Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Ki, mit, mikor, ültet ki, Magyarországon nem lehet 100% kijelenteni!!!
Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen...2013 ban Vásárosnaményban pont ezen a napon, -18,2 C volt.
Egy évvel később,ugyan ezen a napon, 2012 ben Baja (Csávoly) + 24,5 C volt!!! Van a két érték között 42,7 C.
Igen, kimondható, hogy szélsőséges éghajlatunk van. 1847 ben olyan nagy szárazság volt Magyarországon, hogy a velencei tó medrében hadgyakorlatozott a 48 as hadsereg. Volt olyan feljegyzett év is, amikor februárban szedték a cseresznyét.
Mi meg küzdünk az égiekkel ki így, ki úgy! Lassan ott tartunk, hogy a gyümölcsfáinkat fólia alatt kell tartanunk, ha kell fűteni rájuk....csak azért az egy-két fagyos napért!
Csak az a fránya egy-két nap és ugrik a bevétel, kinek a családi gyümölcs. Olyan elképesztő, hogy az ember már járt a holdon (állítólag...) csak ezt az aprócska dolgot képtelenek vagyunk megoldani....
Szerintem nem kell bonyolítani, nappalra kitenni, éjszaka ha fagyot mond bevinni, ha nem, maradhat kinn. Első két-három nap árnyék, félárnyék, utána mehet a teraszra, vagy a déli fal elé. vasárnaptól már semmi fagyot nem mondanak egyébként sem, nyugodtan kint lehet majd, esetleg ha még márc végén, ápr elején lesz egy két hidegebb éjszaka, arra be lehet vinni. Kiültetni én is inkább a fagyosszentek után ültetném
Nóra, mindenki azt írta (máshol is) hogy csak május felé ültessem ki.
És ha:
Ó, hát akkor újratervezés jön, valószínűleg.
Két okból akartam kiültetni hamarabb:
-a mesterséges megvilágítás segít a növénynek, de ez nekem gyengébb a természetes fénynél.
Igy pont e miatt 24 órásban megy, de nem akarom hogy felnyúljon, törékegy vékony ágakat képezve, majd kirakáskor az első szél letöri, mert vékony.
-Májusban a gyökeresedés már nem olyan jó, nagyon nagyon locsolni kell, bár ez nem biztos, hiszen ezek már mondhatom "földlabdásak", ami elméletileg később is kiültethető.
És ha a következőket tenném:
-a helység hőfokát leveszem 8 °C fokra. (Lejjebb nem hiszem hogy engedi a szbályzó).
-berakhatok egy ventillátort, ami előbb gyengébben majd erősebben "lebegteti a leveleket, a szél hatását utánozva, a levelek és a szárak megerősödését várnám ettől.
-napközben kirakom a levegőre (nyilván ha nincs fagy.)
-kiültetéskor esetleg kaphat egy fagyvédelmi permetezést. (Pld. az emlegetett 5% glicerin oldatot, az teljesen bio, és pár napig véd valamelyest.)
Az első hét lehet a kritikus kiültetés után, utána aklimatizálódik szerintem.A virág (még nincs is) nem számít most, csak a levelek meg a növény kell hogy idén megmaradjon és szépen legyökeresedjen, és nőjön valamekkoráea a korona.
Itt nincs olyan hideg mint máshol, tehnap éjszaka volt -2 egy két órán át, ma is ennyit mond, holnap éjszaka -1-et, utána fagymentes éjszakák egy hétig hétfőtöl.Nappal meg +12°C most és +16 fok vagy magasabb hétfőtöl.
A kajszi pedig nem sima kajszi, hanem egy rendkívül hidegtűrőnek és fagyálónak leírt, és emellett kései virágzású fajta is, ami ahideget valószínűleg jobban bírja.
5-15 km-es körzetben röpködnek a -5 - -7 fokok, itt a magaslaton 3 órán keresztül volt mínusz, este 10-től éjjel 1-ig, -1,2-nél nem süllyedtünk mélyebbre. ilyenkor élvezzük a hely előnyeit, de nyáron...
nálam is csak alig bár bimbó van a göncin a tavalyi első komolyabb termés után. én nem metszem. eleinte a villás elágazásokat megszüntettem az ágak végén, de már azt sem.
Sajnos az akác legalább olyan fagyérzékeny mint a kajszi! Amikor a kajszi elfagy (mint ma hajnalban) az akác is elfagy!
Kér éve húsvétkor, három egymás utáni napon volt -8C. Az egész alföldön elfagyott az akác. Van egy hatalmas eperfám, kb. 60 éves. iszonyatosan magas, épületekkel van körülvéve. Ebben az évben egyetlen egy szem epret nem termett!!! 6 évvel ezelőtt ugyanez az eperfa egy hektó pálinkát adott le.
Az akác olyan fagyérzékeny, hogy a még csak megrepedt bimbókezdeményben is képes elfagyni! Sokan nem is veszik észre még a kezdő méhészek sem a másodvirágzást, ami nem ad nektárt. Virág van, nektár nincs! Több száz ezer forintos veszteséget tud ilyen nógrádi fagyos akác okozni a méhészeknek.
Ebben a pillanatban -3 C van Csévharaszton. Nem kizárt a hajnali -7 C
A cukorgyártás legutolsó fázisa a barna cukorhoz hozzáadják a "meszet", ami kifehéríti. A természetes cukor eredeti színe barna. Régen nem volt tetszetős ebben a formában, így mésztejjel fehérítették ki. Egy ember élete során 1-2 mázsa cukrot elfogyaszt. Így mesterségesen visszük be a szervezetünkbe a meszet. (gerincoszlop meszesedés, ér el meszesedés, koszorúér elmeszesedés..stb.) Dédapáink ették a melaszt (csúnya barnán), süveg cukrot (csúnya barnán), mézet, krumpli cukrot. Gutaütésre meg piócát használtak.
...hogy visszatérjek a témához, a mész kivonhatja a felületi sejtekből a nedvességet, ami megfagyhatna.
Anyósom mesélte, hogy a ceglédi kutatóban a fagyok előtti napokon a szocialista brigádok délelőtti műszakja hordta ki kajszisba a szalmákat. meg volt adva, hogy hány soronként, hány fánkként kellet lepakolni a szalmát. A másik szocialista brigád meg éjszakára ment dolgozni (tüzelni) Lajtos kocsiba a vizet is kivitték még napközben. A fagyos években, (mert akkoriban is voltak ilyen idők) mindig megmentették a gyümölcsöst, hektár számra.
Pár évvel ezelőtt, én is próbáltam az akácerdőt megmenteni a fagyoktól. Három nadrág volt rajtam, a talpam alatt recsegett a megfagyott fű, olyan csillagos volt az ég, hogy a tejutat bárki megláthatta volna! Én csak füstöltem rendületlenül! Küzdöttem az égiekkel, EGY szál VASVILLÁVAL...
Olyan büdös, füstös voltam, hogy magam sem tudtam eldönteni, hogy a füsttől folyik e a könnyem, vagy a tehetetlenségtől...
Én tavaly virágzás elején kevertem a Chorus-hoz Damisol BB Gabonát, majd virágzás végén Topas+ Damisol Magnus. Hogy most volt-e hozzà köze a lombtrágyának, hogy volt termésem, nem tudom. De szerintem rosszat nem tesz vele az ember. Volt egyébként virágzáskor enyhe fagy.
