Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
A mindenféle borszölök telepítése témához csak annyit, hogy borvidékeken, termelési céllal kizárólag az adott borvidék fajtaleírásában szereplö borszölö fajtát engedélyezett telepíteni. Amennyiben a hegybíró tudomására jut, hogy nem engedélyezett fajta lett telepítve, úgy joga van azt kivágatni (+bírság of course). Hobbicélból akármit lehet, de eladásra nem.
Kaptam egy Vroege van der Laan nevű oltványt. Valaki tudna nekem bövebb infót adni?Egyelöre csak annyit tudok róla,hogy kb. holland fajta.Magyar nyelvű leirást nem találtam.
Az utolsók szerintem is a Delaware fehér fajtája, és még egy tipp a rózsaszínre: Cegléd szépe. Az is ilyenkor érik, levele az átlagos mérethez képest kisebbek, határozottan 5 karéjúak.
Pjotr77, Köszönjük szépen a meghívót, kérdés ,van költség vonzata? milyen távolságra vannak a helyszínek ,egy gyalogos könnyen eltud jutni az egyik helyszínről a másikra.?
zola,123, A rózsaszín Cserszegi Fűszeres, a középső két fotón vélőt nem tudom jól érzékelni /levél ,fürtnagyság ,stb,így ismeretlen/ az utolsó kettőn fehér Delevárét látok ha Kemény húsú?
Tisztelt Fórumtársak! Szeretném a segítségeteket kérni, milyen fajták lehetnek a képeken látható szőlők?három fajta,szomszédomnak kiskertjében találhatóak a tőkék.
Annyit pontosítanék, hogy a méhkímélő technológia virágzó növényekre vonatkozik, tehát a szőlőben vagy a szőlőnek, vagy a szőlőben ill. a szőlőtábla közvetlen közelében egyes gyomoknak ill. a szőlőt közvetlenül körülvevőkultúrának virágoznia kell ahhoz, hogy méhkímélő technológiávak kelljen dolgozni.
Az amerikai szőlőkabóca esetében a rovar fejlődési stádiuma amúgy is megköveteli, hogy az első kezelést az engedélyezett kettőből közvetlenül a szőlő virágzásának befejezése után ejtsük meg. Ha virágzó gyomos a tábla, vagy a szomszédban pont akkor virágzik valamilyen palánta, akkor máris csak az általad említett módon szabad kijuttatni.
Az actarát csak ott lehet használni és akkor, ahova és amikorra az engedélyokirata szól. Szőlőnél pl. virágzás utántól fürtzáródásig használható kabócák ellen. Sehol, semmilyen permetszernél nem olvasod, hogy falra, oszlopra kell kijuttatni. A dimilin olyan, hogy a cseresznyefa alatti talajra, ganédombra lehet, mert szabad kijuttatni, mivel az engedélyokiratában szerepel.
A darázscsapdába pontosan azért kell ecet, hogy a méhek ne menjenek rá, a darazsak viszont valósággal megvesznek érte.
Ha eszetlenül, mindenféle kontár (a gázmester foglalkozásából adódóan ellenérdekelt bármilyen élő szervezet megkímélésében) bemondására juttatsz ki szereket, akkor csak három dolgot érsz el:
-egyrészt olyan szervezeteket pusztítasz el, amiket nem kellett/szabadott volna
-magadat és családodat feleslegesen mérgezed
-a célkártevők, mivel esetleg érintkezhetnek a szerrel, (kabócák, krumplibogár pl) de nem a kellő töménységben, így sikeresen fogsz az actarának ellenálló kabócát, krumplibogarat kitenyészteni, aztán ha beüt az aranyszínű sárgaság fitoplazma, mivel hatástalan lesz a szer, nem lesz mit megvédened a darazsak ellen.
Remélem, megértetted a fenti intelmeket, nem viccnek szántam, hanem véresen komolyan gondoltam, remélem, eztán helyesen cselekedsz!
Ahogy az engedélyokiratában és a gyártói javaslatok alapján írják.
Méhkímélő technológiával este, napnyugta után lehetőleg célzottan zöld növényi részekre 24.00 óráig befejezve (hogy legyen ideje felszívódni, a maradéknak meg lebomlani a méhek reggeli kirepüléséig).
Semmi esetre nem cukros csalival együtt... !!!
Mostanában érdekes dolgok derülnek ki a neonikotinoidokról. Nem csak azonnali és késleltetett valódi rovarölő hatást tulajdonítanak nekik, hanem hosszabb távon genetikailag is lerontják a méhcsaládokat.
Hasonlóan lassan dolgozik a tudomány, mint például ami a DDT betiltásához vezetett 30 évvel az első forgalomba hozatal után.
Nem csodálkoznék, ha mondjuk 5 év múlva már csak I. kategóriásként kerülne forgalomba.
Nem tudtál róla, oké.
De ez pont olyan, mintha a szomszéd Béla bácsi beszerezne a ukrán zöldhatáron valami tuti gyomirtót, amire azt mondják, hogy mindenki ezt használja kint, de hogy ne menjünk messzire.. legyen glifozát.
És úgy permetez vele, hogy jócskán átsodródik hozzád is.
Kimegy 10 % tőkéd, 30 % meg 2-3 év alatt jön helyre. De neki tuti jól leirtotta a gazt... legközelebb is ezt fogja használni..
A sörcsapda nálam bevált a darazsak ellen,szerintem az egyik leghatékonyabb védekezés,kiskertekben.A Belüj Kokl ott van az Ukrán elit fajták között,optikailag nagyon rendben van,a hibái ellenére is.
Az eddig ismert módszereken kívül (takarás gézzel, csapdázás sörrel) az egyik orosz szőlőinformációs lap az ecettel való permetezést ajánlja. Érés kezdete után kéthetes periodicitással.
Nem próbáltam (eddig) de közreadom. Nálam most kezdődik a darázsszezon.
Készítettem egy kis videót a Belüj Kokl fajtáról, melynek egyik jellegzetessége, hogy a fürtjein igen nagy a bogyók átlagsúlya. Sajnos a színeződése nem tökéletes és csapadékosabb években bogyórepedésre, rothadásra is hajlamos, azonban idén ezekkel nem volt gond. Hibái ellenére értékes fajtának tartom. A bogyók mérésekor elfelejtettem tárázni, ezért 1g-al kevesebbet nyomnak a mutatott értékekből.
