Some time this year, Bjork will be releasing a follow-up continuation album to 2007′s awesome Volta titled Biophilia.
The albums being billed as a multi-media project, encompassing music, apps, internet, installations and live shows. In fact, a Biophilia iPad app has already been released back in January, containing a preview of a new song.
Shes now moved beyond the iPad and made things more accessible for everyone by releasing two Biophilia album teasers on Youtube today. Both are really creepy, both contain instrumentals from Biophilia, and one is filled with weird animal noises.
A press release says: Biophilia celebrates how sound works in nature, exploring the infinite expanse of the universe, from planetary systems to atomic structure.
I loved Volta, and so far this follow-up looks like its shaping up well. Its ambitious, but if Bjork could pull off the acapella album Medúlla, then this should be a piece of cake.
sajnos úgy néz ki, hogy a Lipótmezőn is a filmes kliséknek megfelelő állapotok uralkodtak, nem beszélve az elhíresült vidéki zárt osztályokról
Ebben a filmben amúgy ez a szál elég jelentéktelen, mint ahogy a történet úgy általában... tényleg csak egy nagyköltségvetésű Army of Me klip inkább...
Semmilyen fícsör kedvéért sem vagyok hajlandó több olyan filmet megnézni életemben, még jó filmet se (nemhogy ezt), amiben bármilyen szinten benne van az a fordulat, hogy egy ép elméjű személyt a gonoszok diliházba csuknak, ahol valószínűleg senki nem hiszi el, hogy az illető normális, de mindenképpen a gonosz orvosok sokkal őrültebbek mint az ápoltak, akiket az elvetemült pszichiáterek kényük-kedvükre lobotomizálnak és elektrosokkolnak.
Ehhez képest egy vámpír és egy nemvámpír szerelméről filmet csinálni egy friss és Nobel/Oscar/stb.-díjra méltó ötlet.
Annyira fájdalmasan
1. hazug
2. lerágott csont
ez a klisé, hogy egyszerűen nincs az a filmművészeti zsenialitás vagy eredeti björkszámokból álló soundtrack, aminek a kedvéért hajlandó lennék még egy ilyet végigülni.
Inkább elmegyek forradalmárfilmesnek, és csinálok egy olyan filmet, amiben az elmegyógyintézetet úgy ábrázolják, hogy abban keményen dolgozó ápolók vannak, akik szerencsétlen embereken próbálnak segíteni, és bár sokszor nem sikerül, néha azért egy kicsit igen, és az illetőknek kicsit jobb lesz az élete.
az Army of me elég kiemelt szerepet kap ebben a látvány vezérelte filmben, amit Zack Snyder rendezett, és a Watchmen-hez hasonlóan itt is nagy szerepet kap a soundtrack - amit, minő véletlen, Marius de Vries jegyez ;)
most megy a mozikban, és érdemesebb az eredeti nyelvű verziót keresni az Arénában vagy a Mom Parkban
ned töltsd le, mert kell a nagy vászon és a mozis hangrendszer a tökéletes élményhez :)
Érdekes, én a Dancer filmet imádtam régen, amikor kijött, meg is néztem rövid időn belül vagy 3x, de ennek már jó pár éve, és azóta nincs is kedvem már hozzá. Valahogy ezt a szenvedést mai szemmel valahogy nem kívánom. Aztán lehet eccer csak megjön ismét a kedvem hozzá.
Értem, hogy neked más a vélenyed, de hogy lehet azt kijelenteni, hogy az enyém elhamarkodott? Jogosan esetleg azt nevezhetnéd elhamarkodottnak, ha mondjuk a film megtekintése nélkül, csak egy csalóka trailer alapján véleményezném. De én ezt a filmet megnéztem, és csak azután nyilvánítottam véleményt róla.
Mellesleg a film egy önálló műalkotás, tehát a könyv ismerete nem szükséges hozzá. Ha nem így lenne, a könyvet is felolvasnák a film előtt vagy után, de minimum kiírnák az elején, hogy feltétlenül el kell olvasni a film értékeléséhez.
Egyébként biztos vagyok benne, hogy a könyv ennél csak jobb lehet, de ez többnyire így van, és az oka nagyon egyszerű. A könyv esetén a saját fantáziádat használod, lényegében a saját filmedet készíted el a fejedben, míg a filmnél valaki másét tekinted meg, ezáltal kisebb a valószínűsége, hogy jobban vagy legalább annyira tetszik majd, mint a sajátod.
szerintem nemrossz a Road film, bár a Dancer in the Darkhoz eszembe nem jutott volna hasonlítani. mondjuk én azokkal értek egyet, akik azt mondták, hogy a DITD "emotional pornography" (azaz olyan szofisztikáltsággal mutatja be az érzelmeket, mint a pornó a szexualitást), és nekem bőven elég volt egyszer megnézni, és nem azért, mintha olyan marhára megrázott volna.
ehhez képest a The Road az utóbbi 10-20 év egyik legjobb regényének a feldolgozása. nyilván a film nem olyan kiugró a filmek közül, mint amennyire a Road az a regények közül (ez a sekélyes, nyálas unalom hogy, hogy nem Pulitzer díjat is nyert), de azért számomra megcsillant benne valami a könyv zsenialitásából. a DITD-ban semmi nem csillant meg csak Von Trier szadizmusa/perverzitása, amire nem igazán vagyok kíváncsi.
a két film annyiban tényleg hasonlít, hogy egy szülő szenvedéseit mutatja be, de amíg a DITD-ban a nyers, kilátástalan, értelmetlen kínlódás van a fókuszban (ettől olyan pornószerű az egész), addig a The Roadban az, hogy kiért, miért van értelme egy ilyet kiállni.
mindenesetre szerintem se nézze meg a Road filmet, aki nem olvasta a könyvet. viszont aki elolvasta a könyvet, annak jó eséllyel annyira tetszeni fog, hogy nem bírja ki, hogy ne nézze meg a filmet, annak ellenére, hogy tudni fogja, hogy ANNYIRA nem jó mint a könyv
aki viszont csak a filmet látta, és utána ledebilezte meg lenyálasozta, annak azt ajánlom, hogy most már ne olvassa el a könyvet, mert annak a megsemmisítő erejével szembesülve nem fog tudni együtt élni a ténnyel, hogy korábban ennyire mellétalált egy elhamarkodott hozzászólásában :-)
Furcsa, hogy egy lapon említed a "The Road"-ot a "Dancer in the Dark"-kal. Szerintem ugyanannak a skálának a két ellentétes végén helyezkedik el a két film. Az előbbi nagyon mélynek és tartalmasnak akar látszani (ezért is érdekelt), de valójában egy sekélyes, nyálas unalom, amit még megfejelnek egy debil befejezéssel, az utóbbi meg egyszerűen mesteri.
Vasarnap reggel, mikozben olvastam a Guardian kulturalis mellekletet, megakadt a szemem egy reklamon, a Manchester-i fesztival juliusi programjat hirdettek, amin Bjork: Biophilia is szerepelt!
Gyorsan rakerestem a neteen es 1 ora mulva mar meg is volt a jegyem julius 3-ra es 10-re.
A fanyalgoknak: 2008-ban a londoni koncerten igenis lehetett ugralni, a Pluto es a Hyperballad is ilyen volt. De a Desired Constellation-t is nagyon lehetett elvezni, pedig az minden csak nem tanczene...
Szerintem a multimedia probalkozas is feledhetetlen elmeny lesz, ha valaki fogekony a komplexitasra.
Björk - még ha nem is deklarálta eddig - de szakít a megszokott popénekesnői karakterrel, és "művész" lesz, aki ettől kezdve festhet, installálhat, írhat, zenélhet... ha jól tudom, még csak nem is úttörő ez az elképzelés, voltak előtte már neves női előadóművészek, akik több területen is mozogtak.
persze ha ez a kis :( jelecske arra utalt, hogy úgy érzed, a zene egy ilyen projektben erősen kísérleti jellegű (tehát jó eséllyel hallgathatatlan) lesz, akkor félek, hogy nem tévedsz, és tényleg helye van az unsmiley-nak... igaz Björkről, mint buli-zenéről már rég lemondtam, de azért jó lett volna, hogy ha eljutok egy koncertjére, akkor ne ülnöm és néznem kelljen, hanem ugrálnom és énekelnem...
Bár a cikk úgy írja, hogy jáccani fog új számokat a közelgő Biophilia albumról, de sztem az albumnak nem ez lesz a címe. Björk sose közli ilyen hamar az album címeit, mikor még semmi infó nincs egy új albumról.
Mindenesetre végre ez már valami mozgolódás, így már biztos lesz idén album, bár izgatott már én se vagyok egyáltalán. :/
"This summer, Björk introduces Biophilia, an extraordinary immersive project and her most ambitious work to date. The multi-media endeavour encompasses her music, installations and live shows, and celebrating the use of modern technology by utilising the internet."
hát nem mondhatnám, hogy alig bírok magammal az izgalomtól :-(
én imádom, a számok egyenként és az egész album egyben is zseniális szerintem, annyira, hogy már túl sok - érzelmileg nem bírom gyakran hallgatni... mondjuk ez valszeg azért van, mert a film annak idején nagyon kiütött...
(a film nagyon jó, de ez önmagában még nem lenne ok a hatására, de vannak személyes indokok is)
Ezidaig jo, ha kb 2x meghallgattam a Selmasongs-ot.
Pedig a filmet szeretem, de az albumot elkonyveltem, h nem tetszik.
Aztan merö veletlensegbol ma ismet meghallgattam es rajottem, h mekkorat tevedtem!
Ez tele van jobbnal jobb dalokkal!
Es szinte mind "ismeretlen" a szamomra.
Nahat! :)
