"azt is észre vetted hogy ugyanazokat az értékeket produkálja ő is a 22nm-el mint én a 6nm-el?"
Nem megbízható mérések erdményeit nehéz jól összehasonlítani :)
A nem megfelelően hőszigetelt (vagy pl túl hosszú) csövezésen történő hőveszteség/nyereség sokkal durvábban befolyásolja a mérési eredményeket (és a rendszer hatásfokát ;), mint ahogy azt elsőre gondolná az ember, ezért kellene kimondottan a hőcserélő be/kimeneti pontjain mérni a hőmérsékleteket. Valószínűleg lenne pár meglepetés, hogy ezek az értékek mennyire nem ugyanazok, mint a csövek túlsó végén mért értékek.
közben eszembe jutott hogy a gyerköcök szobályába vettem egy hőmérőt amin van páramérő... ezzel megmértem hol mi mennyi...
Kinti levegő 1,7 fok 68%páratartalom
A hőcserélőbe érkező kintről: 5,8fok / 51%
Ezen a másfél méteres csövön csapódik le egyébként a pára-legalábbis kívülről, hogy belülről ilyenkor milyen-értelemszerűen fogalmam nincs-alkalom adtán szétszedem, de kivül harmatcseppes az biztos.
Hőcserélő lakásbafúvó oldala: 17,5 / 57% ( sajna már nincs meg a 19,5:( pedig mennyivel jobb lenne de még igy is joobb mintha azt a 5,8fokot fújnám a gyerekekre... )
Lakásból elszivás hőcsere előtt: 20fok 68%páratartalom. Most van a gyerekek fürdetése illetve a nappaliban van 3 ruhaszárítóü telepakolva.... :) (szobában 20,8fok van, talán az elszívó ágat is lekéne szigeteljem a padláson, nem csak a befúvást.... )
"hanem a hőcserélő két vége közti hőmérséklet-különbséget is igyekszik a levegőt kerülve az anyagában kiegyenlíteni."
Ott a találat :) Sajnos szinte senki sem gondol arra, hogy amikor egy hőcserélő két vége között akár 25 fok különbség is lehet, akkor hatásfok/veszteségek szempontjából talán nem mindegy, hogy az a hőcserélő mennyire hővezető anyagból készült.
Hőcserélő négyzetméter és áthaladó levegőmennyiség (m3/h) adatok nélkül nem az igazi.
És nem a hőcserélő hőmérsékleteit (hatásfokát) méred, hanem a teljes rendszert tehát a "csövezésel lerontott" hatásfokot, tehát lehet, hogy maga a hőcsrélő ennél sokal jobb hatásfokú.
Egy kis adalék a lexanos hőcserélőhöz: nyár eleje óta működik az sk lexanból összerakott hőcserélőm, most juttotam odáig, hogy meg is mérjem nagyjából mit tud:
Egy egyszerű szobahőmérő rádiós kültéri egységével mértem az értékeket, amely relatív páratartalmat is mér, azok a % értékek:
Kinti levegő (lent az ablak mellett): 5,3 és 88%
Befújt levegő (közvetlen a befújás előtt még a csőben): 14,3 és 64%
Beszívott levegő (közvetlen a fürdőből kiszívás előtt): 20,5 és 68%
Szobai levegő (fejmagasságban ahol a beltéri egység is van): 21,6 és 56%
A szobai levegőt ugyanazon a helyen ugyanannak az eszköznek a beltéri egyége már 23,3 fokosnak és 43%-osnak méri - szóval nem lettem meggyőzve a hőmérők pontosságáról :(
A hatásfokot úgy számolom, hogy a külsőt kivonom a kinti és befújt levegő értékének különbségét elosztom a kinti és szobából beszívott levegő értékével: (14,3-5,3)/(20,5-5,3) = 0,59, tehát durván 60%-os a hőcserélő + kb. 20 méter szigetelt cső a fűtetlen padláson.
Mi tagadás, kicsit jobbra számítottam, habár hidegebb időben vagy párásabb szoba levegőnél a kondenzáció is erősebb, így az talán emeli a hatásfokot. De azért így is megérte a kb. 50e plussz a szellőzőrendszer árába :)
Egy meglepő dolog amit észrevétem, hogy hiába vannak a beszívási pontok a plafonon, hidegebb levegő megy be a csőbe mint a fejmagasságban (másik helyiségben) lévő szobai levegő. Gondolom ez annak az oka, hogy szellőzés közben kialakulnak láthatatlan légcsatornák, ahol "ömlik" a friss levegő, tehát a keveredés nem tökéletes.
Értelmezésem szerint a jobb hővezetés gyakorlatilag annyit jelent, hogy az anyag rövidebb idő alatt átveszi a levegő hőmérsékletét. Tehát attól hogy a hőcserélő rosszabb hővezetésű, a két vége még így is átveszi a levegő hőmérsékletét csak kicsit később. Állandó működésnél ennek a késlekedésnek nincs jelentősége hiszen csak az indulásnál jelentkezik.
Viszont az a tényező még a működés közben is megmarad, hogy a jobb hővezetésű anyag a hőcserélő két végpontja között elvezeti a - eredetileg levegőnek szánt - hőt.
Ahogy én láttam ez nem az a probléma, amin aggódni kell. Valahol mintha azt olvastam, hogy a lindab a tetőn 0,1mm-t fogy a helyszínen vágott éleinél évente.
A nagy probléma mindig a felületi rozsda, ha az is csak olyan sebességgel halad.
Szerintem nem a balesetveszélyre vonatkozott a kérdés, hanem a korrózióra (a vágott élen nincs horgany, ott elkezdhet rozsdásodni mondjuk a fürdőből/konyvhából elszívott időnként magas páratartalom miatt).
Miért jobb acéllemezből csinálni, mint pl. lexan-ból?
A jobb hővezetés lehet hogy éppen hátrány: nem csak a két réteg között vezeti át gyorsabban a hőt, hanem a hőcserélő két vége közti hőmérséklet-különbséget is igyekszik a levegőt kerülve az anyagában kiegyenlíteni.
Az elméleti 100%-os hatásfokú hőcserélő egyik vége ugyebár szobahőmérsékletű, a másik vége pedig a kinti hőfok. Minél jobb hővezető köti össze ezt a két pontot, annál kisebb lesz ez a különbség és így a hőcserélés hatásfoka.
Sziasztok! Új vagyok itt még, de sokat olvasgatom mostanában. Ismerős gondok, és ismerős tervek miatt! :)
Nem akarok beleokoskodni, de egy ilyen hatásfokszámításnál valahol a HŐ visszanyerése a kulcskérdés. Amiről viszont nem írtál az a víz. Mennyi víz csapódik le? Gyanítom ez lehet az oka annak, hogy a kiáramló levegő olyan melegnek tűnik. A vízgőz ugyanis látens hőt is jelent, azaz amikor kondenzálódik a rekupiban, akkor ott hő is felszabadul.
"nyáron a padláson lévő 60fokos levegő ami bejön keveredik a kimenő 25-26 fokos levegővel,"
Szerintem nem a padlásról, hanem a szabad térből kell beszívni (mégpedig végig hőszigetelt csövön át)
és a szabad térbe kell kifújni (mégpedig végig hőszigetelt csövön át)
Igazán jól hőszigetelt födém és tisztességesen átszellőztetett padlástér esetén nem hiszem, hogy túl sok értelme volna a padlásról beszívni télen, nyáron meg végképp nem :) ..habár télen rásüt a nap a tetőre, akkor talán felmelegszik annyira a padlástér, hogy érdemes legyen onnan szívni...
"téli/nyári üzemmód van?"
Igen:
- télen a drágán felmelegített lakás levegőből visszanyerünk annyi hőt a bejövő levegő számára, amennyit csak tudunk
- télen a drágán lehűtött lakás levegőből visszanyerünk annyi hideget a bejövő levegő számára, amennyit csak tudunk
:)
Persze minden évben vannak olyan időszakok, amikor nincs szükség hőcserére, de laikus számára meglepően kevés és rövid ilyen időszak van.
"ventillátorokat mindkét ágra tesztek, vagy csak elszívó vagy csak befúvó?"
Mivel TÖKÉLETESEN légmentesen tömített ház nem létezik (kivétel talán a tengeralattjáró, de talán azok is szivárognak itt-ott), ezért mindkét ágra kell ventilátor, mivel jelentős túlnyomás esetén (=csak befúvás) a betolt levegő egy része nem a hőcserélőn át hagyná el a házat, hanem az ajtó/ablak/stb réseken át (tehát hőcseréletlenül), ha meg csak elszívás van, akkor meg ugyanez fordítva: a vákum miatt a kinti levegő a ház orrán-száján át szivárogna befelé, nem csak a hőcserélőn át. A legjobb, ha kb ugyanaz a légnyomás a házban, mint odakinn (figyelem: ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a két ventilátor pont egyforma fordulatszámon forog!), de én pl a por szempontjából hasznos dolognak tartok egy icipici (pár százaléknyi) túlnyomást.
nem a szobákat kell felosztani hanem a házat! vizes helységek elszivás, háló nappali befúvás-értelemszerűen 2 külön ág, két külön motor.nyáron kimenővel előhűtöd, de ha nyáron a padláson +60fok van akor most se lehet ott melegebb -10nél.... előbb szigetelj! Igen lehet jobban is, lehet vizes kaloriferrel, kútvizzel vagy csőklimával, vagy párátlanítóval, talajkollektorral.
nekem is lenne pár kérdésem, lehet hamarosan én is építek ilyet, mert korábban néztem a sok sok százezres (inkább milla közeli) gyári megoldásokat.
De, kérdéseim:
- ti minden esetben fent szívtok fent fújtok, vagy van más ráció?
- téli/nyári üzemmód van? mert télen ok, hogy a kimenő meleggel előfűtöm a bejövő hideget, de nyáron a padláson lévő 60fokos levegő ami bejön keveredik a kimenő 25-26 fokos levegővel, az nem épp jó megoldás :) ok, hogy jobb egy kintről bejövő 38 fokos levegőnél egy hőcserélővel lehűtött 30 fokos, de azért lenne erre jobb megoldás?
ventillátorokat mindkét ágra tesztek, vagy csak elszívó vagy csak befúvó?
Szobánként egy be-ki ággal megoldjátok, vagy szobánként több ponton? mert ugye jól át kell járja a levegő a szobákat
nem akarom elkiabálni és napi szinten nézem de még nem jelenteném ki határozottan de úgy tűnik hogy 25-30%al kevesebb gázt égetek el, ha ez igaz akkor az eddig is elenyésző fűtési gázfogyasztásom 25-30%al kevesebb lesz az brutális :) nagyon kiváncsi leszek milyen lesz a hatásfok -10nél...
"Most akkor hogy is kellene számolni a hőcserélő hatásfokát???"
A hőcserélő hatásfokát a hőcserélő négy csatlakozó pontján kellene mérni. (ha a távoli csővégeken ettől jelentősen eltérő hőmérsékletek vannak, annak okát nem árt sürgősen kinyomozni)
Emellett tudni kéne az aktuális TÉNYLEGES légáramot mindkét irányban, figyelembe véve a következőket:
- a motor fordultszám nem mindig egyenesen arányos a légárammal
- két azonos fordulaton menő, azonos típusú ventilátor is szállíthat egészen eltérő mennyiségű levegőt (pl eltérő fojtás esetén)
- ha a kimenő és a bemenő légáram különböző (és ezt nem veszed figyelembe), akkor a hatásfok mérés eredménye hamis lesz.
én is falun lakom, sőt körülöttem fával fűtenek, igaz nem közvetlenül, de kettővel arrébb és szembe is, de pl a mikor égetik a tarlót akkor tökmindegy mert a falutáblát nem lehet látni.... :) DE nekem többnyire elég az aktivszén szűrő... mert értem én hogy majd kikapcsol ha fütöt érez de mi van ha 2napig nem tudod bakpcsolni.......??? :)
konyhai elszívókhoz lehet kapni két lapos csomiban... van benne egy fehér szűrő meg egy aktiv szenes 1900ért. 4fele tudod vágni én mindkettőt be szoktam tenni a fémszűrő elé és a szűnyoghálós porszűrő mögé... csak akkor érzem a füstöt ha ég a tarló de akkor ius csak a legfüstösebb részét, addig kikapcsolom, utánna vissza... ha ezt a érzékelőt be is építed mindenképpen az összes szürő mögé tedd de akkor se biztos hogy úgy fog működni ahogy te azt gondolod.... pl egy átlagos 100nm csh légtere 270m3, 90/órás öblitéssel 3óra mire teljesen átöblíted és kb a felénél fogod érezni hogy jön be a füst ha nincs érzékelőd, de addigra el is égeti azt a kevés avart. ha nem mert pl fával fűt akkor meg nem lesz olyan amikor használhatod, mert mindig van kint annyi füst hogy ne menjen a szellöző... a másik, hogy ha belülre építed a szűrők mögé akkor csak akkor fog érzékelni ha megy a szellözés ha nem megy akkor evidens hogy nem jut be füst... nem tudom érzékeled e az ellentmondást... :) de hogy bonyolítsam, mi van ha füstöt érzékel letilt addig amig nem érzékeli azaz addig amig le nem kapcsol aztán kezdi elölről..... :)
Én ennek a füstérzékelőnek egy esetben látnám értelmét... a kifeléáramban... ha füstöt érzékel tiltson le mig manuálisan újra nem inditod, mert ha bentről füstöt érzékel akkor nagy gebasz van és akkor ne adjunk levegőt neki.....
én is szellőzőrendszert fogok építeni, és pár szomszéd nagyon szeret füstölni.
OFF: Amikor szóvá teszem, hogy még a mi házunkban is vágni lehet a füstöt, nemhogy a kertben, akkor a következő válaszok közül választanak ki egyet: "nem is én füstölök" <- ez a kedvencem "csak ezt a kicsit elégetem, mindjárt végzek" "nem is maguk felé fújja a szél" "nem tiltja a törvény"
ON:
szóval én is valami hasonló érzékelőt keresek, ezeket találtam:
