Régóta fontolgattuk többen, hogy szükség lenne olyan topicra, amelyik a nagyobbacska (kb. 6-10 éves) gyerekekről szól, mert sok "régi" fórumozó gyerekeivel együtt "kiöregedett" a várandós-szoptatós-babázós-kisgyermekes topicokról. Pedig ahogy nőnek a gyerkőcök, egyre tágul a világ, egyre több megbeszélnivaló merül fel az emberben. Úgy gondoltam, hogy itt mindenről essék szó, ami ezt a korosztályt és szüleit érinti, vagyis lehet az iskola, szabadidő, különóra, evés, játék és minden, ami belefér...
nálunk is nekem kellett kérelmeznem, mindkétszer. másodszor az ovi miatt, de akkor nem vizsgálták, mert hogy fél év alatt semmi sem változhatott - igazuk is van szerintem -, csak átírták a papírt az eddig fejlesztésre kijelölt intézményről az ovira, mert ez kellett az sni-s felvételhez és a fejlesztésekhez. de kérni nekem kellett, mint szülőnek.
Érdekes, amit írsz, mert 2007. karácsony előtt én kértem volna magam, de a Bizottságnál közölték, hogy ha a gyermek intézménybe jár, akkor annak vagy a Nevtannak kell kérnie. :-O Végül az utóbbit kvázi rábeszéltem (szerintük nem lett volna indokolt), és láss csodát, nekem lett igazam, igencsak az volt.
kislányomnak félévesen voltak mozgásával problémák, jártunk is DSGM-re. Szerencsére mára minden rendben van vele, de akkor, félévesen beleírták a korai fejlesztőben kapott papírjába, hogy 3 évesen kell újra vinni őt vizsgálatra. Mivel tudom, hogy sokan várnak időpontra, gondoltam egyet és még március legelején kértem levélben(előbb telefonon próbáltam, de úgy nem adtak) időpontot, bár csak április 8-án töltötte a 3. évét. Most pénteken (ápr. 17.) nem bírtam tovább, már azt gondoltam, nem is ért be a levél - felhívtam őket. Tájékoztattak, hogy megérkezett a levelem, de időpontot nem tudnak még adni, mert nagyon sokan várnak...
Szerintem igenis ragaszkodj a bizottsághoz. Az én fiamat se akarták elküldeni, de kiderült, nagyon is indokolt. Különben tényleg nem kap pluszpénzt utána a suli. Vagy csak nem attól tartanak, hogy nincs benne valami az alapító okiratban az ilyen gyerekek iskoláztatása és nem vállalhatják?? Ha túl későn lesz hivatalos diagnózis, akkor már nem fogadják el felmentési indokként. Van rá példa. Az osztályzás miatt tehetsz akár panaszt is. A suli is javasolhatja a bizottságot, ha jól tudom, nemcsak a NevTan (régebben szülő is kérhette). És a suli kapná a pluszpénzt pl. utazó fejlesztőre.
A módszer, amit javasoltak, biztosan hasznos, sokan dícsérik. :-)
Nálunk megvolt a felmérés a nevelési tanácsadóba, bár még nincs kész a vélemény.
Szóban annyit mondtak, hogy valószínűleg diszgráfiás, és számolási nehézséggel is küzd.
Azonban mivel több területen volt kissebb gyengesége (beszéd észlelés, szeralitás)még nem küldik a pedagógiai biztottság elő, hanem fejlesztés kell 2 évig, aztán majd meglátjuk.
Azért is nehezen adják meg, mert ugye az plussz pénzt jelent az iskolának.
Kértem, hogy írják bele a helyesírás értékelés alóli felmentés.
Erre közölték, hogy mivel még alsóban nincs osztályzás.
De hát a gyerek minden héten kap legalább 5 jegyet.
Erre annyi volt a válasz, hogy az nem hivatalos.
Na ennyit erről, szóval az hogy ha 20 szorzás osztásban van két hibája az már 1-es nem hivatalos eredmény!! Most ezzel vígasztaljam????
Annyit mondtak, hogy javasolni fogják a fejlesztő pedagógusi megsegítést! Arra leszek kíváncsi, hogy az iskolának honnan lesz rá pénze???
Most nyáron a Sinderal módszerrel kell fejleszteni itthon, nap 10 peret.
Képzeljétek, Boldinak egy kis probléma akadt az egészségével, ezért két hétig nem mehet suliba. A tanítónénijével megbeszéltük, hogy pénteken bemegyünk a suliba kicsit meglátogatjuk őket. Mire beértünk, egy nagy csomag fogadott minket, benne az összes házifeladat illetve azok, amivel ők ezalatt az idő alatt foglalkoztak/ fognak foglalkozni, valamint egy doboz színes rúd, mert az is kell néhány feladathoz. Nagyon meghatódtam, hogy még erre is volt ideje, ereje a tannéninek, hogy gondolt arra, hogy a gyerek ne maradjon le az anyaggal.
Ja, és megoldódott az írásproblémánk is. Sok dícséret és egy ceruzaváltás kellett hozzá. Kitalálta a tantónéni, hogy vegyünk 0,7-es ceruzát. Amióta az van, azóta egyre kevésbé töri a hegyét, vagyis nem nyomja rá annyira a ceruzát és így egyre szebben kanyarognak azok a fránya betűk...
Ja, és középsőkirálykisasszonyt is felvették ugyanoda, ahová Boldi jár, úgyhogy legközelebb 4-5 év múlva Menyussal felvételizünk. Addig béke, nyugalom... vagy legalábbis most így képzelem ;o)))
Nem mellesleg az alábbi készségeket bennünk felnőttekben is hasznos lenne fejleszteni... (Én jártam Gordon-tanfolyamra, és majd szeretnék ismételni is, ha meg tudom oldani)
Egyrészt az, hogy ki kap SNI-t és ki nem, valóban nagyon sok tényezőn múlik. Szülő, pedagógus, szakember és még ezer más (a fiam sem kapta volna meg, ha mi szülők nem ragaszkodunk a vizsgálathoz, a psziuchológus ui. bennem látta a "hibát" egészen a pszichiátriai diagnózis kézhez vételéig).
Másrészt én is ismerek elvben normális, de iszonyúan elkapatott gyereket, aki rengeteg problémát okoz az adott osztályközösségben.
Teljes mértékben egyet tudok érteni azzal, hogy SOKKALTA fontosabb lenne az empátia, tolerancia, együttműködés és más hasonló készségek kialakítása és fejlesztése, mint mindenféle száraz adat bemagoltatása. De vajon mikor érünk el oda, ha elérünk egyáltalán?? N
Gabi, néha iszonyúan fafejű tudsz lenni, ugye tudod? ;-) Kb. ezerféle módon próbálták elmagyarázni neked, hogy az SNI nem egyenlő a magatartászavarral, Te meg mint egy elakadt lemezjátszó ugyanott tartasz...
Azért kíváncsi leszek, hogy ki fogja legelőször meghúzni a kislányod haját.. SNI-s vagy "normális" ;-)
Nincs két tökegyforma ember, úgyhogy a helyzet eleve nem az, hogy a harminc nem SNI gyereket együtt lehet kezelni, oszt jóvan.
Nagyon is szükség van arra, hogy a tanítónéni "személyre szabottan" bánjon a gyerekekkel. Mert ugyan esetleg nem SNI-s egyik sem, viszont az elsős Pistike fejben szoroz kétjegyűeket, de nehezen írja be a számokat a füzet négyzeteibe, Lujzika kicsit fáradékonyabb, az ötödik órában már nem igazán figyel, Dezsőkének meg válnak a szülei, és így tovább..
Egy (pl.) mutista gyerek semmivel sem követel nagyobb figyelmet a tanítónénitől, mint ők, meg a többi huszonvalahány "átlagos".
Miért az nem SNI-s gyerekek mind ugyanolyan képességűek? Nincs köztük tehetségesebb és gyengébb tanuló? A pedagógiában nem beszélhetünk homogén osztályokról, csoportokról. Mindig figyelembe kell venni az egyéni képességeket, de pont ez a kihívás benne.
tudod az enyemnek is alkotmanyos joga tanulni.Ami egy 30 fos osztalyban par maskepessegu gyerek mellett ,akik joval tobb figyelmet es torodest igyenyelnek manapsag ezek kozott a korulmenyek kozott nehezen kivitelezheto.
De mondom,nekem nincs ezzel alapvetoen bajom,de a testi epsegere elegge kenyes vagyok
Tudod, az a legszörnyűbb és egyben félelmetesebb ebben az egész gondolatmenetben, hogy az internetet napi, készség szinten használók között ekkora nagy általánosítás van ( holott a gugli a barátunk és fél pillanatig tart beütni bizonyos dolgokat ), akkor mit várhatunk a többi embertől ?
Sőt, az ADHD-sek sem okvetlenül agresszívek, ismerek kifejezetten báránylelkű ADHD-s kisiskolást, aki ugyan nehezen ül meg a fenekén, de egy matematikai zseni, és szelíd a végtelenségig.
Előítéletek, amik félinformációkon és általánosításokon alapulnak... Láttunk már ilyent a történelemben:(
No igen, erre írtam az önkormányzati problémát. Itt egy új napközis tanárt sem voltak képesek engedélyezni, helyette a fiamék osztályát szétszórták a három elsős osztály napköziseinek - ami nem jó sem a kicsiknek, sem nekik, és nem csak szerintünk szülők szerint, hanem a tanítónénik szerint sem. Gond nélkül nézik, hogy a 2 harmadikos osztályban az ideálisnál nagyobb a létszám, és nem engedtek még egy osztályt indítani, mert 32-ig jó - igen, tudom, én is 39 fős osztályba jártam, kibírtuk, felnőttünk.
mert elkanyarodott a beszelgetes az SNI iranyaba,de ha gondoljatok beszelgethetunk mas gyerekek integraciojarol is..Felek,akkor szabadulnak csak el az indulatok
Amiből kiindult itt a polémia, az noaaa hozzászólása volt, pontosan ez (2855):
"...egyedül a testi fogyatékosság nem sérti a többiek jogait, érdekeit, hiszen sok esetben nem társul szellemi fogyatkozással és ilyenkor tényleg épülésére szolgál az egészséges gyereknek, ha gondoskodik a beteg társáról."
