Én még Önt is megértem, Ön bizonyára keményen dolgozik, kiszalonnásodott az ing a nyakán, a zakója könyökén fosbarna kordbársony folt van, a Nemo kapitánynak meg sosem tud a végére jutni.
Ön ismét a zavarosban halászik. Kétkezi munkásként bizonyára nem merne ilyen merészen odakenni egy állítást a placcra, miszerint van bennem pozitív érzés.
Ön biztosan látott tanulságokkal és gazdag tapasztalatokkal teli életében óriásira nőtt sejtet, mely egy szférikus pont után felrobban, majd löttyedten aláhull. Mindezek fényében, kérem gondolja át előbbi hozzászólásást és készítse el előbb piszkozaton, majd élesben a negálást.
Köszönöm.
Azt hiszem, ő mégis inkább a féltestvére volt, akit testvériesen elosztott. ...Az Anettkás utalást viszont nem értem: ő az Ön öccse lenne? Kérem, szóljon neki, hogy legközelebb ne spulnizza fel szórakozottan Sáfár Anikó melleit az orális szex gyakorlati útravalóinak ismertetése közben, mert/és rossz nézni.
Kiesni semmiképpen nem esett ki sehonnan, sőt egyre rokonszenvesebb. Keresztkérdés: az emberi vér gondolata kellemes, vagy inkább kellemetlen érzésekkel tölti el Önt? Válasz fizetve.
Ha nem rókáz le, természetesen leistvánozhat helyette, még testvérek között is (de ahhoz azoknak a testvéreknek nagyon jól kell ám kinézniük).
A gyermekeit illetően pedig rimánkodom, ne tőlem kérjen tanácsot - én ugyanis adhatok, de ha Ön megfogadja, húszéves korukban is csak kesztyűben lesz gusztusa hozzájuk érni. Jobban jár, ha elköltözik Izlandra, ahol a patriarchális utónévrendszerből fakadóan legalább a vezetéknévre nem lenne gondja. (Ne mondja, hogy egy Magnus Tracysson vagy egy Ulla Tracysdóttir nem csengene jól egy NATO-konferencián.) Ettől eltekintve kizárólag irányelveket vagyok hajlandó szabni: kérem, kislányának sose adjon József keresztnevet, mert később problémái származhatnak belőle (pl. az óvodában, a katonaságnál stb.), kisfiát pedig sose nevezze el Joszip Visszárionovicsnak - hacsak nem akarja, hogy a játszótéren több száz kisfiú özönöljön Önre egy önkéntelen hívó szóra.
A kondásról olyan rossz szóvicc jutott eszembe, hogy nem mertem leírni. Vakkal kezdődik.
A kondásokat legfeljebb a parlagfű hozza izgalomba, egész nyáron.
Nem is gondolná, milyen finom húrokat penget, a vérfertőzést mindig ki szerettem volna próbálni. Azt hiszem, csak Anettka látványa tart vissza tőle. Ön ilyen társasági ember, aki mulatságos, ám örök érvényű bölcseleket dob a közösbe? Hátha ezt is fel tudja dolgozni frappánsra: keresztény István király Koppány kapcsán túlteljesítette a szeresd felebarátodat kezdetű parancsolatot.
Nem. Nem élek édességekkel, de embert szívesen fogyasztanék, ha el tudnám kapni egyedül. Most kiestem?
Nézze, István, ha megengedi, hogy így szólítsam (mellesleg mi van akkor ha nem engedi meg? voltaképpen Önt azért így hívják, testvérek között is). Én most mindenféle vizsgákkal vagyok elfoglalva egy pár hétig, de utána az Ön rendelkezésére állok, gyakorlatilag bármilyen fegyvernemben. Igyekszem majd megkímélni a visszapattanó folyadékok okozta szennyeződésektől, ezt ígérem.
Én a franciáknak, és úgy érzem, hogy lassan kezd értelmet nyerni a dolog. Lassan érdemes rájuk fogadni is. Régóta szerettem volna megkérdezni, hogy mi legyen a neve a gyerekeimnek. Mi?
Az Ön szintaxisát széllel szemben, ezer közül is kiszagolom, galambom, különös tekintettel a körömvágóollóra. Kezd már viszont zavaró lenni, hogy évek óta vagyunk csupán egymás virtuális szesztestvérei. Mikor rúgunk be ember módjára, mondja? Szeretném tartani a fejét, miközben a körút egyik kapualjában vegytisztít. Az ilyesmiben van valami mélyen emberi - főleg, ha körültekintő, és rám nem purgál.
Ön kinek drukkol a vébén? Én leginkább Friderikának, bár a hozott pontszámai alapján elég elhanyagolhatóak az esélyei, és a Fáy utcában is csúnyán szétnyílt a térde a múltkor. Ön szerint van sansza a brazilokkal szemben?
Ehh - amióta pang az üzlet, már rozsomák is csak nagyritkán, és akkor is kizárólag külügyminiszteri felkérésre. Sokkal szívesebben vagyok kondás, elsősorban az utazás és az izgalom miatt.
Amúgy rendben, többet nem idézek - csak még egyet utoljára: "az életben mindent ki kell próbálni egyszer, kivéve a vérfertőzést és a népitáncot". Társaságban tök jó néha ellőni: egy pillanatra mindig megáll a kés a levegőben, hiszen így vagy úgy, de szinte mindenki érintve érzi magát.
Szereti a Nutellát? (Ez nálam presztízskérdés, tudja.)
A papagáj miért kell Önnek? Vagy én, vagy a papagáj. Tálam van, az újburgonyához pedig lecsót eszem, mint mindenhez, de ne tegyen úgy, mintha először látnánk egymást. Emlékezzen, üzleti kapcsolataink körében másfél évig tanult műbútorasztalosnak, hogy egy körömvágóollóért. Mansonban különösen a Marilyn Monroet kedvelem, mert megfog az a primitív vonás az arcában.
A Sex Actionból különösen Szaszát, a pinavadász gengszterhavert kedvelem, de Miksa a prímszámok teoretikusa is tetszik. Annál jobb már csak az, amikor valaki fejbedob egy mikrofonállvánnyal.
Félre ért, nem ingerült vagyok, hanem felfokozott lelki állapot uralkodott el rajtam, és messze nem ennek a topicnak és nem az Ön - hatására. Ide jöttem lenyugodni, hogy ésszel cselekedhessek, ön viszont tovább fokozta az izgalmamat a lekislányozással, amiért örökre hálás leszek. Már át is öltöztem, remélem, csini.
Azt a hülye idézetet nem tudom, honnan szedte, de tegye vissza, mert ha meglátják, hogy Önnél van, rács mögé kerül és ott nincs háló, illetve nem ilyen.
No, ezt akkor kvázi levajaztuk - feltéve persze, hogy a tálat Ön hozza, és azt a papagájos dolgot revideálja. Ön mégis mit eszik az újburgonyához tavasszal? (A többi feltétel amúgy is merőben felesleges: entellektüel barátaim már régóta egy fejsze oltalma alatt hajlandóak csupán érintkezni velem, telefonon IS - Marilyn Manson pedig kedves tanítványom, munkássága különösen kedves a szívemnek.)
Önért mindent. Már el is kezdtem rőtülni és törpülni. De feltételeim vannak:
1, Ön köteles velem rendszeresen egy tálból szalonnát enni, hogy az intellektuális barátai lássák, hogy Ön is proli.
2, Soha nem vesz papagájt.
3, Évente egy db szám jár nekem az Ön aktuális zenekaránál, amelyet kötelesek minden koncerten eljátszani és az albumra is felvenni, Idén ez a Vánvéjtikit.
Zavarba ejt. Ön valóban azt feltételezi rólam, hogy képes lennék egy kese álszakállban 0,74 másodperc alatt, egyszerre három szólamban, csettegtetve lezavarni zongorakíséretre, hogy "Ez a kormány de fene / Hátul van a közepe / Egyiknek sincs falába / Menjenek a pipipipipipipipipipipipipipipipipipipipipipipipi, sejj!"
Persze megpróbálhatom, ha cserébe Ön lesz a szívem közepén a Kabos László. Megtenné értem, mondja?
Ha sokat okvetetlenkedik, Önre uszítom boci101-et, és majd ő eligazítja az élet lényegesebb kérdéseit, de főleg a másodnickek kényes vonzatait illetően! tracytől (aki pedig valamilyen szinten mégiscsak én lennék) csak egy traktorkanyarra lakik, úgy vigyázzon.
...Na jó. Cserélek. Ajánljon valami szépet, kérem.
Lássa, kislány, ez mind nagyon figyelemreméltó, de hogy ennek már másodjára adjon izzadt ingerültséggel hangot egy alapvetően könnyed tónusú topicban, nem feltételez sok humorérzéket. Beszélgessünk hát mától komolyan. Filter, meg minden. Köszönöm.
(Csak megjegyezni kívánom Konfuciusz barátom egyik szösszenetét: "Az, hogy üldözési mániád van, egyátalán nem jelenti azt, hogy nem üldöznek." Ön mit szól mindehhez?)
...Már csak egy kérdés merült fel bennem Önnel kapcsolatban: pontosan mely év óta is van Ön jelen a fórumban?
Tudja, körülbelül egy hónappal ezelőtt közepesen mérsékelt ingerültséggel, a valódi hangulati tartalmat filterezve beszámoltam Önnek arról, hogy mi a véleményem a lemásodnickezésemmel kapcsolatosan. Szót ejtettem arról, hogy Ön, István, még ártatlan gondolat sem volt Pillangó és Luron agyában, amikor én már virtuálisan léteztem.
Azért, mert néhány elmebeteg idióta arra megy el, hogy 60 néven fórumozik, még simán átsétláhat a meaculpába, hogy engem ezzel vádol.
Az első hozzászólásom 1999-es. A fórum 98-ban indult. Ön 2000-ben tolta ide a képét. Mit gondol, kinek vagyok a másodnickje? A rendszergazdának?
Önökön http-szemüveg van, és mindenkiben őt látják, vagy a hozzá hasonlókat.
Ez most miért poén, hogy szinte csak másodnickek állnak szóba velem, és az ő jóvoltukból fejlődik enyhe apakomplexusom? Enyhe célzás lenne, hogy az eredeti (mellesleg szólván KIZÁRÓLAGOS) nickem kezd rám áporodni, és illene nekem is váltani?
Frászt, édes. A jobb szélső az - egyik kezében Zsuzsa popsija, másikban a logója. Mármint az együttesé. A tények makacs dolgok.
A Szeksz EksÜnre (vigyázzon a kifogástalan kiejtésre kérem, Yorkshire balközépről befigyel) zsenge korom miatt - izé, tulajdonképpen még emlékezhetnék is, ha a koncertek hangulata megmaradt volna bennem. Én viszont már akkoriban sem szenvedhettem a popzenét, és inkább Halász Juditra jártam fogaim közt késsel, jobbik kezemben tyúkkal, balikban görccsel. Na, ott aztán volt kultúra, kérem egy alázattal. Meséltem már, hogyan szereztem a légnyomásomat?
Nem tenné fel, ha szépen megkérem - hadd kapjanak a többiek is zsábát...?
Dávid egy háládatlan szemét figura volt, aki, amikor meghalt Saul és Jonathán, a halálukról hírt hozót leölette, mert az megadta a kegyelemdöfést Gilboa hegyén Saulnak, aki a halálért könyörgött. Szóval megértdemelte, hogy leronhanják mindenféle népek.
