A hétvégén találtunk egy furcsa szörnyecskét a telken, mi lehetett pontosan?
Kinézete: kb. 8-10 cm (!) hosszú hernyószerű izé, élénk rózsaszínű, fekete pöttyökkel a dudorokon. A teste szélessége középtájt 1,5-2 cm, a vége felé 1 cm volt. Sima testű, nem szőrös. Elég gyorsan mozgott. A feje feketés volt.
Válaszolok magamnak, ma meguntam a lyukakat és kiforditottam egyet, hát jó mélyen egy pók ült benne. Utánanéztem és farkaspóknak hivják, nem fon hálót hanem igy szerez magának kaját.
Szia! Szerintem ő az almafarontó lepke (Zeuzera pyrina) hernyója. Tudom, nem fog megvigasztalni, de kifejlett lepkének elég szép.
Hozzáértés híján irtási tanáccsal én nem tudok szolgálni, de rákerestem az előbb a neten és elég sok oldalon foglalkoznak vele (próbálj a magyar és a latin nevére is rálesni Google-ban).
Magáról a lepkéről:
"Jegyei: Igen nagy lepke, ránézésre a fűzfarontóra alig hasonlít, de mindkettő a farontólepkék családjába tartozik. Hernyóik életmódja hasonló: mindegyiké fában él. Szép, áttetszően fehér szárnyain kisebb-nagyobb kékeszöld pontok díszlenek. Teste fehér, potrohán 6 fekete ponttal. A hím csápja a feléig fésűs.
Gyakorisága: helyenként gyakori, de vannak vidékek, ahol egészen ritka.
Repülési ideje: júniustól augusztusig, egy nemzedéke van, mint minden farontó (Cossidae) és gyökérrágó (Hepialidae) lepképnek. Éjszaka repül, a mesterséges fény erősen vonzza, de akárcsak a hernyója, rejtett életmódot folytat. Ha nyugvóhelyén megzavarjuk, holtnak tetteti magát. A nőstény hosszú tojócsövét mélyen a fakéregbe szúrva petézik.
Hernyója: augusztustól áprilisig. A frissen kelt hernyók rögtön mélyedést rágnak a fába, és járatot kezdenek vájni a kisebb ágakba. Később a fa vastagabb részeibe is átmennek, de sose lesznek olyan termetesek, mint a fűzfarontó hernyói, "csak" a kb. 4 cm-es hosszúságot érik el, és viszonylag karcsúak. Két évig maradnak a fában, még akkor is, ha az elpusztul, majd bebábozódnak. A báb szokatlanul mozgékony, a lepke kikelése előtt félig kibújik a vájat szabadba nyíló kijáratán.
Tápnövénye: főként almafa, pirosló vadgesztenye (Aesculus carnea). További kb. 150 különböző lombos fát mutattak még ki tápnövényként."
Vagy tiszta fekete vagy piros szárnyfedővel de alapban fekete tücsök csinálhatja. ha arra jársz azért nem látod mert azonnal elbújik. Az első a fekete a második a mezei tücsök. Gyerek korunkban úgy győződtünk meg a lyuk lakójáról, hogy a lyukba hosszú fűszálat dugtunk. A tücsök belekapaszkodik és lassan kihúzva előjön és magláthatod. Egyben kipróbálhatod az ügyezségedet mert ha elég gyors vagy elkaphatod, ha nem kezdheted előről a tücsök visszamegy.
A két éves gyepünkben megjelentek kb. 2 cm átmérőjű lyukak. Nem látok semmit bennük de kb. minden négyzetméterre jut egy. Mi csinálhatja, kell-e tennem ellenük valamit?
Nemrég tudtam meg hozzáértőtől, hogy a V-folt illetve a sávos hát nem lehet fajmeghatározó értékű, mert mind az erdei, mind a mocsári békáknál előfordul mindkét variáció.
Én az erdei békát (Rana dalmatina) gondolnám az elsőnek, a másodikat pedig levelibékának (Hyla arborea). Az elsőben nem vagyok biztos, csak elég jól látszik a V-folt a hátán, ill. a testalkata is efelé hajt, csakhogy a gyepi békával, az erdeivel és a mocsárival a szakavatottaknak is meggyűlhet a baja, nemhogy nekem. A leveli egyébként a környezetéhez mérten tudja a színét változtatni. Igaz, nem egy kiköpött kaméleon, de képes rá. :)
A gyepit, erdeit és mocsárit elég könnyen el lehet különíteni egy kis torna árán (persze óvatosan). A lábát kell előrehajtani a brekusznak, s attól függően, meddig ér, kiderül, milyen faj.
