Nekem is a komplett házszellőztetés tetszene, de az más kávéház még 4 ilyennel számolva is. Meg ott vannak aggályaim (csőben esetleg kicsapódó víz, ami visszacsöpöghet vagy bacitanyává válhat), ami miatt magam nem csinálnám meg, egy profi meg - teljesen jogosan - megkéri a tudása árát. És még belefuthatok Mekk Mesterbe is :o), drágán rossz eredménnyel.
Nemrég néztem a sima higroszkópos légbeejtőt, úgy rémlik, annak is megvolt darabja vagy 20e, ahhoz képest ez nem tűnik túl vészesnek az ára és még irányítható is. A beejtőnél meg ehhez még kellene ventillátor, ott a mínuszok esnének be - nagyon efelé hajlok.
Én mindenképpen higroszabályzásban gondolkodnék. Hőhidat katunk a kőművestől grátisz :o), ha nem figyelek oda, jön a penész, bár nem sok szerencsére. Viszont ha én holnap feldobnám a bakancsot, a család nem figyelne oda a szellőztetésre, akkor gáz lenne, meg akarom oldani, hogy gyakorlatilag odafigyelés nélkül is rendben legyen a ház.
Nem, nekem egy hővisszanyerős házszellőztetőm van. Ezt a készüléket csak ajánlom annak aki egy olcsóbb, de kielégítő megoldást keres.
Zaj ügyben, nem tudok nyilatkozni erről a készülékről. Ugyanakkor a hasonlóan zajos (21db) légfűtésünk mellett én simán elalszom.
Amire te gondolsz, az egy higroszkópos vezérlő. Szerintem teljesen felesleges, a szellőztető fokozat vagy időkapcsolós vezérlésével tökéletesen meg lehet oldani a dolgot.
Nekem hálószobákba kellene éjszakára, bár 3-4 ára már elég húzós, de a fogyasztása baráti. Úgy sejtem, elég lenne a leglassabb fordulat is, így sem vészes a pára, de jó lenne automatikusan kordában tartani.
Automatikusan = párakapcsolóra (nem ez a neve, de nem jut eszembe, szóval a beállított páratartalom fölött indulna) kötném, így egész éjszaka se menne. Persze a zaja egy külön történet, szép adat a 21 dB, de hogy az éjszaka mekkorát szól???
a "kiszárítja a lakást a szellőző" mondatrészből arra gondoltam, hogy nem egészen vagy tisztában a dolog fizikájával, azt hittem, hogy úgy gondolod, hogy csak a szellőztető berendezéstől tud télen száraz lenni a lakás levegője, hagyományos szellőzéskor meg nem.
Persze Elek, ha a szó szerinti jelentés vesszük alapul igazad van. De a szellőzés és a szellőztetés annyiban mégis ludas a dologban, hogy a lakásban termelődött plusz párát (illetve annak egy részét) a levegővel (a légcsere során) elszállítja. És az entalpia hőcserélőnek pont az lenne a feladata, hogy ezt a hatást csökkentse.
De hamár szóba került. Van valakinek tapasztalata ilyennel? Érdekelne, hogy a gyakorlatban ez tényleg milyen arányban, milyen hatékonysággal működik.
Sok időd van! :) Akkor most léci elemezd a "gázzal fűtünk" szópárost is! :)
Nagyon jól tudom a mögötte rejlő fizikát, ezért minden esetben nem írok le plusz 10 mondatot + grafikont, főleg mert az ide járok nagy része azért érti a miértet.
"mert télen jelentősen kiszárítja a lakást a szellőző."
Nem a szellőző szárítja a lakást,
hanem télen a kinti hideg levegőnek annyira alacsony a víztartalma, hogy az a lakásban felmelegedve (miközben a víztartalma nem változik) csak nagyon alacsony páratartalmú levegőt eredményez.
Ha nem mesterséges szellőztetőd lenne, hanem bármilyen más módszerrel történne a légcsere, télen akkor is ugyanígy "kiszáradna" a lakás.
(kivéve, ha a légcserét annyira lecsökkented, amikor már a lakásban nem egészséges/friss a levegő, viszont már nem annyira száraz - de ezt a szellőztetőrendszer segítségével is megteheted :)
Egy példa:
amikor odakint jó párás a levegő (mondjuk 80%-os), viszont mínusz 10 fok van, akkor abban a levegőben lehet, hogy köbméterenként csupán 1-2 gramm víz lebeg. Ha ezt beengeded a lakásba miközben ott felmelegíted 20 fokra, ott ez az 1-2 gramm víz kb 20 százalékos relatív páratartalmú levegőt ereményez: tehát állatul száraz lesz.
A görbe a 100 százalékos páratartalomhoz tartozó köbméterenkénti vízgramm-mennyiséget mutassa különböző levegő hőmérsékletek esetén:
"Ekkor nem párát nyer vissza, hanem vízgőzt csapat le, ebből pedig energiát nyer, hogy mennyit, erről szólt a vita."
Így van: mindvégig a távozó pára kicsapatásával visszanyerhető energiamenyisgről beszéltem,
a kifelé menő pára (egy részének) lakásba történő viszajutatásáról szó sem volt.
Mindössze annyit jeleztem egy helyen, hogy érdekes vitatéma lenne annak megsaccolása, hogy forintálisan mennyi hasznot hoz a távozó pára visszajuttatása a lakásba.
4015-4016 -ban pont azt tárgyaltuk, hogy nem a páravisszanyerős hőcserélőkről beszélt Elek. Én éreztem h félreérthetően beszél, de hát szerinte nem...úgy látom mégis. Most újra össze vannak kavarva a dolgok: Elek számítása nem a páravisszanyerős, hanem a normál hőcserélőre vonatkozik abban az üzemmódban, amikor kondenzál. Ekkor nem párát nyer vissza, hanem vízgőzt csapat le, ebből pedig energiát nyer, hogy mennyit, erről szólt a vita.
Érzésem szerint a páravisszanyerés funkciót nem azért hirdetik, hogy azzal több energiát spórolsz meg, inkább azért, mert télen jelentősen kiszárítja a lakást a szellőző. Ezt saját szellőztetőmnél is tapasztalom, ez miatt most kevesebbet is járatom kicsit és e mellett még időben egyenletesen elosztva száríttatom az asszonnyal a vizes ruhákat is. :)
Persze aki ezzel energiaspórolást hirdet, az meg mint a számításod is mutatja, bek**hatja.
"viszont ugyanigy szamolva, 50m3/h legcsere az 180 napra nezve 216000m3. futesi szezon atlag 7fok kint, 21 fok bent-el szamolva,"
Én 100 m3/h szoktam számolni, egyrészt életszerűbb (habár két fős háztartára az 50 is elég), másrészt pedig ebből a kerek értékből akárki mesaccolhassa magának, hogy az ő konkrét rendszere esetében az eredmény kb mennyiben fog módosulni.
És 200 napos fűtési szezonnal szoktam számolni, habár egy nagyon jól hőszigetelt lakóháznál valóban lehet 180 napos (sőt: egy passzívháznál el tudok képzelni akár 130-150 napos fűtési szezont is).
És a fűtési szezon átlaghőmérséklete inkább 5 fokos (a 200 napnál rövidebben számolt szezonok átlagai meg még hidegebbek).
Tehát 16 fok hővisszanyerés 100 m3/h levegőből 4800 órán át (száraz levegővel számolva): 2572 kWh ami 20 Ft/kWh-s gázzal számolva 51 ezer forint (ha jól számoltam)
Ha ehhez hozzáadjuk a páravisszanyerés 5600 forintját is, akkor az a végeredményben mindössz kb 10 százaléknyi súllyal fog részt venni, ami habár nem valami sok, valóban nem elhanyagolható.
De én nem is írtam sehol, hogy ez az elhanyagolható mennyiség, csupán azt jeleztem, hogy a maga helyén/arányában vegyük figyelembe, amikor egy marketinges egy hőcserélő berendezés kiváló viz-visszanyerési képességre hivatkozva próbál legombolni rólunk további néhány százezer forintot. Ráadásul ennek az 5600 forintnak 99 százaléka NEM a szellőzőlevegőben lévő pára kicsapatásából származik (na AZ az elhanyagolható energiamennyiség), hanem a lakók által fürdés/főzés/stb közben ESETLEG legyártott exrra páramennyiségből, ami aházanként annyira eltérő lehet (pl iroda esetén: nulla), hogy ezt az energiamennyiséget bármilyen konrét értékként belevenni a marketing anyagba enyhén szólva parasztvakítás szerintem.
Tehát amennyi víz a szellőzőlevegőből kicsapódik, az egy hőcserélő szezonális nyereségén csak elhanyagolható mértékben javít, a házanként marhára eltérő zuhanyozási/főzési szokásokat meg kissé furcsa a marketing anyagban számszerűsíteni, tehát szerintem egy hőcserélő gyártó vagy jó hatásfokú terméket gyártson, vagy hallgasson - és szerintem ne akarja az aranyáron kínált 60 százalékos hatásfokú berendezésének képességeit páravisszanyerős marketingszöveggel "fejavítani".
viszont ugyanigy szamolva, 50m3/h legcsere az 180 napra nezve 216000m3. futesi szezon atlag 7fok kint, 21 fok bent-el szamolva, az egesz szellozes energiavesztesege 3630MJ. masneven 1000kWh.
tehat a Te energiaaradon az egesz szellozes mondjuk ejjelnappal 100m3/h mellett szezononkent 40ezer forint. ehhez kepest a az 5600 forint nem elhanyagolhato.
Te keverted ide éppen most az entalpia hőcserélőt :), én egy szót sem ejtettem róla.
Én az entalpiát mint fizikai kifejezést használtam (jelen esetben kb: "a hőcserélő kimenő ágán áthaladó összes energiamennyiség"),
egy percig sem gondoltam egyes cégek marketingesei által az "entalpia hőcserélő" hívószó segítségével reklámozott termékekre.
Mindazonáltal érdekes vitatéma lehet az is, hogy forintálisan kb mennyivel nyereségesebb egy páraáteresztő hőcserélő egy mezeinél, de ez szerintem egy teljesen más kérdéskör, nem lenne jó a "kevesebb lakáspárásítára költött" forintokat a "vízkicsapódással visszanyert" forintokkal összekeverni.
Ne keverd ide az entalpia hőcserélőt. Ott nem képződik kondenz, illetve alig. A téma egészen eddig a hagyományos hőcserélőkről szólt, senki sem beszélt entalpia hőcserélőről. Olyan hőcserélők esetén amelyek fala nem enged át párát, nem lehet páravisszanyerésről beszélni, a szó párásítás értelmében egyáltalán nem, a szó energetikai értelmében is csak minimális mértékben. Nem is beszélnek róla a fantáziadús marketingesek sem, ezt most te képzelted ide.
- 1 liter víz 100 fokra történő felmelegítéséhez 0,117 kWh energia szükséges.
- 1 liter 100 fokos víz párává történő elforralásához (forráshő) 2256 kJ = 0,626 kWh energia szükséges.
- Amikor a hőcserélőben víz csapódik ki, akor ezt az energiamennyiséget nyerjük vissza.
- Tehát a hőcserélőből kijövő kondenzvíz literenként 0,75 kWh energianyereséget jelent.
- Tehát egy liternyi háztartási pára "legyártása" gáz segítségével (zuhanyzó, gáztűzhely lángja + főzés, szobanövények párologtatnak, stb) kb 14 forintba kerül.
- Ha egy levegő hőcserélőben a fűtési idény alatt (200 nap) ÁTLAGOSAN naponta 2 liter kondenzvíz "termelődik", az évente 400 liter víz, tehát évente mindössze 5600 forint energia megtakarítás.
A beruházáskor (amikor a marketinges az "entalpia" szót kezdi duruzsolni a füledbe) ennyire kell komolyan venni a rekuperátorok páravisszanyerési képességét.
csak túlságosan elterjedt az a tévhit, hogy a levegő páratartalma és az abból kicsapódott víz jelentősen befolyásolja a hőcserélők hatásfokát.
"A "csak lyukak meg ventilátorok" megoldás is megoldás, csak kevésbé komfortos és szabályozható, annál inkább szélfüggő és 0-fok közelében már erősen kellemetlen tud lenni,"
Ha azok a lyukak nem közvetlenül a külvilágra, hanem pl a padlásra nyílnak, akkor a szél hatása gyakorlatilag megszűnik.
Az ablakokba tömegesen beépített résszellőzőkön át is nulla fok jön be a lakások ezreibe, mégsincs belőle gond, mert ha a bejövő hideg légáram nem közvetlenül emberre irányul, akkor másodpercek alatt felveszi a beltér hőmérsékletét és onnantól már nem zavaró.
"Te hány milliót vagy hajlandó befektetni azért, hogy ne barlangban/jurtában bundák alatt nyílt tűz mellett élhesd napjaid?"
Ha feltételezzük, hogy nem tudom/akarom magamnak legyártani, akkor kb 8-15 éven belül megtérülő energetikai beruházástokat tartok elfogadhatónak, ebből az intervallumból a javításra/karbantartásra/cserére szoruló dolgokkal vagyok kevésbé türelmes, egy hőszigetelésnek pl megadom a 15 évet :)
Tehát ha egy valami 40 ezret spórol nekem évente, annak az ára ne sokkal haladja meg a 300-350 ezret, különben nem nagyon érdekel a dolog.
Persze ez csak az én véleményem, meg tudom érteni még azt is, aki úgy beruház, hogy annak a hasznát csak az unokái fogják felhőtlenül élvezni... már ha ennek tudatában cselekszik így, és nem csak azért mert megvezette valami számbűvész.
A készülék amit említettél egy csomagba adja egy PH vagy AE-ház teljes gépészetét, igen magas áron. Ugyanakkor előnye a minimális gépészeti munkaigény és a kis alapterület. Ezeket a gépeket tipikusan németországban és svájcban használják lakásokban és kisebb házakban, ahol mind a munkaerő mind a beépített terület drága.
Ha van szakembered, és helyed gépészetnek akkor jelenleg magyarországon egy komponenskből felépített gépészettel jobban jársz. Arra is érdemes gondolni, hogy ha ez a doboz elromlik, akkor bizony sem levegőd sem melegvized sem fűtésed nem lesz.
Hadd mondjam el azt is, én mit gondolok a hővisszanyeréses szellőztetőről.
Szerintem a gépi szellőztetés egy fontos komfort fokozó gépészeti megoldás lehet minden házban. Nem mindenkinek jut eszébe, vagy van lehetősége mindíg az valós igényeknek és levegőminőségnek megfelelően szellőztetni. A szellőztető ezt (vezérléstől, modelltől függően) automatikusan megoldja.
Ha passzív házról beszélünk, akkor nem megengedhető sem a direkt sem a mesterséges szellőztetés hővesztesége, mert a ház úgy nem fogja teljesíteni a PH energia kritériumokat vagy csak irreálisan drága szigeteléssel kompenzálva.
Ezek alapján egy "költséghatékony" PH-ba kell hővisszanyerő szellőztetés.
Mivel én csak egy alacsonyenergiás (kb PH x 3) házból tudom megítélni a dolgot, nekem a szellőztető által nyújtott komfort és levegőminőség miatt éri meg leginkább.
Ventilátorokat érdemes vadászni ebay -en és társain. Aliexpress -ről pl EBMPapst R1G175-ket (radiális, EC, 48V, 34W, rettenetes légszállítás) hozattam a normál ár kevesebb mint feléért.
