Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
A datolyaszilva legtöbb termesztett fajtáján csak termős virág van, ezek termésében nincs mag. Vannak azok a fajták, ahol ugyan azon a fán van termős és porzós virág is. Ezeknél a termésben mindig van mag. A termős virágúak mellett levő porzós virággal rendelkező fák beporozzák azokat, így lesz ezekben is mag .
A virginiai és lotusz kétlaki, ott külön fákon van a porzós és termős virág. A virágok kinézete megegyezik a datolyaszilváéval csak kisebbek.
Valószínű , hogy porozhatják egymást a virginiai és a datolyaszilva, mert így keletkeztek az ukrán hibridek, amelyeket ezen két faj keresztezésével állítottak elő
Nagyon jól bírja a datolyaszilva a metszést. Idősebb fákat is drasztikusan vissza lehet vágni amit most én is megtettem. Csukló vastagságú ágakat vágtam le a kordonokról.Egyre viszont nagyon figyelj oda mivel nagy a gyökérnyomás az idősebb fáknál ezért söprüsödés indul el.Ki kell választani azokat a vesszőket amelyek alkalmasak a vázágak kialakítására amit zöldmetszéssel a második megindulás előtt felezni kell.Termés általában ilyenkor kevés.Az alacsonyra vágott fáknál könnyű a szüret."
Ez biztató számomra, mert valószínű hogy gyakori visszametszést kell alkalmaznom, hogy az elképzelésem szerintiek maradjanak a fák idősebb korukban is.
Lótusszilva és a datolyaszilva rokonságban vannak egymással. Szerintem egymást nem porozzák. A Tipo csak akkor lehet keményen édes, ha külső megporzásra magot nevel. Valamelyik a másik kettő datolyaszilva fajta közül a termők mellett porzó virágokat is kell, hogy neveljen. A hím virágok csengettyűre hasonlítanak a termő virágok nagyobbak és látható a gyümölcs kezdemény. A hím virágok tele vannak porzó szálakkal és elvirágzást követően mind lepotyog. A külső megporzás hatására keményen is édes lehet a Tipo, de csak akkor, ha négy mag van benne. Tehát, ha négynél kevesebb a magok száma, akkor csersavas a gyümölcs szüretkor. Ha virágzáskor rossz az időjárás vagy kevés a hím virágok száma, akkor abban az évben csersavasak lesznek a gyümölcsök. Ez lehet a magyarázat.
Viszonylag alacsony (2-2,5 m magas) és kis alapterületű fákat szeretnék nevelni. Így 6-7 fának is lenne hely. Nem baj, ha egy fa nem terem sokat, de így több féle fajta lehetne.
Almát, körtét, kajszit neveltem már orsó alakra, őszibarackot és cseresznyét szuper-orsóra. Azoknál bevált a módszer, igaz résen kell lenni.
Nem tudom a datolyaszilva hogyan bírja a metszést?
Lámcsak, milyen apróságokon múlik a siker?! Nem kell a zacskót szorosra kötni! Az egész kertészkedés tele van ilyen 'apróságokkal'. (Mindig tanulok valami újat.)
Nekem az ékoltás jól bevált, sok kísérletezés után csak ezt alkalmazom az előzően leírt módszer minden elemét betartva. Hosszúra kell vágni az éket, hogy minél több legyen az érintkező felület. A fája nagyon törékeny, nagy a bél arány, ezért is nem lehet jó nyelves párosítást létrehozni.
A zacskót úgy kell rákötni, hogy ne legyen nagyon szoros, a keletkező lecsapódó pára kifolyik alul, nem okoz problémát. Ezért is kell rendszeresen ellenőrizni az oltásokat, ha mégis észlelünk összegyűlt vizet, lazítsuk meg a rögzítő kötést.
Jó ötlet a zacskózás, mert valószínűleg nélküle nagyon kevés lenne a sikeres oltások száma. Mennyire sikeres az így elkészített ékoltás ? Ezt azért kérdezem, mert mikor először a datolyaszilva oltásáról olvastam, akkor elsődlegesen a párosítás vagy annak javított változata a nyelves párosításról , mint legjobban bevált módszerekről olvastam. Nekem inkább csak párosítással
voltak sikereim a nyelves változattal ritkán, mert a kemény fába nagyon nehéz jól megvágni a nyelvet. A nagyon kevés siker miatt már csak Chip- szemzek, de ha jó eredményt ad az ékoltás, akkor megpróbálnám.
Én is használok zacskót, mert ha hirtelen jön egy hőhullám, akkor kiszáradhat a nemes.
Én mindig hagyok rajta apró szellőzési lehetőséget, mert ha belül lecsapódik a pára (relatív páratartalom eléri a 100%-ot), akkor rothadást okozhat a belül pangó víz.
A szél szárító hatásától a zacskóval mentesül és valamivel nagyobb belül a páratartalom.
A növekedés fajta függő a Costata igényli az erősebb metszést, mert tör felfelé mint a fenyőfa. A fa koronáját alkotó hajtások
csúcsát szoktam vissza vágni, de a rövidebb ágakat nem csak ritkítom. Tőben eltávolítom a rossz irányba növőket és
innen várható a fa rejtett rügyeiből új hajtás növekedés.
Ha a rövid oldal ágakat vissza vágom, akkor a virágban legtermékenyebb ágrészek vesznek el.
Tavaly éppen így jártam a Nikita's Gift datolyaszilvával, mert ahol vissza vágtam a ágak végét alig volt virág. Még szerencse, hogy nem voltam elég körültekintő és maradt elég termékeny ágvég egy jó terméshez.
Ha metszés nélkül hagyjuk a datolyaszilvát a csúcshajtása erőteljesen nő, ezért hajlamos szétterülni és nagyon magasra nőni. Mindig az idei hajtásokon jelenik meg a virág, és lesz termés. Ha az ágat visszavágjuk, a maradék rügyek is erőteljesen fakadnak. Lehet belőle kis fát nevelni.
Olaszországban láttam "égig érő" fákat is, de a termő fák a kertekbe erősen korlátozva voltak metszéssel.
Minden fámat kicsire nevelem, mert szűk a helyem, viszont szeretném, ha sokféle és egész évben érő gyümölcs teremne. (Unokák.) Alma, körte, cseresznye, meggy, kajszi, őszi mind tűri a szorítást, csak a diót hagytam nagyra nőni a háznál és a kert végében.
Nem tudom a datolyaszilva bírja-e az állandó visszametszést? Azt olvastam róla, hogy 6-15 m magasra nő. (Gondolom, ha hagyják.) Na én nem szeretném, ha 2-2,5 m-nél magasabb lenne.
Látom. hogy a többi fáidat is alacsonyan neveled , ide illeszkedve alakítsd a datolyaszilvádat is így. . Ez a fajta jobban tűri a hideget, így talán nem éri fagykár. Nekem nincs ilyen fajtám, ezért nem tudok személyes tapasztalatról beszámolni.
Amint az előzőekben írtam ,magas törzsű oltványokat készítettem saját célra, 150-160 cm magasságban oltottam be a lotusz alanyt de van 2 m.
törzsmagasságú is. A lotusz törzsön még soha nem láttam fagyást.
Eddig még nem tapasztaltam, hogy problémát okozott volna a zacskó . Más növények oltásánál is szoktam használni, magam készítem, fóliahegesztővel. Átlagban 4-6 hét az oltás megindulása, addig nagy veszély a nemes kiszáradása.
Annyira alacsonyan nem vágnám el, mert ugyan a téli fagyot jól viseli, de ha magasabb a fa törzse, akkor jobban viselheti a koronája a tavaszi hőingadozásokat.
Itt egy magas törzsű Rosseyanka, biztos nem véletlen, hogy ilyen magasra engedték.
Valahogy úgy képzelem, hogy 1 m-nél (a képen a piros jelnél) elvágnám most. Akkor lejjebb elágazna. a sor irányában meghagynék két hajtást, esetleg azokat időnként megröviditeném. Később feljebb ugyanígy.
Hamarosan kezdődhet a datolyaszilva szaporítása. Saját tapasztalataimat szeretném bemutatni.
Az oltás ideje akkor kezdődik,amikor a vesszők csúcsrügye kipattan. Az ugyan ilyen állapotú friss nemes oltóvessző jó az oltáshoz, de ha hűtőben volt tárolva később szokott megindulni. A csúcsrügyes nemes vessző eredése jobb, a frissen szedettnél már megindultak a hormonok, ezért lehet gyorsabb a forradás és a kihajtás. A szabadföldi alany nevelésnél első év után javasolt kiásni, visszavágni a gyökeret, ezzel elvágjuk a fő karógyökeret. Az oltás módja minél egyszerűbb ékoltás, készítsünk hosszú felületet, minél több érintkező felszín legyen. A felszíneket erősen nyomjuk össze a kötözéssel, ne maradjon szabad felület a kötözés után. Ezt a rugalmas műanyag szalaggal jól meg lehet oldani. A zacskózás nagyon fontos! Általában 4-6 hét múlva látszik a nemes megindulása, addig védelem nélkül biztosan kiszárad. Láttam már 3 hónap után is kihajtást. Ezek a kis műanyag védőzacskók addig maradjanak rajta, ameddig a kis levelek is látszanak. Nem szokott problémát okozni a hosszabb idő utáni eltávolítás. Az általam használt műanyag kötöző szalagot akár egy évig is rajta hagyom, mert nagyon könnyen kitörik a nemes, ezért pálcikás kikötés is javasolt. Nagyon gyenge , lassú a kallusz képződése, ezért nem tartja erősen a nemest. A magas törzsű oltványok készítését a fagyállóság javítására gondoltam ki. A lotusz törzsön még soha nem láttam fagylécet, a nemes kaki törzs bizony többször is szétfagyott már.
A fagyállóságot az alanyok szabadföldi nevelése, a hajtatás kiiktatása, a szabadföldi oltás is elősegíti. Válasszunk olyan fajtákat, amelyek bizonyítottan hidegtűrőbbek.
Ez a gyümölcs faj már nagyon megérdemelte hogy saját helye legyen! Ami azt illeti én az idén ültetem először diospyros kakit és nagy reményeket fűzök hozzájuk. Két fajtám van. Az egyik a Rojo brillante a másik pedig a Tipo illetve majd ezekből megpróbálok kombi fákat létrehozni az által hogy oltok beléjük más fajtákat is. Remélem sikerülni fog ez az akció s majd lehet, hogy megosztom itt a fórumon a tapasztalataimat ezzel kapcsolatban.
A boltban általában két fajta kapható Rojo Brillante és a Sharon. Kizárólag csak a Rojo Brillante fajtát szabad megvásárolni.
Rojo Brillante jelentése: ragyogó piros és valóban, ha náhány almával egy nejlon zacskóba zárod a gyümölcsöket, akkor néhány nap alatt szép pirosra szineződnek és nagyon finomak. Mindkét fajta szüretkor csersavas, de mivel szén-dioxiddal telített kamrákban kezelik a gyümölcsöket a boltban kapható gyümölcsök keményen is elrágycsálhatók, de úgy nem szeretem. A két fajta formára eltérő a Rojo nagyobb hosszukás gyümölcse van, Sharon lapos. Rojo Brillante almák társaságában megpuhul, de a Sharon nem inkább megbarnul,elromlik.
Nem értem nér kell Nekem Magyarul a Görögböl Rosszul Forditott Angol Névvel küszködni ! Magot, oltványt kerestem - Én tudtam mit akarok - de a zagyva nevek tengerében nem lehet eligazodni. Mindneki mond vmit - de nem arra gondol ! Itt minden szilva ! söt a másik csoport st paradicsom !
A jelen szóhasználat elképesztöen zavaros - találgatni kell ki, mire gondol. Az oroszoknál minnden hurma (náluk az van) - igy a 'kavkaz hurma' = A Hurma. Az ami elképzelés szerint ök a vlág közepe (náluk Paszimon van) tehát minden 'persimmon' De mivel az oroszok irását nem olvassák, nem értik, az ami zagyvaság terjed - igy született a "japán persimmon" = haki
Örömmel közölhetem h a magyarok is kitettek magukér' - átvették mind és hozzátettek még csomó marhaságot. A különösen idiótákat meg is jelöltem Olvasd csak ! a szilva sor - x datolyaszilva, x lótuszszilva, japán szilva, égiszilva, x kakiszilva, virginiai szilva, x hurmikaki, x kaki (ez jó), káki, kákó, persimmon, x lótusz, x paradicsomfa, x licsiparadicsom, x aranyalma, Liszenko szerü keresztezések ! Lehetetlen kitalálni mit is árulnak.. Van datolya meg szilva, meg lótusz(vizinövény), paradicsomfa meg licsiparadicsom és hasonlóan lehetetlen találmányok.
Már a datolyaszilva név is elképesztö zagyvaság, a görög eredeti kb 'isteni gyümölcs' jelentésü. Ami igaz is. De aki kitalálta nem látta, de föleg nem kóstolta - akkor inkább kajszi vminek nevezte volna. De nem datolya és szilvának is csak sok liter szilvórium után hiheti az ember.
Pedig mindnek van Neve - évezredek óta - csak nem tudják. Nem is érdekel senkit - inkább beszélnek összevissza. De ezek nem szavak - hanem fogalmak - az alma nem csak szó - hanem fogalom, ha helyette egrest mondasz nem a szót hanem a fogalmat kevered. Nem érdekel a nyugati hülyeség - Mi csináljuk jobban és föleg pontosan.. - - - Az Ebenaceae (ében) család (szub)/trópusi - fa, néha bokor. Tán 250 faj alkotja. A legfontosabb nemzetség a Diospyros (ében) a fa miatt, még vagy tucat ehetö gyümölcsü fajt termesztenek, további tucat ehetö (ha muszáj) - bár a legtöbb fiatalon csersavas és ehetetlen.
A Mon is tartható 3 fö gyümölcstermö hurmaféle régi haszonfa és a világ 3 sarkából került ide, a gyümölcs mérete szerint 1. A legközelebbi - és sajna a legkisebb D 2-3 cm - a 'Hurma' (Diospyros lotus) Töröko-tól fél Ázsián át keletnek él, kicsi de jó, fagy és aszálytürö, jól nö - régóta termesztenek több tucat változatot 2. A közepes méretü - D 4-6 cm'- Paszimon' (D virginiana) délkelet amerikai, Oklahoma-Florida-Ohio közt él, az algonkin indián név szerint 'fujtóska', utal az északi vad ös sajátságára (a déli jobb, nagyobb), igen fagyálló. lassubb, késöbbi faj. Bár az indiánok mindig szedték, de csak tán 50 éve foglalkoznak vele, ami módra - szervezetten, sok pénzzel. Már van 2 tucat változat - de nem ez a nyerö. 3. A legnagyobb - D 5-7 cm - és legjobb - a 'Haki' (Diospyros kaki) keletázsiai - kinai, japán származék, és utálja a hideget. Ezt is régóta termesztik, (több ?) száz változat van már - sztem inkább csak név. Bár hivatalosan faj - vadon még senki se látta, valszeg régi keresztezés, 2 esetleg 3 fajból. Tkp Diospyros Xkaki néven kéne emliteni.
A hurma föleg a Földközi tenger körül népszerü, a paszimon Amerikában - de a haki idövel mind megelözte, elöször csak a melegebb éghajlaton, aztán oltott fák jelentek meg már északabbra - hurma, majd paszimon alanyon. Végül a fagyálló, fanyar paszimon és a melegkedvelö, nagy, izletes háki többszöri keresztezése a Krimben sokat segitett - már itthon is vigan termeszthetö.
A keresztezést igy kéne jelölni faj --> D.kaki X virginiana 'Goverla' <-- fajta (ez 2x vagy 3x haki ujraporzással.) Ha ez tul tudományos akkor ez a 'Hakimon' avagy a 'télálló haki'.
A jaltai (Krim) keresztezések (F1) és visszakeresztezések (F2) (75% haki) egyre több lehetöséget kinálnak. Pláne ha sikerül végre kiigazodni a változatok tulajdonságain - iz, méret, porzás, stb. Ugy látszik a jelen fagytürö sor Gora Roman Kosh, Gora Goverla, Nikita's Gift, Russian Beauty (=Rosseyanka). A talajra nem tul érzékeny a hurmaféle, bár kedveli a jó talajt (melyik nem?), de a szárazság árt neki, igy különösen nálunk, jó lenne kis hurma beütés is a további fejlesztésben. Hátha valaki kedvet kap a porozgatásra.
Nekem 1 szer egyik kollégám hozott egy gyümölcsöt, befeleztük akkor nagyon ízlett. Valahol itt Pécsen kapta fán ért be gondolom ez sokat számít, boltit még nem ettem.
Mintha a baracklekvár lenne keverve sütőtökkel úgy kanalaztam a fél gyümölcsöt.
