Amorphis: Far From The Sun
Iron Maiden: Dance Of Death
Metallica: St. Anger
Anthrax: We Come For You All
Dream Theater: Train Of Thought
Deep Purple: Bananas
Opeth: Damnation
mogwai: happy songs for happy people
the darkness: permission to land
hot water music: caution
isten háta mögött: lásd jehovánál, én nem tom fejből
granddady: sumday
tokyo sex destruction - le red soul comunnitte (10 points program)
the exploding hearts - guitar romantics
isten háta mögött - rosenkreutz kémiai menyegzője
damien jurado - where shall you take me?
theteethe a.k.a thftffthf – shelle
erika simonian - all the plastic animals
(x) is greater than (y) – negative snow
bonnie 'prince' billy - master and everyone
saturday looks good to me - all your summer songs
Mellesleg 2 nagyon jó szám van rajta (esetleg 3), de arra baromira vigyáztak, hogy azok ne jelenjenek meg kislemezen. Ezért jobb, ha 2003-ra nem emiatt fogunk emlékezni, hanem:
Moloko-Statues
UNKLE-Never Never Land
és leginkább: Goldfrapp - Black Cherry
(Szerintem az "év lemeze" titulus mellesleg bizonyos népszerűségi szintet feltételez, és ezt az én 3 kedvencem is csak éppen, hogy hozza. Vagy az UNKLE nem is hozza. Mindenesetre az Eye for an Eye valószínűleg az év klipje.)
a szokásos ötöst fogom idepöccinteni, akinek már leírtam az ne olvassa:
1. four tet: rounds
2. manitoba: up in flames
3. sweet trip: velocity-design-comfort
4. mogwai: happy songs...
5. m83: dead cities, red seas & lost ghosts
Elbow szuperjó, csak nincs benne egyik menő idei stílusban sem. Nem olyan Kings of Leon-os vagy ilyesmi, tudod. Úgy csöndesen nekem az év legbejövősebb lassú száma a Fugitive Motel.
Tudtam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki egyáltalán ismeri az Elbow-t!!! :D
A "Cast of thousands" nálam csak azért nem az év lemeze, mert az a Värttinä-tól az "Iki", és még ott van a Stereophonics és a Strokes is! Viszont a "Switching off"-nál szerintem eltúlozták a dolgot; volt szerencsém az MTV-n elcsípni egy akusztikus verziót, ami szerintem magasan veri az albumra került, mondhatni "overproduced" változatot. (Nem mintha ez utóbbi kifejezetten _rossz_ lenne :).
annyira azért a second coming se bukott meg, az nme és a melody maker évvégi top 50-jébe simán belefért. az elsőhöz képest szerintem sem akkora eresztés, de hát ez mindegy is.
white stripes nyilván megosztja a hallgatókat, nekem bejött, nem tehetek róla.
groove armada: lovebox asszem már 2003-as.