>Ez egy házi verseny egy szakközép suliban. 4 feladatlapból áll melyek egyenkénti > kitöltésére minden estetben 2 hét áll a rendelkezésre. A nyeremény 10 ezer magyar >forint. >Kérdésem az több is volna (összesen 9 kérdés van) de ez a legrövidebb és ez az >egyetlen kifejtős kérdés. Akkor nem gondolod, hogy khm... egy kissé csalás, amit csinálsz? Pláne hogy pénzdíjas...
Ez egy házi verseny egy szakközép suliban. 4 feladatlapból áll melyek egyenkénti kitöltésére minden estetben 2 hét áll a rendelkezésre. A nyeremény 10 ezer magyar forint.
Kérdésem az több is volna (összesen 9 kérdés van) de ez a legrövidebb és ez az egyetlen kifejtős kérdés.
A kérdés szó szerint idézve: "Miért zöld színű a falevél?" (nem biológiai kérdés)
A megválaszolásra rendelkezésre áll egy A/4-es lap 1/3-a.
Jut eszembe, ez lehet a komplementer dolog magyarázata - félreértés.
A tárgy elnyel egy spektrumszerkezetet. Amit nem nyel el, az a komplementer spektrum. A visszavert fény a tehát éz a komplementer spektrum, ezt fogjuk látni.
Nem az agyunk tulajdonsága miatt, hanem mert ez jön bele a szemünkbe... :-)
Erről én is olvastam, de szerinted ezzel a tanárok hány százaléka van tisztában? Ha optika házidolgozatról van szó, akkor indokolt az alaposság, ha bioszháziról, akkor szvsz. elég a hagyományos duma. Esetleg általánosabban megfogalmazva (...elnyel bizonyos hullámhossz-tartományokat... ;) ), hogy téves infó azért tényleg ne legyen benne...
Azért ennyire nem egyszerű a dolog. A Wikipedia szerint legalábbis a klorofil több kéket, és kevesebb pirosat nyel el. A zöld színt tehát egy kicsit bonyolultabb módon keveri ki, mint ahogy te írtad.
Ilyen az abszorpciós spektruma klorofil a-nak (C55H72O5N4Mg ), ill. a klorofil b-nek (C55H70O6N4Mg ):
Én igazából tőletek várnám az egyetlen és pontos választ...
A látás baromi bonyolult dolog, és főleg azért, mert egyáltalán nem egy kölcsönösen egyértelmű leképezés a hullámhosszak (-kombinációk) és a színek között.
Egyrészt egész furcsa hullámhossz-kombinációk ugyanolyan ingerületet adnak, mint más hullámhossz-kombinációk, amikhez "fizikailag" semmi köze. Másrészt meg a színlátás nagyban relatív. Nem zöldnek látok valamit, hanem az agyam által meghatározott "fehéregyensúlyhoz" képest zöldnek látok valamit. Ami borongós időben zöld, ugyanaz a hullámhossz-kombináció tökszürke verőfényben. Színes szobában minden színt "eltolva" érzékelünk. Vagy érdemes megnézni mondjuk egy "neonfényű", és egy "sárgalámpás" környezetben készült fényképfelvételt ugyanarról...
Na ezek voltak a nehézségek, de azért szerintem a komplementeres válasz elég jól közelíti az igazságot, szerintem ezt a választ várják :) Szóval zöldnek látja az ember azt a fényt, amiben a) a szivárvány zöld színénének megfelelő hullámhossztartomány van jelen. b) jelen van a teljes spektrum, kivéve a fenti tartomány ún. komplementere, jelen esetben a piros.
A levelek esetében inkább az utóbbiról van szó. Tehát jön a teljes spektrum (fehér, vegyes fény), a levél elnyeli belőle a vöröset, és tükrözi a maradékot, amit zöldnek fogunk látni.
A színlátás függ a hullámhossztól, ezek keverékeitől, és még az intenzitástól is. Lehetséges, hogy csak a klorofillról érkező színkeveréknél lenne az agyban a komplementercsere?
Valóban nem lenne logikus, ha teljes színskálát a komplementerként látnánk. Bár a komplementerek nem a hullámhosszaik alapján komplementerek.
Én ezek átfutása után azt sejtem, hogy az agy nem komplementerre cserél, hanem a klorofill által visszavert vörös és lila(/majdnem UV?) alkotja a zöldet.
Az emberi agynak van egy érdekes tulajdonsága: a beérkező fényt a komplementerére cseréli fel. A növényekről valójában vörös fényt ver viszza a klorofil, és ennek a klomplementere zöld, emiatt mi hamis színben, zöldnek látjuk a növényeket.
A növényekben főleg kék és zöld szín nyelődik el és hasznosul.
Ez a leghozzáférhetőbb, mivel ez szóródik a légkörben leginkább.
Ez nem tűnik meggyőzőnek, hiszen az, hogy szóródik, egyben azt is jelenti, hogy ebből nagyobb a veszteség amíg átjön a légkörön.
Esetleg inkább az lehet az ok, hogy ebből nagyobb egy foton energiája, ami így alkalmas valami vegyi reakcióhoz, míg egy kisebb energiacsomag nem elég hozzá. (lásd vörös fény a sötétkamrában...)
Neki az is éppoly jogos fizikai mérésnek tűnt, ha ajándék fejében megkérdezi a portást. Lásd kopenhágai interpretáció körüli bonyodalmak, Schrödinger-cica, Wigner-barát.
Hát, nem is tudom...
A portás szerintem jó ajándék fejében abszolút pontossággal megmondja bármely elektron helyét és impulzusát egyidejúleg.
mennyire kitágította már akkor is a "mérés" fogalmát!
Ami később a QM értelmezésénél kulcskérdés lesz. Neki az is éppoly jogos fizikai mérésnek tűnt, ha ajándék fejében megkérdezi a portást. Lásd kopenhágai interpretáció körüli bonyodalmak, Schrödinger-cica, Wigner-barát.
Aki lusta rákattintani, annak egy kis kedvcsináló:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetem egyik fizika vizsgáján történt.
A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogy egy barométer segítségével miként mérhető meg egy felhőkarcoló magassága!"
Az egyik hallgató a következőt válaszolta: "Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert a felhőkarcoló tetejéről lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
