Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
A téli fagymentes helyen teleltetés a későbbi fagyérzékenységet biztosan növeli. Én is tartok cserépben fajtákat, ha kifagyás lenne, ne vesszen el a fajta. Egy ilyen sok éves fát az ősszel kiültettem, a magas törzsről lefagyott a nemes, a hasonló fajtájú egy éves oltványnak semmi baja nem lett mellette.
A Tipó egyébként is fagyérzékeny, -15 fok az irodalom szerint. A faiskolai fákkal az is a baj. hogy azok többnyire olasz importok, így sokkal melegebb környezetben nevelkedtek. A Jiroról nincs tapasztalatom.
Milyen hideg volt nálatok a télen? Igaz az is , hogy az idei tél sok szempontból nagyon rendkívüli volt.
Nézd meg a nemest , oltókéssel óvatosan kapard meg, ha zöld, akkor várható ,hogy megindul még. Nálam eddig a legkésőbbi 3 hónap volt.
Általában 5-6 hét között kezd a rügy megindulni. Április. 2-i oltásról ma vettem le a zacskót. Nálam az idei oltásokból sok nem sikerült. Egyenlőre keresem az okot. Tavaly a jujubával jártam így, egy sem hajtott ki, az idén viszont azok mind megeredtek.
Akkor azt mondod, hogy magasra érdemes hagyni, mert a törzse jobban bírja később a fagyot, és az ágai meg magasban áttelelnek...
Én pont fordítva gondolkodtam eddig, hogy majd alacsonyra hagyom, inkább bokorfának, mert akkor később is jobban takarható.
Sajnos, eddigi tapasztalatom pesti, városi, ahol szinte a sosem fagyott el a fa, max egy két kisebb gally (én meg voltam győződve róla, hogy a káki fagytűrő, csak érzékeny). Sosem volt "fagybaja", max. ha túl sokat termett, alá kellett támasztani az ágát. Aztán elköltöztünk falura, nyílt térségbe. Tavaly vettem rá magam, hogy ültessek két fát (Jiro meg Costata). A teleltetést teljes takarásban sem élte túl egyik sem... (Gondolom, inkább a márciusi fagy volt a baj). A Jiro alanya kezdett hajtani mostanában. Szóval volt csodálkozás, habár olvastam itt a fórumokban előtte a tapasztalatokat, na de gondoltam majd én jól takarok.
Hát most pótlásként vettem egy Tipot (bár ahogy olvasom, az sem biztosabb), meg Vanigliát. Az a tervem, hogy idén cserépben maradnak, majd jövőre mennek ki. Jó lenne előre látni a telet...
A három különálló virág viszont porzós kaki virág, a fán nézd meg a lány virágokat, azokon lehet látni a terméskezdeményt , nagy csészelevelekkel rendelkeznek.
Majdnem 40 éve ültettem el az első datolyaszilva fámat és 1972 óta kezdtem mediterrán növényeket nevelni. Sok tapasztalatom van a fagytűrésről. Az idei tél is rendkívüli volt, de ennél sokkal hidegebbek is voltak már. Szegeden sok Tipo fagyott ki az ismerősöknél. főleg a városon kívüli területen. Nálam a városon belüli kertemben kifagyás nem volt, de az alacsony fa nem hozott termést, a nagy fámra 3 m. magasan oltott ágon teljes termés van a Tipon. A magoncokra történt tavalyi oltásoknál viszont volt elfagyás, és még nem is fajtafüggően.
Érdekes ez a megporzás. Costata nagyon korán virágzik, mikor a porzós fajta virágozni kezd a Costata már el is virágzott.
Mikor még nem ültettem ki a Mercatellit, akkor majdnem mindegyik Costatában volt mag. Arra csak később jöttem rá, hogy a teleltetőben megindult a Mercatelli, ezért egyszerre virágzott a Costata és a Mercatelli. Mercatelli porzós és termős virágokat is nevel. Szerencse, hogy a Costata hamar virágzik, mert semmi haszna a magossá válásának, mert magosan is csersavas marad. Lotus és a datolyaszilva fajták rokonságban állnak egymással, de nem porzó társak. Ebben az évben a Mercatelli csak termős virágokat nevelt, tavaly viszon csak porzós virágok voltak rajta. Az elmult időszakban volt eső a csapadék mentes időszakban a fákat mérsékelten öntöztem, gyümölcs hullás minimális. Van még egy termő korú fa itt Orosházán, de nem öntözték. Nagy eső után rengeteg a gyümölcs veszteség, terítve a sok apró gyümölcs a fa alatt. A mérsékelt öntözést nagyon fontosnak tartom, mert el lehet veszíteni akár a teljes termést, ha erre nem figyelünk. Tavaly nem volt nagy szerencsém a datolyaszilvákhoz, mert kétszer is volt jégeső, egyik alkalommal nagy dió nagyságú. 5-6 méter magas Costata 2-3 éve 100-110 db, gyümölcsöt terem évente,de talán eljött a nagyobb termés ideje.
A magvas fajtáknál a porzós virágok mind lehullanak, néhány termős virág is lehullik lehet ,hogy azok amelyek nem termékenyültek meg.
A csak termős virágú fajták ilyenkor még nem hullajtják a virágjukat . Ez pl. nagyon jellemző a Costatára, hogy termésritkítás miatt a nagyobb termések hullanak.
Pár képet mutatok a lehullott virágokról. A lotus már elvirágzott arról most nem tudtam képet készíteni, de a virginiana virága hasonló nagyságú.
A fiú virágok az elvirágzás után lehullanak, a fa alatt lehet látni őket, ha nincs ilyen , akkor nem is volt a fán fiú virág. Nálam most is terítve van a föld a lehullott fiú virágokkal.
A lotuson külön fán van a fiú virág és a lány virág. Nem olvastam még róla,hogy a lotus termékenyítené a nemes datolyaszilvát.
A Tipoban a Sharonban a Rosso Brillantéban lehet magot találni, a Costátában viszont még soha nem volt mag, pedig néhány méterre van tőle a porzós.
Az oltás felett éppen megindult fiatal kissé fagykáros datolyaszilvát tudok mutatni én is, de inkább kicsit biztatásként a több éveseket mutatom meg. Costata már virágzik, de a Vaniglia, Nikita's Gift talán hétvégén kezdhet virágozni. Costata az egész fán vannak virágok, de viszonylag kevés, de elegendő a bő terméshez. Nikita vagy Vaniglia rengeteg virág lesz rajtuk.
Az ilyenek miatt javasoltam a magas törzsű oltványok készítését. Ha a nemes lefagy , ott marad az erős törzs, amit a felső részen kifakadt alanyba újra lehet oltani, hamar lesz erős új fa. Kíváncsi leszek a fád sorsára, számolj majd be róla!
Az egyik datlyaszilvám tavaly így járt bekötöztem,de a seb alatt nem hajtott ki,nyárig bírta aztán kiszáradt sajnos.Remélem a tiéd nem fog így csinálni,az biztató,hogy alatta is van hajtása.
Mivel a termőrügyek a vesszők végén helyezkednek el, véletlenül sem szabad visszacsípni őket metszéskor, hiszen azzal a termést is eltávolítjuk. Inkább a ritkításra szorítkozzunk, ha pedig a fa 8-10 éves korában ifjítani akarjuk a megöregedett részeket, jelentősen csonkoljuk vissza az érintett ágakat.
