" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretnénk 8-10 tő kivit ültetni (Hayward + Tomuri). A kérdés az lenne, hogy a fityeházai termelőkhöz tudtok-e elérhetőséggel segíteni. Szívesen lemennénk ha van rá mód, de a fellelhető cikkek egyikében sem találtam konkrét elérhetőséget. Ti amúgy honnan szerzitek be a töveket?
Kivi és füge "freezing-zoog-like" ('fagyzugszerű' /angol neologizmus, a "zug"-ot a magyarból vették, mert máshol nem találtak ennyire megfelelő szót/):))) helyen, de épületek közelében. (Fügénél a cukorborsósodás Budapest/Pécs-effektussal támogatva/gyorsítva.):)))))))))))))))
Az idei későtéli-kortavaszi időjárás rendkívülisége jól leképeződik a fenológiában. A télies időjárás után átmenet néllkül, hirtelen megjelenő 20 fok körüli nappalok és enyhe éjszakák hatására egyszerre (vagy csupán csekély eltéréssel) kezdenek virágozni olyan fajok, amelyek között normális körülmények mellett jelentős időbeli különbségnek kellene lenni. Ugyanígy jóval kisebb eltérés (szinte semmi) mutatkozik az egyes fekvések (domb, völgy, sík), valamint a különböző országrészek között is. Ez nagyon furcsán hat annak, aki tudja, milyen nagy eltéréseknek kellene lenniük normál esetben.
Alig néhány napja kezdett virágozni a kajszi, de máris a sziromhullás állapotába került, ugyanakkor egy patakparti (kvázi fagyzugi) fekvésben a mellette lévő őszibarack is egy napon belül teljes virágzásban lesz, miközben a korai cseresznyének is csupán "percei" vannak hátra a szirombontásig.
Fejtetőre állt fenológia a fejtetőre állt klíma hatására.
A fagyveszély nem merül ki a téli túlélést fenyegető helyzetekkel. Egy völgyben nagy esélye van a tavaszi fagyoknak is. A kivi olyan alapon nem ajánlható az ilyen helyekre, mint például a csemegeszőlő.
Ha a falu völgyben fekszik, akkor minden kertelés nélkül ki kell mondanunk, hogy a klímája nem alkalmas az ilyen típusú növények számára. Amennyiben a környező hegyek valamelyikének egy magasabb fekvésű részén állna rendelkezésre beültethető parcella, akkor már érdemes lenne foglalkozni a gondolattal, de a völgyben semmiképp.
Nem tudom, kedves "újonc" Hun15 barátunknak abban a zempléni kis faluban lesznek-e majd olyan problémái, amilyenre ismét szeretném felhívni a figyelmet.(Vagy netalán sikerül elkerülnie az ehhez hasonlókat.):))
A múltkor már bemutattam, milyen következményekkel jár, ha, idősebb fügén nagyobb ágat vágunk le a törzsről, vagy vastagabb vázágról.
Valószínűleg az elmúlt időszak folyamatos csapadéka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kéregpusztulás így elhatalmasodjon a vágási sebek körül.
A probléma leginkább az ilyen korú és méretű növényeknél jelentkezik:
Több helyen olvastam, hogy a kákiszilvát lótuszszilvára oltják. Nekem van két 15 éves lótuszszilvafám, ráadásul porzósak. Átalakíthatók-e ezek oltással? Akadna-e itt egy szakember, aki ezt megfelelö térítés ellenében Bp.-en bevállalná és oltóvesszöket is tudna szerezni?
"Talán tanítani kéne őket, feltéve, hogy hagyják, és van fogadókészség."
Nem hagyják és nincs fogadókészség.
Jókat szórakozhat a "mai fejével" az, aki visszaolvassa ennek, de különösen a korábbi topicnak a régi hozzászólásait. Igen tanulságosak erre a problémára vonatkozóan. Pedig ráadásul itt elvileg növényszerető emberek fordultak meg. Mit hadakoztak ellenünk a valósággal szemben!
Sajnos, most nem tudok olyan gyorsan és röviden válaszolni a kérdéseidre.
Mindenesetre a "fekvés"-en mi itt nem a napkitettséget, vagy az árnyékoltságot értjük. Az itt tárgyalt növényfajok speciális helyet igényelnek. A füge, például olyat, ahol a hőmérséklet, soha, egy pillanatra sem száll -15 foknál alacsonyabbra. Az "inverzió" kulcsszóval rátalálhatsz olyan korábbi hozzászólásokra, amelyek magyaráratot adnak arra, hogy ez hol és miért lehetséges.
Igen, minden tavasszal tele van virággal, de termést nem köt. A közelében van a szomszédé, kissé más alakú levelekkel, láthatóan más fajta, de termést egyik sem köt.
Sajnos az a baj, hogy az emberek nagy többsége nem ismeri a növényeket és semmiféle értéket nem jelent számukra egy fa.
Nekünk nagy érték a füge, de sokaknak semmit sem jelent, azt sem tudják mi az, csak egy nagy bokor, ami útban van.
Sokan a füge gyümölcsét sem eszik meg, még csak meg sem kóstolják, mert ránézésre olyan furcsa, nem bizalomgerjesztő annak aki nem ismeri.
Fogalmuk nincs róla, hogy az a hely, ahol a füge ilyen nagyra megnőtt, egy különleges klimatikus hely.
Az ilyeneknek teljesen máshogy működik a gondolkodása, máson jár az eszük, nem azon amin nekünk.
Növény és természetszeretőként nehéz beleképzelni magunkat az ő világukba.
Talán tanítani kéne őket, feltéve, hogy hagyják, és van fogadókészség.
Sokszor van róla szó, hogy még a kertész szakma sincs teljesen tisztában a kedvező klimatikus viszonyú területekkel és a korlátozottan téltűrő növényekkel.
