" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Helló! Itt aztán minden adott volt, méhészet 2db 400m-en belül az összes megy ,cseresznye 100m-en belül minden egyszerre virágzott, megyből legalább 8 féle, 5féle cseresznye .
Jav.: Érdekes módon a vékonyabb ágak végein tapasztalt kéregrepedések nem a februári nagy hidegben, hanem ősszel, a nyárias hőmérsékletekből átmenet nélkül egy zúzmarás "hidegpárnás" lehűlésbe való zuhanáskor KELETKEZTEK.
Igen. Két éve kiültettünk a tormaföldei hegyre egy példányt, amelyik a 2011-12-es telet túlélte. Érdekes módon a vékonyabb ágak végein tapasztalt kéregrepedések nem a februári nagy hidegben, hanem ősszel, a nyárias hőmérsékletekből átmenet nélkül egy zúzmarás "hidegpárnás" lehűlésbe való átmenetkor. De a sérülései nem voltak nagyok. Egy másik példány tavaly tavasszal került ki. Ez sértetlenül telelt az idén és még márciusban(!!!) sem sérült. (Nagy szó manapság!)
A baromfiudvari asimina az én udvari asiminámnak a porzó-partnere. A következő képeken látható, milyen gyorsasággal zajlanak a folyamatok. A megfonnyadt szirmok elvirágzási fázisra utalnak. A tegnap beporzott virágok közül ma már több elvirágzott, szirmait lehullatta. Számos másik közvetlenül sziromhullás előtt van. A két elvirágzott virágot bemutató képen látható egy tegnap "lefejt" pollenű és egy nem "lefejt" pollenű. Miután nagyon módszeresen igyekszem csinálni, jó kötésben bízom.
A cseresznye virágainak beporzása feltétlenül rovarok (jellemzően méhek, esetleg poszméhek) aktivitását igényli. A másik probléma az lehet, hogy az adott fajta nem öntermékeny, tehát másik cseresznyéről származó virágpor szükséges a megtermékenyítéshez. Az sem mindegy, hogy milyen idegen virágpor érkezik, mert lehet, hogy az elérhető közelségben lévő másik cseresznye pollenje sem alkalmas ennek a fajtának a megtermékenyítéséhez. Meg szokták adni fajtánként, milyen más fajta alkalmas porzónak az adott fajtához. Az is fontos, hogy a pollenadó virágzása egybeessék a megtermékenyítendőével.
Nagyon résen kell lenni, mert könnyen elszalaszthatod a megporzásra alakalmas pillanatot! A jelenlegi rettenetes melegben ennek még az átlagosnál is nagyobb jelentősége van, mivel az élettani folyamatok olyan gyorsak, hogy minden egyes fenológiai fázis időtartama drasztikusan lerövidül.
A mellékelt képsorozat különböző stádiumban lévő portok-konglomerátumokat mutat be. Az első fázisban egy szilárd állagú, kemény golyóként érzékelhető. Amikor a felszíne határozottan halikrára emlékeztetővé válik, rövid idő (pár óra) alatt érintésre széteső portokokká változik. Ekkor a teljes pollenállomány "kifejhető" belőle egy kis pálcika segítségével. Nyilvánvalóan ez az a pillanat, amikor a középen elhelyezkedő (a képeken jól látható) bibe befogadóképessé válik, tehát ekkor kell ennél a virágnál a beporzást elvégezni. Ez természetesen egy másik egyed hasonló állapotban lévő virágából kinyert virágporral történik úgy, hogy a pollenbe mártott kis ecset segítségével a virágport felvisszük a beporzásra váró növény virágjának a bibéjére.
Köszönöm! Nem is rossz ötlet! Úgy sem ettem még, és mire az enyémen is lesz termés megtudom, hogy milyen is az, amiről oly sok jót olvastam! Az egyik figyelmes és kedves fórumtárstól kaptam gyökeres hajtásokat. Elültettem, beöntöztem és várom a csodát! Türelem gojit terem. :)
Ezek már most vannak a fügén ? Nekem is van , sajnos ezen a télen is, most a tavaszi hoviharban megint elfagyott földszintig. Felétek a mura völgy déli fekvésben tudom hogy valakinek van 4ha fügése gyönyörű nagy füge fákkal.
Én most találtam ide. Az érdekelne hogy a cseresznye miért nem egyszerre kötödik. Rekord termésem lett volna de megint csak néhány szem lessz mert a fövirágzás elhuzódott pedig nem indokolta semmi, víz , napfény ,növényvédelem rendben a termés meg alig pár szem megnő a többit meg ledobja. Mi az oka, más is szokott -e igy járni vagy valamilyen tápanyag hiány vagy túlsuly, nekem már tippem sincs.
Egyértelmű, hogy a tapasztalt negatív jelenség a kivinél nem kórokozó következménye (legfeljebb a gyökérrágó károsítókat sorolhatnánk ide), hanem az időjárási extremitások hatására következik be. Ezért értékelődnek fel az átlagosnál is jobban azok a körzetek, területek, fekvések(!!!), amelyek a lehető legjobban képesek kompenzálni ezeket.
Együtt kell élni vele, mint az almafélék tűzelhalásával, a virágzásban egyetlen eső hatására fellépő agresszív moníliával a kajszin, cseresznyén és meggyen, az őszibarack teljes levélzetét megsemmisíteni képes tafrinával, stb., stb., stb..
Az elmúlt években bemutattam az olasz termőterületeken 2009 decemberében súlyos rügy- és vesszőfagyást szenvedett ültetvényeket, egy másik alkalommal a hirtelen lehűlés hatására ültetvényi méretekben jelentkező, idős törzsek kéregrepedését. Mindez nem abszolút értékekben kifejezett alacsony hőmérsékleteken következett be, hiszen indikátorként a közelükben lévő mediterrán növényzet egyedei sértetlenek maradtak. A kéregrepedt ültetvény közvetlen közelében fagyásmentes fügefa, stb..
Gondolta-e volna valaki, hogy egy hónappal a januári időjárást megszégyenítő húsvét után kánikulai május elseje vár ránk? Igen, mindenki. (Legalábbis akik ezt a fórumot látogatják. Csak ki kellett hozzá nyitni a borítékot.)
