'ettenetesen érdekes, hogy gépvásárástól dofság, cropság, cocság problémák tántorítanak (csak) el. javaslom vegyél egy hassyt vagy nagy pentaxot, hogy ezekben a kérdésekben még jobban bekavard magad. (bevallottan bunkó vagyok, de azt el kell ismernem, hogy láttam tőled ígéretes képeket (így ez mentségedre szóljon):-) tehát ne haragudj meg nagyon.
Nyugodtan vegyél egy D800-ast, szükségem van olyan barátokra, akik időnként kölcsönadják nekem. :)
A kérdésedre a válasz egyszerű. Ha a szarvast ugyanonnan tudod lefotózni, ahonnan eddig, akkor a képed is azonos lesz a D7000 képével, csak a D800 képének egy részét kivágod és eldobod. Ekkor a mélységélesség is azonos lesz.
A közelebb tudsz menni (másfélszer) a szarvashoz, hogy a téma D800 képmezejét is kitöltse, akkor a mélységélesség nem nő, hanem csökken. Az eltérés pontosan egy rekesz, tehát egy rekesznyi szűkítéssel (a mélységélesség szempontjából) a képed ugyanolyan lesz mint eddig.
Ha tehát sikerül másfélszer közelebb menned és egyet rekeszelned, akkor a képi hatás ugyanaz lesz, de a nagyobb szenzorméret és pixelszám miatt jobb élesebb (ez nem a mélységélesség!) képet kapsz.
Nem kívánok semmilyen szemlélettel szemben vagy éppen mellette menni. Csak a tények érdekelnek. A fotográfiában sokféle téma és megközelítés lehetséges. A mélységélességi leírások jók, de jó az én szemléletem is. Amikor egy problémát több oldalról járunk körbe, jobban megismerjük.
Az én megközelítésem azoknak a tárgy, portré, divat és vaddisznó :) fotósoknak segít, akik 1-6 méter közötti méretű tárgyakat fotóznak. Ennek a tartománynak a fotózásakor sokat segít az én szemléletem, mert világosan kimondja, hogy a mélységélességet csak a rekesszel szabályozhatjuk (mivel a gépünk és a fotótéma már adott). A fókusztávolság kiesik a feltételek közül! Próbáld ki, fotózz le egy bárányt az övenes és a háromszázas objektívedel. A feltétel természeten az mint általában, a bárány töltse ki a képmezőt. Irhattam volna vaddisznót is, csak nem haragszom Rád:) A mélységélesség azonos rekesz esetén a fókusztávolságtól függetlenül azonos lesz. Ez a Dof kalkulátor szerint is így van, az én megközelítésem nincs ellentétben semilyen elfogadott elmélettel, az eredmények is azonosak. A nagyméretű tájak, hiperfokális távolságok közelébe eső témák fotózásáról én nem beszéltem, ezek mélységélességi vonatkozásait valóban a hagyományos módon lehet megközelíteni.
Szerintem a fotográfiában gyakoribb az az eset, amikor konkrétan valami (1-6 méter közöttit:) témát akarunk lefotózni, és nem a felvételi távolság határozza meg a lehetőségeket. Természetesen ha valaki csak a saját örömére kirándul, fotózgat, nincs egy konkrét feladathoz kötve, csak keresgél, zoomolgat kresi a ,,képet" akkor bármi megeshet.
Igen. Az eredeti kérdést azért tettem fel, mert D800 vásárláson gondolkodom. Amivel azonos távról, azonos kivágás esetén azonos leképzést és pixelszámot kapok, mint a D7000-en - csak a dofmaster szerint nagyobb mélységélességgel. Ennek a miértje érdekelt. Innen eljutottunk oda, hogy nem, pixelszinten (tehát azonos képkivágás esetén) nem lesz eltérő a DOF, csak akkor, ha a két teljes méretű képkockát azonos méretűre nagyítom. Na ezt szimuláltam a két képpel. Teljesen mindegy, hogy nem FX, hanem DX képet croppoltam tovább - korábban ugye az is elhangzott, hogy a pixelszám sem érdekes, csak az érzékelő mérete. Az eredeti képkocka úgy aránylik a croppolthoz, mint az FX a DX-hez. Mindekttő azonos méretűre lett kicsinyítve (ami megfelel azonos méretű papírnyomatnak, ha úgy jobban tetszik). Nincs különbség DOF-ban szerintem így sem.
A baj ott van a szóródási körökkel, hogy a szenzor méretét veszik jellemző módon figyelembe, holott alkalmasabb lenne a pixelsűrűságet és a pixelek nagyságát is figyelembe venni. A filmes korban nem volt ez ekkora macera, mert ott az azonos érzékenységű filmek szemcseeloszlása és szemcsenagysága szinte konstans volt függetlenül attól, hogy mekkora a film felülete. De azonos gyár filmjénél szinte biztosan! Ma keresve kell találni olyan két érzékelőt, amiknek CSAK a méretük különbözik.
Hogy? idézlek: ,,Mivel D800-am nincs, a D7000 képét croppoltam" Ha a D7000-t croppolod, abból sohasem lesz D800. Fordítva lehetne, de ezek szerint fullméretes géped nincs.
Különben Dof kalkulátor http://www.dofmaster.com/dofjs.htmcsak másfélszeres viszonyt mutat az FX és a Dx formátum között az általad meghatározott feltételek esetén.
A kivágás persze teljesen más a két képen. Lefotózod a nyulat, majd a bárányt és megállapítod, hogy a mélységélesség nem azonos. :)
Ezenkívül valóban közel vagy a makrótartományhoz, ahol a kalkulátor téved(het).
Azért tény, hogy a képen valóban a kalkulátor által DX-re adott 1 cm körül van a mélységélesség. Azt nem értem, FX-re miért számítja ki ennek a kétszeresét. Vagyis értem - azért, mert az eltérő méretű szenzorknál eltérő méretű szóródási körrel számol. Csak jelen esetben ez utóbbit nem látom a gyakorlatban igazolódni.
Az inline dof kalkulátorkkal kapcsolatban írnám ide a már említett cikkből való idézetet. Úgy az én egyszerű szóhasználatommal, azok majdnem szart sem érnek. De nézzük, mit mond a szakember cizelláltabb nyelven:
Az Interneten sok online vagy letölthető mélységélesség kalkulátor található. A rendkívül kis mélységélesség leginkább a makrofényképezésben jelentkezik problémaként. Sokan próbálják ezeket a programokat segítségül hívni, de a valóságban teljesen mást tapasztalnak, mint a számított értékek. Ez leginkább az előző részben tárgyalt problémából adódik. A kalkulátorok ugyanis az objektív pontos ismerete nélkül csak a tárgytávolságot kérdezhetik meg. A felhasználók viszont ebbe a mezőbe az élesreállítási távolságot írják be, tehát az érzékelő és a téma teljes távolságát, mivel ezt tudják lemérni. A gyártók által megadott "minimum focusing distance" is így mérendő. A tévedés a makrofényképezésben óriási, akár 100% feletti alapadat hibát jelent, hiszen le kellene vonni belőle a kihuzatot és a fősíkok távolságát (amely általában ismeretlen), így az eredmények teljesen használhatatlanok.
Azt viszont nem mondanám, hogy ez csak elméleti okoskodás, hiszen makro/tele fotózásnál (értelemszerűen utóbbival viszonylag kis tárgytáv esetén) az alacsony DOF okozza a legtöbb problémát. Szerintem ott buknak a belinkelt képletek és a belőlük levont következtetések, hogy viszonylag nagy tárgytávból indulnak ki a kalkulációnál (fél hiperfokális táv, stb.). Ott valóban igaz lehet, hogy a távolság kismértékű változásával nem extrém méretben változó nagyságú szóródási körök a kép végső nagyítási méretétől függően befolyásolhatják a látszólagos mélységélességet. Nagyon alacsony DOF érték esetén azonban szerintem ez nincs így, annyira hirtelen mosódik el a kép az élességi síktól távolodva, hogy az semmiképp nem reprodukálható élesen.
Példa: 3m tárgytáv, 500mm gyutáv, f8 rekesz. A kalkulátor szerint D7000-nél 1 cm, D800-nál 2 cm a mélységélkesség tartománya. A szenzorméret/teljes kidolgozott képkocka elmélet hívei szerint tehát azért lesz valóban nagyobb az FX-en készült kép DOF-ja, mert azonos végső képméret esetén a téma kisebb lesz a képen, így élesebbnek látszik a "kicsit életlen" tartomány.
Igaza van seeman-nek, hogy minden okoskodásnál többet ér egy kép, ezért lőttem egy gyors tesztfotót a fenti paraméterekkel. Mivel D800-am nincs, a D7000 képét croppoltam 1.5 arányban, majd mindkét képet 1600 px-re kicsinyítettem. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint ha FX/DX kocka lenne azonos távról fotózva, crop nélkül. Én nem látom úgy, hogy a kalkulátornak megfelelően kétszeresére nőne a mélységélesség tartománya. Ami DX méretben már életlen, az FX-en is az, hiába kisebb. Azaz, szerintem nem igaz a kalkulátor által jelzett DOF érték.
És egy nagyon fontos összefüggés adódott: A mélységélesség nem függ a fókusztávolságtól! Természetesen alapfeltevés hogy a fotótémánk vagyis a képkivágás minden esetben azonos.
Az a baj, hogy ezzel a gondolattal a fotográfiai oktatással és a kialakult szemlélettel mész szembe. A jelenlegi alapvetés az, hogy a célszerűség okán az eltérő témákat, eltérő fókusztávolságú optikával fényképezzük. Táj=rövid gyujtáv, portré=kistele, messzi cuccok=nagytele. Persze, hogy mindegyiken más a mélységélesség. Végül is egy 300-as telével elég messze kéne mennyi, hogy ugyanazt a témát fogd be, mint egy nagylátóval, kiprovokálva így az azonos mélységélességet.:-)) Végül is a fotográfiai gondolkodás a témát párosítja a fókusztávolsággal és ebből vezeti le a mélységélesség fogalmát. Van benne logika.
És az is lehet, hogy ma már a DOF-ot inkább a Te értelmezésedben használják :-)
Ez egy nagyon finom, elegáns mondat, ami lehetővé teszi a beszélgetésben résztvevők számára, hogy igazuk tudatában, emelt fővel hagyják el a pástot. :-) Tetszik. :-)
nem, mert az, hogy mi lesz éles, attól is függ, hogy milyen messziről nézzük. ..... .... .... - amire ezt válaszoltad azt iróniával próbáltam fogalmazni, úgy látszik nem sikerült. :-)
Átfogalmazom: a TE értelmezésedben bármilyen képen lehet nagy a mélységélesség, ha azt kellően távolról nézzük. És viszont. :-)
Különben is könnyű dolgod van, mert a portréid képkivágása kb. hasonló, a géped adott, csak a rekeszt tekergetheted. A zoomolással meg nem sokra mennél, látom már át is tértél a fixekre. :)
Úgy látom Te már beprogramoztad a tudatodba a Dof kalkulátort. Nagyon is jól tudod, hogy a Te portréidhoz sem az 1.4, sem a 11-es rekesz nem a legalkalmasabb.
Vigyázz, a mélységélességet úgy célszerű összehasonlitni, hogy azonos képet készítettél, vagyis azonos képkivágás van a két felvételen. Tehát az elkészült kép azonos. Ekkor érdemes arról beszélni, hogy milyen paraméterektől függ a mélységélesség.
Ha ezt tennéd, akkor teljesen más tartalom kerülne a két képre. Tehát két különböző képkivágás adódna. Két eltérő kép mélységélességét vetnéd össze.
Ezért adódik ilyenkor az a teljesen téves következtetés, hogy az FX formátumnak ,,nagyobb" a mélységélessége. A leggyakoribb eset fotózás során inkább az, hogy elképzeled milyen képkivágásban akarsz modjuk egy portrét elkészíteni és bármilyen optikád vagy géped van, az elképzelt képet akarod , fogod elkészíteni.
Nem sajnos. Gratuláljunk a szerzőnek közösen! Amúgy jár ide a fórumra, és jellemző módon nem szokott hülyeségeket írni. És nem szokta fényezni magát.
Van ugyan 1-2 rész, amit másként írtam volna. Illetve a matekos részeket szavakkal jobban elmeséltem volna, de ez messze nem azt jelenti, hogy a cikkel nem lennék teljesen megelégedve. Aki ugyanis meg szeretné érteni ezt a dolgot, annak sajnos kicsit tényleg oda kell figyelnie.
