" mert van hogy az anyafának tulajdonságát elég jól örökíti "
....a fiam jó matekos, felolvastam neki a hsz-edet...kérdés : mennyi a valószínűsége , hogy ugyanolyan fajta lesz...válasz : ezekből az adatokból nem lehet meghatározni .
...és ezt egy kertészmérnök mondta ? ....amúgy elég jól örökíti...tényleg barack lesz belőle és nem...banán :)
Azért én megnézném, hogy ha elvetnél egy hektárt hagyományos térállással számolva , hány darab lenne azonos /vagy jobb.../ mint az anyafajta...aztán mennyi meló kerülne megszabadulni a sok haszontalan fajtától :D
De hogy ne vegyem el a kedvedet , ha van bőven fölösleges üres területed próbálkozz ..
A magról kelt gyümölcsök közül az őszi hasonlít legjobban a szülőre aminek az az oka hogy egyrészt jellemzően önporzó másrészt erősen homozigóta, ellentétben pl. az almával ami csak nagyon kis részben önporoz, és erősen heterozigóta
NÖDIK -nél kaptunk többféle gyümölcsfát -pályázat- s az ősziről mondták, hogy nem adnak, mert az nem sokkal tér el az eredetitől, ha magról ültetjük. Ráadásul ha végleges helyére van vetve-s ott is marad- akkor sokkal jobb erősebb gyökérzete lesz. Ha nem tetszik át lehet szemezni- oltani is, bár az "izgalmasabb", hogy sikerül-e. üdv PJ
Alibá-val ellentétben én szeretem a magról kelt barackokat, nekem a legtöbb ilyen :)
Az viszont cseppet sem biztos, hogy olyan is lesz, mint a szülője volt. Ha voltak a közelben más porzók is akkor nagy az esély a keveredésre. Bár van egy-kettő ami nagymértékben a szülőre hasonlít, de kismértékben ezeket is befolyásolja a másik porzó... Szóval nekem még olyan nem volt, hogy rossz barack lett volna a magról kelt csemetéből (persze amíg megvolt a mandulafa, abból a kertből eszembe se jutott volna barackmagot ültetni :)
Ez érdekes ,igaza van alibá csak egy kertész mérnök elöadását halgatva azt mondja nyugottan ültessünk barack magot mert van hogy az anyafának tulajdonságát elég jól örökíti eggyes esetekben jobbak a tulajdonságai mint az anyafának.Én is ugy tudtam a mag ültetésböl vad barack lesz.
Magvetési tanácsot kérek szépen kaptam ugyanis egy zacskó őszibarack magot fajtáját senki nem tudja annyit tudok valahol a szőĺőkbe találták anno a gyümölcse nagy magvaváló (nem ragaszkodik a köhöz 😁) a magja kicsi öszintén szólva még ilyen kis méretü magot még nem láttam .Többet akarok tudni erröl milyen ízű ,fehér v sárga mintha azt mondták volna hogy késön érik ,de nem vagyok biztos benne.
Ha már zöldtrágya, a retek meg a mustár jó, de érdemes lehet valami nitrogénkötőt belerakni. Én kifejezetten szeretem a bíborherét, azt lehet ősszel a mustár-retek duóval vetni, általában jól áttelel, elképesztően szép tavasszal virágzáskor, és ha virágzáskor (kb május) kaszálod, akkor nem is hajt újra, tehát nem gyomosít, és a nitrogénje szépen tavasz végén/nyáron hasznosul a fákban. Vagy vöröshere is tök jó. Esetleg alexandriai, az kifagy.
Szerintem azért a legjobb a bíborhere, mert télire fedi a talajt, de májusban könnyen terminálható egy kaszálással, és pont jókor látja el nitrogénnel a fákat.
Az a helyzet , hogy a nitrogénhez hozzá tud jutni a növény a légkörből is ..persze csak közvetve , de ha megfelelő a talajélet esetleg nitrogénkötő növények is vannak akkor abból fog találni magának persze némi szerves anyag behozásával ezen még segíteni is lehet . Más a kálium .... pár hete kiszámoltam , hogy egy jó termés esetén ha csak a barackot hozzuk el a területről akkor 40 kg K fog elkerülni így ennyivel lesz szegényebb a talaj ez hatóanyag tehát megfelel kb 80 kb kálisónak . Ezért érdemes pótolni és mivel jól tárolódik a talajban lehet több évre is tervezni a mennyiséget . Persze nem muszáj 10 évre de érdemes itt is puffert képezni majd folyamatosan pótolni .
Köszi , az a baj, hogy mióta körbekerítettem azóta gépet nem tudok beengedni ...ha emlékszel nálam nem túl hosszú sorok vannak , én szinte a kerítésig ültetek, hogy minél több helyet ki tudjak használni...max rotálni tudok .
A gyepet meg tavaly számoltam fel , áttértem a zöldtrágyák vetésére , tavasszal vetek egy adagot /jellemzően mustárt / , azt amikor már érdemes zöldmennyiség van lerotálom...aztán augusztus vége-szept eleje a következő adag, ez olajretek-mustár vegyes, ezt rajta hagyom , normális esetben kifagy, ha nem tavasszal berotálom...mivel szerves trágyát ritkán tudok szerezni / nem is nagyon van, meg ált. a fuvar több, mint a trágya ára/ így ezzel-is- próbálkozok.
Többéves termő barackosra káliumot szórjál ősszel és ha tudod szántasd le . A teljes területre hogy a gyökérzet minél nagyobb része hozzáférjen aztán visszaengedhetet rá a gyepet . 1000 kg / ha dózisban és akkor teremni fognak a következő 10 évben .
Nitrogént lehet lombozatra is pótolni azt nem kell túlzásba vinni .
Én azt tapasztaltam ha rendesen kap káliumot akkor nincs gond sem a termőrefordulással sem a virágrügy képződéssel és az erőnléttel .
Apropó...a Torinel alanyú fák hogy viselkednek ? Sajnos amikor adtál belőle vesszőt nem sikerült a szemzés...így most ilyen alanyom nincs a gyűjteményben :(
Kösz , de akkor egy , mondjuk több éves , termő barackosnál hova érdemes szórni ? Az enyém ugye nem nagyüzem, de mondjuk van 3 sor " összefüggő " barackos rész :)
Lehet hogy volt már napirenden , de mikor adsz nitrogént, vagy minden évben adsz ? Mennyire munkálod be ? Mennyi idős kortól célszerű? Van ahol azt olvasni, hogy adnak startert /az is tartalmaz nitrogént ...gondolom /, van aki azt mondja ültetéskor ne menjen műtrágya...bár a kiskerti termeléshez állok közel, de azért nem árt bizonyos dolgokat a nagyoktól is átvenni.
A gyökérrendszer átmérőjét nyilván a térállás adja meg . Egymásra nem nőnek , mert egy szintben vannak a szomszédok és kitöltik a rendelkezésre álló területet ... pláne az 5. évben .
Szedettem ki markolóval már mandula gyökeret ( őszibarack ) és igen brutálisan néztek ki egy gyökér biztos volt 200 kg mert nem tudtuk feltenni az utánfutóra úgy húztuk ki kistraktorral kb 15 évesek voltak .
Kezdeném a végén . Ha azt írja ...ahol olvasod .... hogy hatóanyag mennyiségben adja a dózist akkor nyilván hatóanyag ha olyan helyen olvasod hogy egy konkrét készítményt ajánl ( pl pétisó ) akkor nyilván annak a mennyiségét . Általában tudományos vagy szakmai írások beszélnek hatóanyagban a gyártók pedig a termékükben gondolkodnak . És persze nem fára adják a dózist hanem területre .
Az első ... olyan hogy koronacsurgóra adni tápanyagot a kiskertekben van amikor vödörből marokkal szórod minden más esetben traktorral és műtrágyaszóróval van kijuttatva így nem lehet koronacsurgóra szórni . Egy ültetvényben ha jól elő van készítve a talaj ( szántás trágyázás ) és nem valami extra gyenge alany esetében nagyon rövid idő alatt benövik a teljes területet gyakorlatilag minden irányba .
Mikor 2014 -ben ültettem a gyümölcsöst nyár közepén jött egy nagy eső ami meghordta pár helyen a talajt és látható volt hogy a márciusban ültetett csemete gyökere meddig jutott júliusra ... kb a sor közepéig !!!! Tehát ez első 3 hónapban elfoglalták a fák a teljes területet , persze ha gyepbe van ültetve egy ásónyomba akkor ez nem ilyen gyorsan megy . Innen kezdve a gyökér ott fogja fejleszteni magát ahol a táplálékhoz hozzá fog jutni . Ha a sor alá szóród akkor ott erősödik jobban ha középre akkor oda is erősödik ( persze ebben az esetben a tő körül is erősödni fog , mert olyan mint az ágrendszer mindig a vastag ágazik vékonyabbra ) . Ha csurgóra szórod akkor nyilván ott lesz erős a gyökérzet de ha valahova kiszórsz egy körbe műtrágyát akkor az oda tartó gyökér fog megerősödni és felvenni a tápanyagot vagy például egy komposzt rakás alá " benyúl " a gyökér . De szerintem ezt Te is tapasztaltad már .
A gyökérzet úgy működik , hogy gyorsan elfoglalják a rendelkezésre álló területet ( ültetvényben a térállást ) ezzel kizárják a konkurenciát majd utána vastagodni fognak a gyökér ágak ugyan úgy ahogy a fenti vázágak . Ez folyamatos és független , hogy fenn hogyan metszed vagy sem . Pont ez a lényege a metszésnek hogy mindig túl legyen méretezve a gyökér a fenti részhez képest ezzel lehet a jó termésminőséget és a folyamatos termést biztosítani ( nem alternál ) .
Egy kérdés /ha hülyeség ne nevess ki, tudod hogy én amatőr vagyok...és valszeg az is maradok / : szóval a mű/trágyázás...elméletileg arról van szó, hogy a trágyát koronacsurgóba kell kijuttatni , mert ott vannak/lent olyan gyökerek, amik hasznosítani tudják, viszont ugyebár a fák gyökere ültetés utántól háborítatlanül növekszik / leginkáb a sorköz irányába / , miközben a koronát minden évben metsszük , szóval akkor melyik állapotot kell figyelembe venni? Azt ami metszetlenül lehetne , vagy a metszettet ? ...és ha már több éves és több éve metszve van, akkor mennyire reális mondjuk az 5 éves korona nagyságot figyelembe venni ?...lehet hogy nyakatekerten fogalmaztam,de biztos így is megérted.
...a másik : kiszóráskor a hatóanyagot adják meg ugye ? tehát ha arról van szó, hogy egy fa alá mondjuk 5 kg nitrogén kell, akkor az azt jelenti, hogy a 27 % -os pétisóból mondjuk 18 kg kellene ? ...a 40 % os karbamidból meg nyílván kevesebb...? ....nem nevetni :)
Egy saját példa , két Amandám van, egy időben , egy helyről származnak , GF 677-en...egyik a hegyen, másik anyunál a kertben , a kerti nől mint az őrült, a hegyi meg...lassan, mondjuk annyiból jó, hogy így legalább át tudom szemezni , mert számomra a legnagyobb csalódás ez a fajta /ízben / . Szóval sok oka lehet...van másik Gf es fám is ami nem megy/ment semmire, mellette meg nőttek mint a rakéta.
Sztem az őszit nem kell többször permetezni, mint a kajszit /nálam legalább is /, a tafrinát kellene megfogni utána egész lájtos , rovarok közül max tetvek eleln szoktam fújni...amúgy ha nem sikerül a tafrina elleni fújás, még akkor sem szoktak meghalni ...elkésett permetezés esetén is jó esetben hajt új leveleket és terem is.A kajszi meg moniliérzékeny /ebb, nálam gnomóniás is van / Rubista /, ja és őszi még soha nem fagyott el , kajszi meg...sokszor...
A Champion az egyik legkésőbb virágzó fajta tehát annál szinte minden más érzékenyebb . Amúgy valamikor régebben írtam , hogy énszerintem nem is a virágzás időpontja a lényeges a fagytűrésnél hanem a lombrügyek fejlettsége . Tehát ha a virág zárva de már meg van indulva a lombrügy esetleg több centis akkor az már jóval fagyérzékenyebb mint egy olyan fajta amin a virágok hasonlóan állnak de a hajtőrügyek még fejletlenek . Ez abból adódhat hogy a virágok nyílása jobban tud alkalmazkodni a menet közbeni lehűlésekhez és visszatartani magát mint a lombrügyek meg persze genetika . A lombrügy állapota adja jobban hogy mennyire van kint a nyugalmi állapotból ebből a szempontból a Champion kb a Cresthaven szintjén van a késői lombosodás tekintetében .
A másik a Maria Bianca növekedése . Ha egy kertben van 1 db fa és az ...nem növekedik nem jó ízű betegségre hajlamos vagy egyéb probléma van vele , az nehezen deríthető ki hogy mi miatt van . Mert lehet hogy valami egyedi probléma áll a háttérben ...most nem részletezem . Ültetvényben nagyon jól látszanak az eltérő növekedési erélyek habitus ...lapul felfelé tör ... fagyérzékenység stb mert ott átlag van. Nálam a régiben is a MB közepesnél gyengébb növekedést mutatott mandulán barack alanyon talán kissé erősebbet de teremni mindegyik nagyon tudott . Egyébként talán lehet azt mondani , bár nem mértem , hogy a fehér húsú fajták jobban érzik magukat barack alanyon mint mandulán ... de ezt csak ránézésre mondom .
Az újban is MB igaz ott nem közvetlen a GF alanyra került mert a nem tetsző Vistarich lett átszemezve de teljesen megfelelő a növekedésük , nem erős felfelé törő de ennek ilyen a habitusa . Azt gondolom , hogy kis tápozással és egy erős visszametszéssel lehetne erősíteni a növekedést és persze nem szabad túlterhelni , mert az nagyon vissza tudja fogni a fát .
A 20 évvel korábban ültetett nyolc fajtából dixired, regina,redhaven ,suncrest,flavortop, v nektarin,meystar,champion, az első kettö nem igazán fagytűrö a regina szerintem kimondottan jó izűek ķözé sorolható ,de viszont ideális időjárás ellenére sem bőtermö fajta ritkitani talán sosem kellett. irtad a meystart szerintem nem éŕzékeny a tavaszi fagyokra nekem az eggyik fö fajtám mindig lehetett rá számitani söt abból a szempontbó is,hogy 2db ment ki 20 év alatt regina elsőnek ment ki nagyon érzékeny az ágrákosodásra champion virusos lett azért lett menesztve . A többi meg úgy az (iďő vas foga )természetes pusztulás most is pótolnom kell 30 db -ot. Nagyobb db számban cresthaven ill padana lett ültettve vagy 5 éve a megüresedett helyre, mindkettö nagyon bötermő ízre a cresthaven jobb.Nekem 20 év alatt 2 év volt mikor nem nagyon kellett piacozni a tavaszi fagyok miatt ,de akkor is volt valamennyi csak hamar vége lett a szezonnak az 1ha -os területen 1 sor alma , 2sor őszibarcak,1 sor körte,3 sor kajszibarack van.
