" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ezen kereső szavak egyikére se jött válasz azzal kapcsolatban hogy a kivit milyen formán kell metszeni még növekedésének szakaszában. Annak ellenére hogy kérdések százai ugrottak be a keresésre, válasz nem jött. Esetleg máshogy keressek rá??? Nagyon megköszönném, ha valaki segitene, mert a két éve ültetett kivim sehol nincs és jó lenne idén úgy metszeni, nevelni hogy abból idővel gyümülcs is legyen.....
az uj hajtásokat hagyjam a régieket vágjam vissza két levélig? Honnan? A tetejétől? Vagy ahonnan indul a másik szárról?
Úgy van, valamikor, a tél végén Kelet Magyarország nagyon is vezetett, ami a kitavaszodást illeti. Le is írtam a szomszédban, hogy ez az első év, amikor a takaratlan fügéim átvészelték a telet semmi fagykár nélkül. Hát elhamarkodtam, az én kötéltáncosom elfelejtett benyúlni.
Még azt is megjegyeztem, hogy egy hónappal előrébb vagyunk, minta korábbi években. Ezt egy kolléga nagyon "lemosolyogta".
Aztán jött a márciusi tél és vitt mindent, ami már be volt indulva: Kákit, csupaszkivit, fügét, diót, kivit, sárgabarackot. A csupaszkivinek 1,5- 2 cm levélkéi váltak feketévé egyik napról a másikra, a sárgabarack majdnem kinyílt bimbói mind elfagytak.
Akkor természetesen irigyeltem Floo2 megjegyzését, hogy a fügének még nem lehet baja, hisz az még téli nyugalomban van.
Aztán a természet pótolt egy korai nyárral. Minden robbantott, de az elfagyott virágrügyeket nem pótolja semmi. Most, a tavalyi évhez hasonlóan a szárazság fenyeget bennünket
Ez a különbség ebben az évben valóban érthetetlen számomra, ugyanis olyan időjárási helyzetek sorozatát tapasztalhattuk meg ezen a télen és tavaszon, amelyek nagyon kevés kivételtől eltekintve Kelet-Magyarországnak kedveztek. Normális időjárású években tagadhatatlanul tetemes fenológiai előnyünk van a koratavaszi-tavaszi időszakban, de az idei szezon nem normális időjárású volt. Ennek megfelelően, nem feltételeztem előnyt a javunkra. Nagyon meglep az, amit írsz.
A keresztbeporzás sikerességének első jeleként a két NEM ÖNTERMÉKENY asiminán (a sajátom az udvarban és tőle 10 km-re, a szemenyei baromfiudvarban lévő magányos példányokon) elkezdődött a "csecsemőujjasodás".
Erről van szó!!! Ezt nem értik meg vagy akarják megérteni egyesek hogy a tavaszi és az őszi plusz 1-1 hónap tenyészidőben mennyi előnyt jelent a növényeknek ott. Lehet itt egész februárban álirígységgel (iróniával) írni hogy mennyivel előrébb járhatunk már mert ott (zala) épp havazik, hát nem !
Helló! Hu a mindenit! Ezt hol vásároltad? Én is szeretnék ültetni, csak a klimánkat nemtudom hogy fogja-e birni. Ahogy elnézem a képeidet itt nálunk 1 hónap lemaradásban vagyunk az akác még épp hogy kitolt néhány levélkét ,a barack még nem látható ép hogy elvirágzott, a meggy, cseresznye borsó méretű. A fügémen a hajtás még most bujik elő, a tövében két levélben a hajtás. A kerti kapás növények alig bujtak ki a földből. A fügéket menyire ismered van-e köztük a fagyra érzékenyebb, pl a nagyméretű sötét szinű fügék, vagy a kisméretű zöld szinű a téltűröbb.
Bő termés ígérkezik aranypármenből és piros kálvilból Mónosbélen, ahol 200 éves almafákat fedeztek fel. Ritka genetikai kincsről van szó, és az is példátlan a kertészeti szakértő szerint, hogy ilyen régi gyümölcsfák termőre forduljanak.
Nem megporzási hiba van! Az a bajom vele, hogy a virágzás elhúzódik, még mindig virágzik ,pedig már van rajta közel borsó méretű cseresznye is, ezért hiába termékenyül meg a kissebb méreteket a fa egyszerűen ledobja. A jelenség nem egyedi, körbe néztem ma a környék fáit meggyet cseresznyét mind ilyen állapotban van. Ennek valami hiány betegség az oka vagy éppen tulsúly valamelyik elemből.
