló sem. Ebből gondoltuk, hogy szívós fajta, és tényleg, túlélte. Egy hét után már sántikált, egy hónap után mintha mi sem történt volna.
Csak épp megbolondult szegény. Ekkortól ellenségének tekintette az egész családot, a simogatás ellen irtózatos erővel védekezett, ha álmában megcirógatta az ember, áramütésszerűen felébredt, és véresre marta a kedveskedő kezet. Fantasztikus betegségeket lehetett így kapni. :) A vége sajnos az lett, hogy vadászni kezdett nagyanyánkra, így muszáj volt valahová elhelyezni. Bohóc ekkor vidékre vonult vissza. Mesélték, ott végre megbékélt - zsákmányolt madarat, békát, halat, bárakármit, és egy kutya lett a legjobb barátja.
Szóval csak azt akartam mondani, irtó helyesek ezek a szelid nyelvkilógatók. :)
Sőt. Elavult HP. de akkor sem néztem az ajándék kissé kopottas fogazatát.
Előtte (használt) Epson volt, ha jól emlékszem(de lehet hogy a tűs volt Epson??), azzal csodákat tudtam művelni, félméteres hosszban szöveget nyomtattam dipára... ez meg elvileg fotót is tud nyomtatni, de hosszasan csalinkázik ide-oda a feje, mire újból akcióképes egy A4-es géppapír erejéig.
A tévé nagyon jó testmozgás: nekem alapvetően a gardróbban van, és ilyekor, Forma1-es hétvégén szombaton előveszem, beviszem a szobába, edzés végén vissza, majd vasárnap, a futamra megint előveszem és futam után megint elpakolom. Távrüttyentő természetesen nincs hozzá.
A kalóriaügyi megjegyzéseimet áthozom ide a Budapest Annóból, mert bár Lafalt valószínűleg igaztalanul vádoltam, de valaki tényleg megrótt nemrég az offolásért.
Szóval: kvázi nászúton jártam Amerikában, nagyjából öt kilót szedtem föl egy hónap alatt úgy, hogy közben végig úgy éreztem, megvonok magamtól mindent, amit kínálnak. Ezt az öt kilót aztán csak tíz évvel később, a váláskor sikerült leadnom, tíz másikkal együtt... :-))
Arra a tízre meg akkortól tettem szert, hogy megtanultam vezetni, és megvettem az első autómat. Az ember észre se veszi, de tényleg mozog akkor is, ha csak rohan a villamos után, vagy elballag a megállóig. Amikor újra nekiálltam gyalogolni, rácsodálkoztam, hogy jé, a hidak a felükig emelkednek... Tizenöt éve ez még valahogy nem volt olyan feltűnő. :-)
Amikor ikerházban laktam, átjárt hozzám a szomszéd macskája, a Tanto. Késő estig gépeztem, éjfél felé haza akartam küldeni, ott van kajája, vécéje, minden. Nem akart menni, fújt és kinyujtott karmokkal felém csapott.
Na jó' van, bal karomra egy törölközőt, jobb kezembe egy papucsot, a macskát hazadöngettem. Tényleg döngött az oldala :-)
Másnap jöttem munkából, a kertben a macska felemlelt farokkal rohant felém. Vártam mi lesz, bár akkor papucs nem volt nálam. Dörgölődzött, nyervogott, simogattatta magát. Aztán este felült a combomra, ahogy gépeztem.
Egy török kollégám mondta: he has womanlike nature.
ma egy használati utasítást kellett kinyomtatnom, és teljesen kikészültem. Valamiért nem szedi be a lapot a nyomtató, csak cca. a harmadik, negyedik tuszkolásra.Valószínűleg már elavult.. , az gyorsabb, mint a nyomtatás. van valahol egy számítástechnikai múzeum? Egyszer elkezdte valaki.
A fürdetés az más dolog ám. Bár anno megfürdették anyámék a négylábú szőrmókot, az én feladatom volt a szárítgatása, hogy meg ne fázzon. Becsomagoltuk egy pokrócba. Nyár volt :)
