Es ez az optimum a PH. Ezert is adtak neki kulon nevet. Ahogy csokkentgeted az energiaigenyt, egyszer eljon az a pont, ahol annyira alacsony lett, hogy nem kell holeado, mert a szellozessel beviheto a ho. Eddig a pontig a beker koltseg nott, mert egyre tobb lett a szigeteles, egyre jobb az ablak, de ezen a ponton a koltsegek nagyot esnek, mert nem kell csovezes, radiator meg hasonlok. Ezert ez itt egy lokalis optimum. El is neveztek passzivhaz-nak.
"igy a futesrendszer beker koltsege nem 3szoros, hanem meg annal is tobbszoros."
Ez igaz: a lényegesen drágább fűtésrendszer extra költsége elkezdi felemészteni a passzívház és az AE ház hőszigetelése közötti beruházás-különbség összegét. Valószínűleg minden háznál létezik a kettő között valahol egy gazdasági optimum, ahol a különböző beruházási összegek egyensúlyba kerülnek az aktuális építtető megtérülési határidővel kapcsolatos toleranciájával/türelmével.
1. pontot meg tudom errősíteni, sőt! Szerintem a szezonális 3-as COP teljesen reális levegős hőszipkával, pláne ha az egy erősen visszafogott, jóságra optimalizált a gép. Ugy néz ki, hogy nekem is bőven 3 felett lesz ez az érték, egy nem annyira visszafogott géppel.
1. a levegos hoszivattyu is tok jo. lattuk, hogy cop1 es nappali dijszabas mellett is 90ezer a villanyszamla, ergo ha szezon atlagban hozza a szipka a cop2-t, akkor mar csak 45000, ha kedvezmenyes aram is van, akkor 30ezer. lesznek napok, amikor cop1 uzemel,azaz annyit er mint a hosugarzo, de kit erdekel.
2. ha a haz hoigenye felmegy a 3-4szeresere, akkor mar nem is olyan kicsi az a hoszipka, es olyan meg pont van is rogyasig. viszont itt jon be, hogy miert is optimum a PH. mert igaz hogy ebben a hazban csak 3-4szeres a hoigeny, de egybol kell komoly hoforras, es kell komoly holeado is, nem eleg a befujas futese. igy a futesrendszer beker koltsege nem 3szoros, hanem meg annal is tobbszoros.
"ugyanebbol kovetkezik az a bajod, hogy nem talalsz sosem elegge kicsi hoszivattyut."
Vannak a 200eFt körüli árú kiteljesítményű hőszivattyúk. Igaz, hogy sajnos levegősek, ezért a fűtési szezon egy részében nem sokat, egy nagyon kis részében meg semmit sem érnek, de azért szerintem még így is megérik az árukat.
Persze ettől még baromi szükség lenne kis teljeítményű vizes hőszivattyúra...
"viszont a 15kWh/m2/ev az a 120m2 hazban osszesen egesz evben 1800kWh hoigenyt jelent, ami olyan kicsi, hogy total egyszeruen megoldhato hoszivattyu nelkul is. Pl nappali teljesaru arambol nincs 90ezer forint."
Ez teljesen igaz, viszont annyira nagy a beruházásiforint-különbség egy 15 kWh-s passzívház és egy 35-50 kWh-s AE ház között, hogy inkább az utóbbi kategóriával rokonszenvezek, márpedig ekkor sajnos az az évi 90eFt 2-300 ezerre növekzik, ekkora összeből meg már bőven van mit megtakarítani.
az hogy neked az a fixa idead, hogy passzivhazat hoszivattyuval kell futeni, az a te bajod. ugyanebbol kovetkezik az a bajod, hogy nem talalsz sosem elegge kicsi hoszivattyut.
10W/m2 max hoigeny egy 120m2 hazban 1200W max hoigenyt jelent, viszont a leghidegebb napon folyamatosan. 1200W hoszivattyu meg tenyleg problemas.
viszont a 15kWh/m2/ev az a 120m2 hazban osszesen egesz evben 1800kWh hoigenyt jelent, ami olyan kicsi, hogy total egyszeruen megoldhato hoszivattyu nelkul is. Pl nappali teljesaru arambol nincs 90ezer forint. Palackos pb gazbol 45000 forint. Vezetekes gazbol 30000 forint. Meg 420 forintos gazolajbol sincs 80ezer forint. A franc fog hoszivattyuval szarakodni.
"Ha találsz valamit, akkor majd nekem is kéne egy darab, mert a nyári hűtésem még nem megoldott, nyárra úgyis csinálok egy másik dobozt a rendszerhez."
Az a gond, hogy szeretnék igen jó hatásfokú víz-levegő hőátadást (hogy a lvegő hőmérséklete minél közelebb essen a fűtővízéhez), aminek ALSÓ határát önhatalmúlag egy képlettel határozok meg, ez jelenleg így néz ki:
kalorifer hőátadó felület (m2) = lakás csúcs-hőigény (kW) x 5
Ezzel egy 100 m2-es paszívházhoz kb 5 m2-es minimális hőátadó felületű kalorifer jön ki,
...az ennél is gyengébb házak meg először inkább hőszigeteljenek...
(szerintem kb ugyanez a négyzetméter-képlet alkalmazható lehet nyári hűtéshez is, ahol talajszonda vagy talajvíz a hideg forrása).
Namármost ekkora felületű vízzel üzemelő kaloriferek a jelek szerint
- csak erősen orcátlan áron beszerezhetők
- vagy házilag barkácsolhatók.
Utóbbi esetekre jelenleg autótechnikai hűtő/fűtő alkatrészek között keresgélek, illetve egyes hűtéstechnikai (gázos) hőcserélők is átalakíthatók vizesre a vékony gázcső sok-sok helyen történő elvágásával és vastagabb csövekbe történő közösítésével (tulajdonképpen több párhuzamosan kapcsolt vékony csőszakasz lesz az eredmény).
A keresést leszűkíti a felületek anyaga, ami szerintem csak olyan lehet, amelyen keresztül áramló levegőt még tíz év után is be merjem engedni a tüdőmbe (tehát pl a pergő festék alól kilógó roszdásodó vasat kizárnám)
Szokásom megfeledkezni arról, hogy hőforrásként rendszerint hőszivattyúban gondolkodom, amelytől épeszű ember nem vár el túl magas hőmérséketet. Márpedig ha a hőforrásunk max 36-40 fokos, akkor ez az egész, 50 fokos belépő levegőre alapozott képletrendszer sajnos egyből értelmét veszti.
Persze gázzal/villannyal nem probléma a levegőt 50 fokosra melegíteni, tehát ezekkel megoldható a normál légmennyiség melletti kizárolag légfűtés.
Ez már passzívház fórumban is előkerült, de akkor legalább itt tegyük tisztába.
Az a passzívház, amelyik kielégíti azt a követelményt, hogy a fűtési csúcshőigénye alacsonyabb mint 10 W/m2, kifűthető csak a szellőztető levegő fűtésével, még akkor is, ha a normál, higiéniailag szükséges 30 m3/fő légcserét nem emeljük meg, feltételezve, hogy a lakás alapterülete kb 30m2/fő. (pl. 120 m2, 4 fő)
Az alábbi számítás az alapja pont a fent idézett passzívház követelményérték meghatározásának is!
Szellőztetés (higiéniailag szükséges/elegendő légcsere) V=30 m3/hfő Átlagos, tipikus lakóterület A=30 m2/fő Szellőző levegő hőmérséklete max. 50C Lehetséges hőmérséklet emelés ΔT = 30 K Levegő hőkapacitása cp = 0.33 Wh/(m3K)
Levegő befúvás által bevezethető max. hőmennyiség: P= V / A * cp * ΔT = 30 / 30 * 30 * 0.33 = 10 W/m2
Lehet építeni, sőt a valóságban több olyan passzívház is létezik, aminek a fűtési csúcshőigénye alacsonyabb mint 10 W/m2. Ezek közül többnél nem csupán a számítás, de az üzemeltetési tapasztalatok is rendelkezésre állnak, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy a fenti peremfeltételek betartása esetén igen is ki lehet fűteni az épületet csak a szellőző levegő fűtésével.
Ha találsz valamit, akkor majd nekem is kéne egy darab, mert a nyári hűtésem még nem megoldott, nyárra úgyis csinálok egy másik dobozt a rendszerhez.
A recair hőcserélőt végre beraktam egy xps dobozba, kb két hete megy már, vannak még tömítettségi problémáim, de az éppen leolvasott adatok szerint:
kinti, beszívott 0.5fok
hőcserélő belépő: 19 fok
hőcserélő kidobott: 8 fok
légcsere kb 200 m3
papst rer 160 ventik fogysztása 13w/db
egészen elégedett vagyok, merz az egész rendszer: csövezés 100e, két venti, dobozolva 45e, hőcserélő 35e, xps doboz 1e, tömítő és egyebek 1-2e ből megállt, így az egész összeköltsége: 180e körült volt+ plussz kb 10 óra meló, meg sok gondolkodás.
Sose mondtam mást. Voltam több ilyen házban is, ott a szellőztetőrendszerbe épített hőszivattyún és a befúvókba rejtett (vizes vagy elektromos), szobánkénti vezérlésű fűtőbetéteken kívül nincs + fűtőtest.
"Azt cáfolom, hogy ne lehetne egy házat kifűteni a szellőztetőrendszer által megmozgatott levegővel, természetesen annak utánfűtésével."
Én soha nem állítottam azt, hogy nem lehet egy házat kífűteni csak a szelőztető rendszer által megmozgatott levegővel.
Egy házat simán ki lehet fűteni csak la szellőztetőn át, AKKOR, HA A LEVEGŐ MENNYISÉGET JELENTŐSEN MEGEMELED, tehát a szellőzővel nem csak annyi levegőt keringetsz, amennyi a frisslevegőhöz kell, hanem háztól függően annak 1,5-100 szorosát (a kb 1,5-szeres, az a passzívház).
Tulajdonképpen pl a radiátor is légfűtés, de azon is óránként mondjuk 500 köbméter levegő halad át és nem 50 ;)
A tényekkel tisztában vagyok. Azt cáfolom, hogy ne lehetne egy házat kifűteni a szellőztetőrendszer által megmozgatott levegővel, természetesen annak utánfűtésével.
Még egy érdekesség, ami nem kapcsolódik a témához, csak éppen most jutott eszembe:
Amikor légfűtés keretében közel 50 fokos levegőt fújunk be a lakásba, attól még nem lesz ott 50 fokos szauna, mert a levegőnek annyira csekély az energiatartalma, hogy az pillanatok alatt felveszi a lakás hőmérsékletét, magyarán lehűl 22 fokra.
Ezzel az állításssal sokan egyetértenek, vagy legalábbis elhiszik, hogy ez valóban így van.
Még azok is, akik attól rettegnek, hogy jajjaj mekkora baj lesz abból, ha a levegő hőcserélőből bejövő frisslevegő akár 5-10 fokkal is hidegebb, mint a szoba hőmérséklete?
Elárulom: semmi. Ugyanúgy, ahogy a légfűtéskor bejövő 50 fokos levegő pár pillanat alatt lehűl 28 fokkal, a hőcserélőből bejövő 12-17 fokos levegő ugyanúgy szépen fel fog melegedni 5-10 fokkal (ráadásul harmadannyi pillanat alatt ;)
Úgyhogy szerintem aki azon gondolkodik, hogy jó lenne megspórolni a hőcserélőből bejövő hűvös levegő felmelegítését (mivel amúgy is van rendes fűtés a lakásban), az spórolja meg nyugodtan, nem veszít vele sokat. Arra persze ügyelni kell, hogy a befújt frisslevegő ne egyből olyan helyre irányuljon, ahol ember tartózkodhat, hadd legyen neki ideje akklimatizálódni, átvenni a környező tárgyak hőmérsékletét.
Enek fényében újra elolvasva a 3893-as bejegyzésemet (ebből indult ki ez az egész), az talán kevésbé tűnik hülyeségnek, mint amilyenek első átfutásra látszott.
"De hát az csak a passzív ház követelményrendszerében szerepel(t), hogy a befúvott levegő melegítésével képesnek kell lenni a ház fűtési hőigényének biztosítására."
A valóságban ez még egy passzívháznál sem megoldható valamennyi légsebesség-emelés nélkül (ott természetesen csak a nagyon hideg órákban van ilyesmire szükség)
de minél távolabbra kerülünk a passzívházak 15 kWh/m2/évétől, a fűtési szezonnak annál kisebb százalékában lesz elegendő csak a (normál légáramú) légfűtés önmagában, légsebesség vagy kiegészítő fűtés rásegítése nélkül.
