Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Annyit pontosítanék, hogy a méhkímélő technológia virágzó növényekre vonatkozik, tehát a szőlőben vagy a szőlőnek, vagy a szőlőben ill. a szőlőtábla közvetlen közelében egyes gyomoknak ill. a szőlőt közvetlenül körülvevőkultúrának virágoznia kell ahhoz, hogy méhkímélő technológiávak kelljen dolgozni.
Az amerikai szőlőkabóca esetében a rovar fejlődési stádiuma amúgy is megköveteli, hogy az első kezelést az engedélyezett kettőből közvetlenül a szőlő virágzásának befejezése után ejtsük meg. Ha virágzó gyomos a tábla, vagy a szomszédban pont akkor virágzik valamilyen palánta, akkor máris csak az általad említett módon szabad kijuttatni.
Az actarát csak ott lehet használni és akkor, ahova és amikorra az engedélyokirata szól. Szőlőnél pl. virágzás utántól fürtzáródásig használható kabócák ellen. Sehol, semmilyen permetszernél nem olvasod, hogy falra, oszlopra kell kijuttatni. A dimilin olyan, hogy a cseresznyefa alatti talajra, ganédombra lehet, mert szabad kijuttatni, mivel az engedélyokiratában szerepel.
A darázscsapdába pontosan azért kell ecet, hogy a méhek ne menjenek rá, a darazsak viszont valósággal megvesznek érte.
Ha eszetlenül, mindenféle kontár (a gázmester foglalkozásából adódóan ellenérdekelt bármilyen élő szervezet megkímélésében) bemondására juttatsz ki szereket, akkor csak három dolgot érsz el:
-egyrészt olyan szervezeteket pusztítasz el, amiket nem kellett/szabadott volna
-magadat és családodat feleslegesen mérgezed
-a célkártevők, mivel esetleg érintkezhetnek a szerrel, (kabócák, krumplibogár pl) de nem a kellő töménységben, így sikeresen fogsz az actarának ellenálló kabócát, krumplibogarat kitenyészteni, aztán ha beüt az aranyszínű sárgaság fitoplazma, mivel hatástalan lesz a szer, nem lesz mit megvédened a darazsak ellen.
Remélem, megértetted a fenti intelmeket, nem viccnek szántam, hanem véresen komolyan gondoltam, remélem, eztán helyesen cselekedsz!
Ahogy az engedélyokiratában és a gyártói javaslatok alapján írják.
Méhkímélő technológiával este, napnyugta után lehetőleg célzottan zöld növényi részekre 24.00 óráig befejezve (hogy legyen ideje felszívódni, a maradéknak meg lebomlani a méhek reggeli kirepüléséig).
Semmi esetre nem cukros csalival együtt... !!!
Mostanában érdekes dolgok derülnek ki a neonikotinoidokról. Nem csak azonnali és késleltetett valódi rovarölő hatást tulajdonítanak nekik, hanem hosszabb távon genetikailag is lerontják a méhcsaládokat.
Hasonlóan lassan dolgozik a tudomány, mint például ami a DDT betiltásához vezetett 30 évvel az első forgalomba hozatal után.
Nem csodálkoznék, ha mondjuk 5 év múlva már csak I. kategóriásként kerülne forgalomba.
Nem tudtál róla, oké.
De ez pont olyan, mintha a szomszéd Béla bácsi beszerezne a ukrán zöldhatáron valami tuti gyomirtót, amire azt mondják, hogy mindenki ezt használja kint, de hogy ne menjünk messzire.. legyen glifozát.
És úgy permetez vele, hogy jócskán átsodródik hozzád is.
Kimegy 10 % tőkéd, 30 % meg 2-3 év alatt jön helyre. De neki tuti jól leirtotta a gazt... legközelebb is ezt fogja használni..
A sörcsapda nálam bevált a darazsak ellen,szerintem az egyik leghatékonyabb védekezés,kiskertekben.A Belüj Kokl ott van az Ukrán elit fajták között,optikailag nagyon rendben van,a hibái ellenére is.
Az eddig ismert módszereken kívül (takarás gézzel, csapdázás sörrel) az egyik orosz szőlőinformációs lap az ecettel való permetezést ajánlja. Érés kezdete után kéthetes periodicitással.
Nem próbáltam (eddig) de közreadom. Nálam most kezdődik a darázsszezon.
Készítettem egy kis videót a Belüj Kokl fajtáról, melynek egyik jellegzetessége, hogy a fürtjein igen nagy a bogyók átlagsúlya. Sajnos a színeződése nem tökéletes és csapadékosabb években bogyórepedésre, rothadásra is hajlamos, azonban idén ezekkel nem volt gond. Hibái ellenére értékes fajtának tartom. A bogyók mérésekor elfelejtettem tárázni, ezért 1g-al kevesebbet nyomnak a mutatott értékekből.
Van Persil véleményét is figyelembe véve (5582) nem ezt a fajtát fogom ültetni. (Kutya, gyerekek, aggodalmaskodó feleség miatt csak mimimálpermetezés van megengedve nálunk).
Hát, én nem tudom, hogy érdemes-e vele foglalkozni. Egyrészt, ha piacon el akarod adni, akkor nem állhatsz ki másfél-két kilós fürtökkel, a szétszedett fürt meg nem úgy mutat, mint az egész, a kirepedezgetése meg néha egészen kétségbeejtö mértéket ölt. Az ízéröl meg nem nagyon lehet beszélni, hozzá képest a hóbogyó fajta ízorgia... Idén remélem, nem felejtem el megjelölni öket, hogy tudjam, melyikeket kell kivágni
Az Árkádia nem egy rossz fajta, érdemes vele foglalkozni. Sajnos lisztharmat ellenálló képessége gyenge, ezért a nem megfelelő növényvédelem esetén a lisztharmat-fertőzésből eredő bogyórepedések is gyakoriak lehetnek nála, ezt a helyzetet súlyosbítja a nagyméretű, gyakran tömött fürtök, ahol néhány bogyó repedése is, akár az egész fürt rothadását okozhatja. Öntözés vagy eső hatására szintén repedhetnek a bogyók, a végeredmény ugyanaz (talán kicsit mérsékeltebb rothadás, mint a lisztharmat fertőzés utózöngéjeként ami jelentkezik).
Az ukrán kollégáknál még most is az egyik legnagyobb bogyójú és fürtű rekordokat az Árkádia hozza, jelenleg is közkedvelt házikerti fajtaként. Egyértelmű, hogy a korai érésidőben majdnem szinte egyedüli, mutatós-piacos szőlő. Magyarországra a fajtát Dr. Kozma Pál hozta be, majd sok évig Dr. Sipos Lajosnál történt a fajtafenntartás és kiértékelés, ezt követően került ki termelőkhöz, jelenleg üzemi felületek is vannak belőle.
Az említett szerek I.-s kategóriásak,én a folpetet szeretem,mert a peronoszpóra,orbánc és a szürkerothadás ellen is,jó mellék hatása van a korai tőkeelhalás ellen is.Nem vékonyítja a bogyóhéjat.A Shavit F nevű szert szoktam használni,de jó a Folpan is.Idén nem használtam.
Nem azért linkeltem be, hanem mert ott is azt írták, hogy se réz, se kén, szemben kopasz majom állításával.
Én se folpetet, se kaptánt nem használok(használtam), a folpet inkább árt a botritisz ellen, mert elvékonyítja a bogyóhéjat. Kaptánt (orthocid) talajfertötlenítésre használtam palántadölés ellen, amíg lehetett, mert kaphattam.
A hozzászólásod nagyon jó!Gratulálok,beleástad magad a témába!Azt azért megkel mondanom a folpet,és kaptán hatóanyagok a csemegeszőlőre évek óta nincsenek engedélyezve,fürtzáródás után nem használhatóak.
Az én véleményem szerint, miután kirepedtek a bogyók, megtámadta a fürtöt a fakórothadás, de még a kocsányt is, ezért fonnyadtak a bogyók. Ez a kocsánybénulás összekeverhető a magnéziumhiányos kocsánybénulással, de nálad a kocsányon ott a fehéres bevonat, ami a fakórothadást valószínűsíti. A bogyókon egyértelmű a fakórothadás, ami mindig sérült bogyókból (jég, eső utáni kirepedés, molyrágás, darázsrágás) indul ki, majd a kicsorgó lé fertőzi a többi bogyót.
Én úgy folytatom a szelektálást .hogy most meg jelölöm azokat a fajtáimat ,melyek semleges ízűek, vagy durván érezhetően nagy magvúak ,és ezeket átoltom újabb fajtára.