"az asszimilált zsidók többnyire nem vették jó néven, ha a másságukra rámutattak. Másrészt ezt a másságot maguk is őrizték és számon tartották. Gyurgyák Jánossal sok mindenben nem értek egyet, de abban igen, hogy a zsidóság asszimilációja bizonyos szempontból valóban nem volt sikeres. Mert igaz ugyan, hogy ők voltak a magyar kultúra legnagyobb fogyasztói és mecénásai, de ez nem változtatott azon, hogy a zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást zsidóként és nem zsidóként. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp"
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy ez a kölcsönös számon tartás a zsidóság részéről nagyságrendekkel hatékonyabb, mint a másik oldalról. Magyarán mondva a nem zsidó származású közeg alig-alig van tudatában a politikában, gazdaságban, médiában, tudományos, kulturális életben részt vevők valódi származásának, miközben a másik oldal az asszimiláció szűk másfél évszázada alatt meglehetősen zárt sorokba rendeződött.
A zsidók számára a középkortól kezdve tiltották az ingatlan és földvásárlás, ami akkoriban a pénzkeresés legfőbb eszközének számított. Így a hazánkba bevándorló zsidók is kereskedelemmel, iparral, bankügyletekkel kezdtek el foglalkozni. Azonban a 19. században a zsidók többsége házaló, kiskereskedő vagy mesterember volt. Paradox módon a sikeres zsidók ingatlanvásárlását tiltó rendelkezések előnyt is jelentettek számukra, ugyanis a felhalmozódó tőkéjük nem nehezen mozdítható ingatlanban hevert, hanem vállalkozásokba fektették. Így a zsidók alkalmasabbá váltak arra, hogy a piac új lehetőségeire reagáljanak. Ráadásul mivel a nagy hatalmú céhek ellenezték az iparosítást, ezért az új technológiákat és termelési módszereket bevezető gyárak megalapítása olyan társadalmi csoportokra maradt, amelyek korábban nem lehettek a céhek tagjai: vagyis a zsidókra.
Így történt tehát, hogy a társadalom alig 5 százalékát kitevő zsidók számarányuk felett vettek részt az ország iparosításában, modernizálásában. A zsidók ilyen mértékű részvétele a gazdasági életben társadalmi nyitottságot is igényelt, azt, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek a nem zsidókkal. Ebből következik, hogy jelentős részük mindent megtett azért, hogy beolvadjon a többségi társadalomba. Ez például azzal is járt, hogy a jiddisről átváltottak a magyarra, az öltözködésükben, életmódjukban igazodtak a többségi társadalom szokásaihoz.
Másfelől viszont még a zsidóságukat olyan látványosan megtagadók is, mint Radnóti Miklós (soha életében nem viselte egyébként ezt a vezetéknevet, hiszen csak halála után, posztumusz aggatták rá) zsidó társaságban éltek, zsidó származásúval házasodtak. Egész egyszerűen nem akadt megfelelő befogadó közeg a számukra: a magyar arisztokrácia, sőt a dzsentrik is lenézték őket, a vidéki tömegek fajankók voltak még a zsidó szatócsokhoz képest is, így aztán "gettósodtak", asszimilációjuk egy sajátos kettős identitás kialakulása mentén zajlott le.
Biztos sokan forgatták már Venetianer Lajos alapművét, A magyar zsidóság történeté-t. Zsidó körökben sokan tudni vélik, hogy a legidősebb Venetianer fivér, Sándor mellett a legifjabb, Adolf is kikeresztelkedett, s csak a középső fivér, Lajos maradt meg zsidó vallása mellett.
Pedig... Venetianer Adolf mint katolikus pap egyszerűen nem létezett! A harmadik fivér, Adolf ugyanis kiskereskedő volt. Ez a nem mindennapi történet a három Venetianer testvérről (a híres és hírhedt Venetianer családról) makacsul túlélte a 20. sz.-ot, elsősorban a magyar zsidók körében.
Hogyan lehet magyarázni ezt a jelenséget? Természetesen már a két Venetianer testvér (református lelkész és főrabbi) története is meglehetősen rendkívüli. De úgy gondolom, hogy ilyen testvéreket feltehetőleg a különböző zsidómissziók (pl. skót, angol, német) tagjai között is találhatunk. A Venetianer család esetében a magyar zsidó néphit számára a két különböző vallású fivér nem volt elegendő. A szituáció feszültségét igyekeztek tovább fokozni, s kitaláltak egy harmadik lelkész fivért, aki nem lehetett más, csak katolikus (vagy luteránus) pap.
A Borsszem Jankót elindító kitűnő, sok nyelven beszélő humorista, Ágai Adolf pedig alig 12 évesen a legfiatalabb márciusi ifjú volt. Lengyelországi zsidó családból származott.
Akkor most vedd, lécci, a fáradtságot, és olvasd el az egész hozzászólásomat, amit idéztél! Pár sor, nem megerőltető. A Jozsué-féle zsidó honfoglalás előtt egy viszonylag egységes kultúrájú, vszleg egységes származású nép lakta Levante egészét, vagyis a mai Izrael, Libanon, Szíria és Jordánia nagy részét. Ebből a Kánaánban lakókkal a zsidók összeolvadtak, majd amikor létrejött a zsidó vallás (első formája), akkor a magát kiválasztottnak tudó nép genetikailag is elkülönült a világ többi részétől, egymással viszont az évszázadok viszontagságai (pl. babiloni fogság) alatt mind jobban elkeveredtek.
Ez az elmélet egyáltalán nem mond ellent annak a ténynek, hogy az őslakos (kánaánita) nép azon részei, amelyek nem keveredtek el a pusztai zsidókkal és nem váltak később zsidó vallásúvá, egyenesági felmenői a mai Libanon, Szíria, stb. lakói egy részének (Libanonban nagy részének).
Érdekes, hogy a cikk vége felé meglebegtetik, hogy:
"A régészek és bibliakutatók jó ideje úgy gondolják, hogy a filiszteusok a fazekasságuk alapján az Égei-régióból származnak, azt azonban nem tudták behatárolni, hogy ezen belül honnan: a görög szárazföldről, Krétáról, Ciprusról, vagy esetleg Anatóliából. A csontok erre is választ adhatnak, mondta el Yossi Garfinkel, egy izraeli szakértő, aki nem vett részt az ásatásban."
Végül azonban nem adnak választ erre az izgalmas kérdésre....
A mai híradóban megerősítették, hogy megtalálták Bétszaida római kori rétegét, többek között egy fürdő maradványait. A település Jézus korában még csak egy kis galileai halászfalu volt, Heródes Antipás egyik fia csinált egy római jellegű kisvárost belőle.
Kánaánitának a Biblia (vagyis a zsidók Tórája) szerint Kánaánnak nevezett földnek a zsidó honfoglalás előtti lakóit nevezik, a terület nevéből képezve.
A kutatások azóta nagyjából feltérképezték ezeket a népeket, és megállapítást nyert, hogy ez egy szemita nyelvet beszélő törzsszövetség volt, akik ugyanolyan nyelvet beszéltek, ugyanolyan szokásoknak hódoltak, ugyanolyan istenekben hittek, mint Főnícia (Libanon), illetve Szíria akkori (sőt, későbbi) lakói is. A Kánaánitákat az különböztette meg (utólag) a föníciai és szíriai népektől, hogy őket a zsidók lerohanták és magukba olvasztották (nem pedig kiirtották, ahogy a Biblia történetei mondják).
Én úgy tudom, hogy a kánaánita eleve egy gyűjtőfogalom volt, a Biblia felsorol vagy 10-12 népet, akik ide tartoztak.
Nemcsak a későbbi Izrael területét lakták tudtommal, de lényegében az egész Sziro-Főníciai partvidéket is, azaz a mai Libanont és Nyugat-Szíriát is.
Egyáltalán nem zárható ki, hogy nyelvileg és kulturálisan ugyan teljesen elarabosodva, de ezeknek a területeknek a mai népessége részben az ókori kánaániták leszármazottja legyen.
Betsaida vagy magyaros írásmóddal Bétszaida az evangéliumok szerint fontos szerepet játszott Jézus és az apostolok tevékenységében, két másik Genezáret-tavi településsel, Kapernaummal és Korazinnal együtt.
A héber Bétszaida név szó szerinti jelentése egyébként "a halászat háza", tehát ezzel is utalva a lakosság legfőbb megélhetési forrására.
Egyébként most nézem, hogy nemcsak Péternek (valódi nevén Simeon bar Jónah, azaz Simon, Jóna fia) és testvérének, Andrásnak, hanem egy harmadik apostolnak, Szent Fülöp apostolnakis ez a falu volt a szülőfaluja.
Szent Fülöp Kr. u. 80 körül halt meg Hierapolisban, Anatóliában.
Kanonizált katolikus szent, de ma nem is erről a legnevezetesebb, hanem arról, hogy neki tulajdonítanak 2 apokrif iratot, köztük a sok vitát kavart Fülöp evangéliumát, amely sok szempontból teljesen más megvilágításban mutatja be Jézust és tanításait.
Főáramú íráskutatók szerint azonban a Fülöp evangéliuma a 4. sz. elején keletkezett, tehát nem lehet Fülöp apostol alkotása.
A híradóban felröppent egy szalaghír, amely szerint izraeli régészek Péter és András apostolok szülőfalujának, Betsaidának a római kori maradványait tárták fel.
A Genezáret-tó partján található település többször feltűnik az evangéliumokban is.
A neten egyenlőre semmit nem találtam, remélem, hogy nem csak valami kacsa a nyári uborkaszezonra való tekintettel.
Például úgy, hogy Júdea lakossága sosem volt etnikailag homogén, s ha Józséf ugaroltatott a sabbatév miatt Juszuf javában termelt, s mivel mind a kettő nagy kereskedő volt, így megoldották egymás közt az adásvételt.
Leszerelt sorkatonaként tisztában vagyok vele, hogy a nehézgéppuska tényleg nehéz, főleg akkor, ha az ember úgy akarja használni, mint a vadászpuskát. :-)
az ókori Izraelben minden hetedik év szombatév volt, amikor a vallási előírások értelmében a termőföldeket nem volt szabad művelni, pihentetni kellett.
Ezt a gyakorlatban hogy tudták úgy megoldani, hogy ne éhezzenek?
A korabeli mezőgazdasági és élelmiszer-tartósítási, élelmiszer-tárolási technológiák mellett?
"Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. 9Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz. 10Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. 11És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb. 12De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig. 13Így győzte le Józsué Amálékot és annak hadát fegyverrel."
Egyes fantaszták, talán Erich von Daniken vagy valami hasonló gondolkodású szerzők ebből az ószövetségi passzusból azt a következtetést vonták le, hogy a zsidóknak géppuskájuk, lézerágyújuk, sugárvetőjük vagy valami más csodafegyverük volt, amit a földönkívüliektől kaptak.
Csakhogy Mózes már öreg volt és gyöngék voltak a karjai, ezért Áronnak és az ifjú Húrnak kellett neki segítenie a csodafegyverrel való célzásban.
Ezzel a meghelyeslessel Töled oliur user allaspontjanak tulajdonkeppen Te is azt mondod amit valojaban allit Ö, es pedig azt hogy ertelmetlen a topiktema targyalasa, mert ugyis minden ut Romaba vezet.
Analog Ti szerintetek akkor ertelmetlen pl a magyar nep törtenetenek a targyalasa is, vagy pl a keltak törtenetenek a targyalasa is.
Hihi ..., , nekem ez a rövidre zaras ezen temakörnek -nepek törtenetenek a targyalasa egy törtenelem forumreszben- Töletek, azert egy kisse meglepö.
Remelem itt ^ nem allsz neki csak viccet meselni, mint mashol, habar a tartalmad a hatart surolja.
(PS.: ha kivanod, termeszetesen ebben a topikban ennel a nickednel is "magazlak", semmi gond.)
"Egyébként nem Egyiptomból jöttek, hanem Közép-Afrikából, csak kicsit korábban indultak,"
Ez ^ egyebkent tartalmilag nagyon hibas, itt tenyeket es pl archeologiai leleteket is kell (lene) figyelembe venni, nem lehet itt a vakvilagba beszelni meg irni.
Es aki a törtenelmet nem ismeri kielegitöen, az ne irjon törtenelmi topikba. Neked a helyed egyebkent is egy vicctopikban lenne, több viccet ismersz -ami alapban nem baj- mint amennyire a törtenelmi tudasod tudomanyos ismervekkel,ismeretekkel megalapozottan letezne, de ez a topiktema egy kenyes törtenelmi tema, amihez nem eleg a "velemeny", itt tudas is kell.
De szivesen megindoklom ha szeretned, hogy konkretan hol es miert billeg törtenesz szemszögböl az allitasod, de elötte el kellene döntened hogy most itt is magazzalak Teged (kellemetlen lenne öszinten megmondva nekem, ha megint rakerdeznel egy idö utan, hogy mi miota tegezödünk, azutan hogy Te magad engem letegeztel D;) tehat tisztazzuk ezt az elejen, hogy ezeken a nickeken valo posztolasnal magazas vagy per du van köztünk. Gondolom a magazas fog Neked menni, mert egyebkent bele fogsz zavarodni a hol magazasba hol tegezesben. Ezt a tegnapi irasod is mar mutatta. Tehat ? DDD;
Darling, es mielött meg megint magazodnank, en mindig szivesen konsultalok Veled egy törtenelmi temat ki, de egy adott temaba Magad be kell tudomanyosan is dolgozni, nem eleg egy törtenelmi topikban ha csak a nagyvilagba irsz.
Termeszetesen, a legtermeszetesebben en sem tudok mindent, de kivetelesen ebbe a korszakba ennek a területnek bele vagyok dolgozva.
(Amerika törtenelme ezzel szemben ..hm.., az nem a szakterületem, sosem volt, - mar utalnek itt az alltalad irt szeptember 11-re.)
Darling, szivelyes üdvözletet Neked, a temaban egy jo targyszerü Diskussion remenyeben a jövöben: Mara