"Így mindenki láthatja, hogy nem változott a véleményem.
Akkor is ugyanazt írtam, amit ma."
Hát, ez elég nagy baj.
Más ennyi idő alatt ledoktorál, ír egy vagy kettő szakmailag kiváló cikket, kutatói állást kap valamelyik nevesebb nyugati egyetemen vagy intézetben, részt vesz valamelyik nagyobb nemzetközi kutatási projektben, és esetleg tagja lesz a team-nek, akinek a munkáját Nobel-díjjal elismerik. (Persze Nobelt csak a vezető kutatók kapnak - szabály az szabály - de mindenki tudja, hogy magát a teljes team-et tüntették ki.)
"Képzeld el, hogy én felállítok egy elméletet, mely szerint homogén levegőben is láthatónak kell lenni a délibábnak. Ezek után mutatok neked egy délibábot.
Erre te azt mondod, hogy csaltam, mert a délibáb csak akkor látható, ha a földfelszín közelében a levegő nagyon felmelegszik, ezáltal inhomogénné válik a levegő.
Erre én azt válaszolom, hogy fogadd el bizonyítéknak (azon elméletem mellett, hogy homogén levegőben is van délibáb), bár a délibábot csakis inhomogén levegőben tudok neked mutatni.
Erre te teljes joggal azt fogod válaszolni, hogy csaló vagyok.
Pontosan ugyanezt tette Einstein. Felálított egy elméletet, mely szerint homogén gr. mezőben el kell hajolni a fénynek. Elvégeztetett egy mérést, amely inhomogén gr. mezőben történt. És ezek után azt mondja: no lám, előre megmondtam, hogy el fog hajolni a fény.
""Einstein úgy vélte, hogy egy világűrben egyenletesen gyorsuló űrkabinban a vízszintesen induló fénysugár lefelé kanyarodik..."
Igen, ezt a gyorsuló megfigyelő így látja, de a fénysugárral semmi nem történik.
"Továbbá feltételezte, hogy gravitációban nyugvó űrkabinban ugyanez történik."
Igen, ezt feltételezte, de ebben már tévedett. Állandó gravitációban (egész pontosan homogén gravitációs mezőben) a fény egyenes vonalon halad, nem görbül el. Csak akkor görbül el a fénysugár ha változó erősségű és irányú (inhomogén) mezőben halad.
Az elhajlási kísérleteket a Nap (később más égitestek) gravitációs mezejében végezték. Csakhogy a Nap és az égitestek gravitációs mezeje nem homogén mező, hanem pontról pontra változik a mező erőssége és iránya. Vagyis az égitesteket körülvevő gravitációs mező erősen inhomogén.
Az inhomogén mezőben végzett kísérlettel támasztották alá, hogy a fény homogén mezőben elhajlik. Ez óriási csúsztatás, egyszerűbben szólva csalás.
Ha az alföldön délibábot látsz, akkor biztos lehetsz benne, hogy az eltérő hőmérsékletű és sűrűségű levegő miatt látod. Ebből nem következtethetsz arra, hogy állandó sűrűségű levegőben is látni kellene délibábot. Pedig Einstein éppen ezt tette.
"Rosszul emlékszel. De te tökönszúrtad magad elkeseredésedben. Kiheverted már?"
Tudod, az internet nem felejt. Az origó fórumát ugyan beszántották, de Astrojan lementette és a saját oldatára kitette az "Einstein buktája" témát, abban pedig ugyanazokat az "okosságokat" találhatjuk meg a Hold nem-forgásáról, meg az üstököscsóva-szerű gravitációs burkokról @demokritosz-tól, amikkel te most is parasztvakítasz:
---------------------------------------
"Amit írsz, számomra annyira újszerű, hogy el sem tudom képzelni. "
Ha megpróbálod ábrázolni a gr. mező szerkezetét, minden azonnal elképzelhetővé válik. A gr. mező egy 3 dimenziós vektormező, amely időben is változik az égitestek mozgása miatt. Ez a mező ábrázolható az erővonalakkal vagy az ekvipotenciális felületekkel. A 3 dimenziós ábrázolás elég bonyolult (jelenleg is dolgozunk rajta), de 2D-ben viszonylag egyszerű. A Naprendszerben elegendő a 2D-s ábrázolás, mert a bolygók azonos síkban keringenek a Nap körül.
"A távoli Nap tömege rögzíti magához a Föld gravitációs mezejét, de a Föld maga, ami ezt létrehozza, nem, pedig a Föld tömege se semmi. "
Nem egészen jól értetted. A Föld gr. mezeje a Földhöz van rögzítve (amikor a Föld halad), csupán arról van szó, hogy nem forog a Földdel együtt.
"Hiszen a Föld gravitációs mezeje itt a Földön sokkal jelentősebb a Napénál, ugye az elengedett testek a Föld felé esnek, nem a Nap felé. "
Így van. Egy bizonyos magasságig. A Földet egy láthatatlan burok veszi körül, amelynek a határa az a felület, ahol egy próbatest nem tudja eldönteni, hogy a Föld felé vagy a Nap felé essen. Ennek a buroknak az alakja egy üstökös csóvájához hasonló (nem véletlenül), és az elnyúló része mindig a Nap átellenes oldalán van. Ez a csóvaszerű burok nem forog együtt a Földdel. Ezt rögzíti a Nap. Ahogyan a Föld halad körbe-körbe a Nap körül, úgy fordul a burok, hogy az elnyúló része mindig a Nap túloldalára esik.
"És ott vannak a még sokkalta nagyobb tömegű égitestek, azok szerepe ebben semmi?"
A csillagok szerepe elhanyagolható a nagy távolság miatt.
"És pl. miért nem a Hold?"
Fordítva van. A Hold a Föld gr. mezején belül helyezkedik el. A Hold gr. mezejét rögzíti a Föld (ugyanúgy mint a Nap a Földét).
"És vajon pl. a Nap gravitációs mezeje forog-e a Naphoz képest? "
Nem forog.
"Mert ugye most ugyanezt a leejtős kérdést fel lehetne tenni a Napon is, feltéve, hogy nem olvad el a Napon épített torony. "
A Napon ugyanaz a helyzet, mint a Földön.
"Mégiscsak kéne valami mérés erre, hogy ezt a hatást igazolni lehessen. "
Rengeteg mérés van. Az általad említett leejtett test, a Faucault inga, a műholdak mozgása mind ezt bizonyítja."
---------------------------------------
"És pl. Ha a Holdon ismételnénk meg a leejtős kísérletet a toronnyal: ott is forog a Hold gravitációs tere a Holdhoz képest?"
A Holdon a testek mindig függőlegesen esnek. Ennek az oka az, hogy a Hold nem forog a saját gr. mezejéhez képest. (ebben eltérő a viselkedése a Földhöz képest.) A Holdnak ugyanis mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. A hivatalos tudomány szerint a Hold egészen véletlenül ugyanannyi idő (28 nap) alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet.
Ez téves tanítás. A Hold egyáltalán nem forog a saját gr. mezejéhez képest. A Holdon pl. a Faucault inga nem fordulna el. Szemben a hivatalos téves tanítással.
"És a Hold gravitációs terét mi tartja állva? A Föld vagy a Nap?"
"ez Tuarego lenne? az ő mániája volt, hogy a hold nem forog(elnézést, ha keverem mással)"
Kevered.
A kedves "szuperfizikus"-unk a kétezres évek elején még @demokritosz nicknéven próbálkozott ugyanezen sületlenségek és parasztvakító ígéretek elsütésével a megboldogult origó-fórumon.
Már akkor is ígérgette, hogy pár hónap múlva megjelenik a nagy munkája könyvben is...
