E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
A krokodil.1 A 12. esztendőben, a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 2 Emberfia, mondj siratóéneket a fáraóról, Egyiptom királyáról, és mondd meg neki: Te népeknek oroszlánja, elpusztultál! Olyan voltál, mint a krokodil a tengerben. Orrlyukaidon át lövellted, s lábaddal zavarossá tetted a vizet, és felkavartad hullámait. 3 Ezt mondja az Úr, az Isten: Kiterjesztem fölötted hálómat, a nép összecsődül, s partra húznak a hálómmal. 4 Kivezetlek a földre, a nyílt mezőre doblak, hogy rád telepedjenek az ég madarai és a föld minden vadja jóllakjék belőled. 5 Húsodat a hegyekre vetem, hulláddal megtöltöm a völgyeket.
7 Ha majd kioltom életedet, beborítom az eget és elsötétítem csillagait. Befödöm felhővel a napot, s a hold nem ad többé világosságot. 8 Az égen minden égitestet elsötétítek miattad, és sötétséget hozok földedre – mondja az Úr, az Isten. 9 Számos nép szívét megszomorítom, amikor foglyaidat a népek közé viszem, olyan országba, amelyeket nem ismersz. 10 Sok népet döbbenetbe ejtek miattad, és királyaik is megborzadnak miattad, amikor kardomat előttük villogtatom. Folyvást remegnek majd életükért pusztulásod napján…..>>>
Ez 29,1-6; 32,1-16: a gőgös Egyiptomot jelképezi. - A kk-ban a sárkány és a kígyó mellett a gonosz, az ördög megtestesítője. A 16. sz-tól Afrika v. Amerika attrib-a (Tiepolo mennyezetfreskóján a würzburgi érs. palotában, 1750-53).
Az Úr háborút hirdet Babilon ellen.1 Ezt mondja az Úr: Íme, pusztító szelet támasztok Leb-Kamai ellen; 2 és gabonaszórókat küldök Babilonba, hogy szélnek szórják, és országát megtisztítsák. Igen, mindenfelől ellene fordulnak majd nyomorúsága napján. 3Vonja fel ott íját az íjász, és öltse fel páncélját a páncélos. Ne irgalmazzatok ifjú harcosainak, inkább irtsátok ki egész seregét!
5 De Izrael nem lett özveggyé, nem hagyta el Istene, a Seregek Ura. 6 Meneküljetek el Babilonból, [ki-ki mentse az életét]! Ne pusztuljatok el ti is, amikor bűnhődik! Mert eljött az Úr bosszújának ideje: és érdeme szerint megfizet neki. 7 Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, amely az egész földet megrészegítette. Borából ittak a népek, és megittasodtak. 8 Hirtelen bukott el Babilon, összetiporták. Jajgassatok miatta! Sebeire hozzatok balzsamot, hátha meggyógyul. 9 „Próbáltuk meggyógyítani Babilont, de nem lett jobban; hagyjuk hát magára, s menjünk haza, ki-ki a maga országába.” Igen, ítélete az egekig hatol, elér egészen a felhőkig. 10 Az Úr napfényre hozta igaz voltunkat. Gyertek hát, hirdessük a Sionon az Úrnak, a mi Istenünknek műveit! 11 Hegyezzétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket! Az Úr felbujtotta a médek királyának lelkét, mert azt határozta Babilonról, hogy elpusztítja; az Úr bosszúja ez; bosszúállás a templomáért. 12 Babilon falai ellen emeljetek zászlót! Erősítsétek meg az őrséget! Állítsatok őröket! Hagyjatok ott embereket hátvédül! Mert az Úr elhatározta és végre is hajtja, amit kimondott Babilon lakói ellen. 13 Te, aki a nagy vizek mellett lakol és gazdag vagy kincsekben, eljött számodra a vég, véget ért számodra a rablás ideje. 14 Mert a Seregek Ura megesküdött saját magára: még ha annyi emberrel töltenélek meg is, mint a sáska, a csatakiáltás akkor is felzúg ellened. 15 Hatalmával alkotta meg a földet, bölcsességével szilárdította meg a világ alapjait, és okosságával feszítette ki az egeket. 16 Amikor megszólal mennydörgő hangja, a vizek zúgása felel rá az égen. Fölemeli a felhőket a föld széleiről, villámokat szór a zivatarhoz, és elővezeti tárházaiból a szeleket. 17 Ennek láttán elnémul minden ember, mert nem foghatja fel. Szégyenkezik az ércöntő is a bálvány miatt, mert képmásai csak hiábavalóságok, lélegzet sincs bennük. 18 Semmiségek, nevetséges dolgok, elvesznek mind, ha elérkezik megfenyítésük napja.
1 Mert a te el nem múló szellemed van mindenben. 2 Ezért enyhén bünteted, akik hibáznak, és a bűneikre emlékeztetve figyelmezteted őket, hogy hagyjanak fel a gonoszsággal és higgyenek benned, Uram.
Isten Kánaán iránti kímélete.
3 Szent földednek régi lakóit is gyűlölted ugyan, 4 szégyenletes varázslataik és gyalázatos titkos szertartásaik miatt. 5 A kegyetlen gyermekgyilkosokat és az emberhús lakomákon a belső részek felfalóit, akiket véres összejöveteleken avattak fel, 6 és a szülőket, akik saját kezükkel gyilkolták a gyámoltalan lelkeket, ki akartad irtani atyáink keze által, 7 hogy ez a neked legkedvesebb föld az Isten gyermekeiben méltó lakókat kapjon. 8 De még ezek iránt is kímélettel voltál, mivelhogy emberek voltak, és sereged előőrseiként darazsakat küldtél, hogy ezek irtogassák őket, apránként.
10 De te azáltal, hogy a büntetést apránként róttad ki, alkalmat adtál nekik a megtérésre, jóllehet tudtad, hogy gonosz volt az eredetük, a romlottságuk velük született, és a gondolkodásuk nem változik meg soha.
E kímélet okai. Nem is azért hagytad büntetlenül bűneiket, mintha valakitől tartottál volna.
12 Hisz ki mondhatná (neked): „Mit tettél?” Vagy ki szegülhetne ellene ítéletednek? Ki illethet váddal a népek megsemmisítéséért, amelyeket magad alkottál? Vagy ki léphet föl ellened az istentelen emberek ügyét pártolva? 13 Mert sem Isten nincs rajtad kívül, aki mindeneknek gondját viselné, úgyhogy bizonyítanod kellene, hogy nem ítéltél igazságtalanul, 14 sem király, sem fejedelem nem állhat eléd azok miatt, akiket megbüntettél.
Az isteni kímélet tanulságai.
22 Míg bennünket így nevelsz, tízszeresen sújtod ellenségeinket, hogy amikor magunk ítélkezünk, jóságodat tekintsük példaképünknek, és ha fölöttünk ítélkeznek, reménykedjünk az irgalomban.
Bizalom az Úrban.1 Jaj neked, pusztító, aki még nem pusztultál el! Jaj neked, te kifosztatlanul maradt fosztogató! Ha majd végzel a pusztítással, elpusztítanak, és ha beteltél a fosztogatással, téged is kifosztanak.
3 Fenyegető szavadra megfutamodnak a népek, ha fölkelsz, szétszóródnak a nemzetek, 4 és úgy kapkodják zsákmányukat, ahogyan a szöcske kapkod, úgy nekiesnek, mint a sáska szokott. 5 Magasztos az Úr, mert a magasban lakik, s betölti Siont joggal és igazsággal. 6 Biztonságban telnek majd napjai, bővében lesz jólétnek, bölcsességnek és tudománynak, és az Úr félelme lesz a kincse.
Az Úr közbelép 7 Nézzétek, hogy jajveszékel odakinn Áriel! A béke követei keservesen sírnak. 8 Elhagyottak az utak, s az ösvényeken nem jár senki: megszegték a szövetséget, megvetették a tanúkat, semmibe veszik az embereket. 9 Gyászol az ország és senyved, szégyenében hervadozik a Libanon. Sáron síksága olyan lett, mint a sivatag, a Básán és a Kármel, akár a lombja vesztett fa. 10 Most fölkelek – mondja az Úr –, felállok és fölemelkedem.
12 A népek mésszé égnek, s mint a kivágott tüskebokor, elhamvadnak a tűzben. 13 Akik távol vagytok, halljátok: mit vittem végbe, és akik közel vagytok: ismerjétek meg hatalmamat!
A dicsőséges jövő17 Szemed teljes díszben látja majd a királyt, és tágas országot tekint át.
Eredetileg ősi kánaáni kultuszhely. A Bibliában az Ószövetségelmondja a Kármel hegyén történt Illés prófétaés a Baálpapjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget.[1] A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy karmelita kápolna és oltár áll.
Más ókori feljegyzések is megemlékeznek a hegyről. A Kr. e. 4. században élőPüthagorasz görög bölcs felkereste és imádkozott a hegyen.
Tacitus római történetíró is járt itt, és elgondolkozott arról az Istenről, akit nem ábrázolnak, akiről nem készítenek szobrokat, mint a pogány istenekről.
Példabeszédek könyve: 20 fejezet: 1-30 v (1-5, 8, 19-20 verse)
1 A bor gúnyolódik, ami részegít, az lármáz, senki nem lesz bölcs, aki tántorog tőle. 2 A király haragja oroszlán morgása, aki fölingerli, eljátssza életét. 3 A viszályt elkerülni becsületére van az embernek, ahány bolond van, az mind perlekedik. 4 Ha a tél beköszönt, a tohonya nem szánt, aratáskor keres, de nem talál semmit. 5 A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okos ember a felszínre hozza.
8 Amikor a király bírói székén ül, szemével minden gonoszt különválaszt.
19 A pletykás kiadja a rábízott titkot, ne komázz azzal, aki nem fogja be a száját. 20 Annak, aki elátkozza az apját és az anyját, alkonyatkor kialszik lámpása.
Máté evangéliuma7. fejezet: 16 Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét? 17 Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. 18 Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt. 19 Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. 20 Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket. 21 Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát.
Sokan tanulhatnának tőled. Gyümölcséről ismeritek fel egymás. Köszönöm neked. 144>
Hogy megismerjétek az Istent, és elmenjetek Hozzá, azelőtt azt kívánjátok, mutassa meg magát nektek
Hogy a készbe üljetek, ahhoz át kell alakulnotok szeretetté
És amikor átalakultok, azzal már fel is emelkedtetek az égbe
De addig is azt várjátok, hogy elmenjen hozzátok, miközben már el is ment hozzátok
Hiszen a Szavát küldte, hogy életre keltsétek a Szavából
Ezért addig, amíg nem kéritek, elfátyolozza a szemetek
Hárman beszélgettek, egyik, aki ismeri az Istent, te, és az Isten
Aki ismeri az Istent, ő tapasztalja, te meg várod, hogy tapasztald, de nem szólítod meg
Az ugynevezett homoszexualitás nagyrészt GENETIKAI kódoltság vagyis hajlam aki ilyennek születik az tul sok mindent ellene tenni nem képes.
Igazad van, a bukott angyalok keveredtek be, ezért nincs nekik bocsánat.
Lót családját is támadták, a bukott angyalok, az igaz angyalok mentették ki őket.
Főleg ezért szenvednek az emberek a földőn,fegyvert
is ők, mutatták meg, hogyan kell el készíteni,és ez már Énok előtt volt.
A bukott angyalok Teremtő fölé helyezték magukat , és a harcra embereket használja fel, hogy ártatlan embereket öljenek, parancsra. Kain és Ábelnél elkezdődött.
És nem beszélve arról hogy az angyalok ők magas termettel rendelkeztek.
Teremtő Isten nem hagyja el az ő népét, fel vagyunk jegyezve az élet könyvében.
Szodoma és Gomora története a bibliai történetek időrendjében az elsők között található. Bibliai előzményei a teremtéstörténet, Ádám és Éva bűnbeesése, Káin és Ábel története, a Bábel tornyának története, az özönvíz és Noé megmenekülése, majd Isten szövetségkötése Ábrahámmal.
A bibliai kronológia ezen pontján a zsidó nép még nem kapta meg Istentől a Mózesi törvénykönyvet, sem a tízparancsolatot,
vagyis sem Lót és családja, sem a szodomaiak nem ismerhették a paráznaságot, vagy a homoszexualitást elítélő, illetve tiltó mózesi törvényeket. Így a biblia történeti kronológiájából adódó logika szerint a szodomaiak „igaz emberségének” vagy bűnösségének megítélésea mózesi erkölcstan helyett,
sokkal inkább a nomád törzsi (kisközösségi) hagyományok értékrendjével való összehasonlításban értelmezhető.
A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben. I Tim 2,12
11 Az asszony csöndben, engedelmes lélekkel hallgassaa tanítást.
De miért történt ez (I Tim 2,12)??
Mózesi törvény előtt volt.
13 A teremtésben is Ádám volt az első, Éva utána következett; 14 Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett.15 Azáltal üdvözül, hogy vállalja az anyaságot, kitart a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben.
Isten a titkot feltátja, de az őt tagadóknak soha .
9, 10, 12, verset érdekes ezt nekem nem közölte le . Istenfélő asszony van,
Istenfélő férfi , bukott angyal nincs ?
De Ádám is bűnt követett el, ő általa van elátkozva a föld, és bukott angyalok is férfi testet öltöttek , a férfiakra is , úgy vonatkozik a 10 parancs, bűnős férfiak irányíthatnak, nem semmikép nem .
Érdekes Jézus tisztelte a nőket is , Ti mindannyian 1-vagytok,nincs kivétel.
1 A 11. esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap első napján az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 2 Emberfia, mondd meg a fáraónak, Egyiptom királyának és egész népének: Nagyságodban ki mérhető hozzád? 3 Lám, a Libanon cédrusához vagy hasonló, amely szép ágazatú, dús lombozatú, magas növésű, a koronája a felhőkig ér. 4 Vizek növelték naggyá, az árvíz tette magassá. A folyók elárasztották a vidéket, ahová ültették, a patakok eljutottak a vidék minden fájához. 5 Ezért magasabbra nőtt a környék minden fájánál: gallyai megsokasodtak, ágai magasra nyúltak, mert bőséges víz táplálta őket.
7 Pompás volt termete és lombozata, mert gyökerei bőséges vízig hatoltak le.
9 Széppé tettem sűrű lombozatával, ezért irigyelte az Éden minden fája az Isten kertjében.10 Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel igen magasra nőtt, koronája a felhőkig nyúlt, és nagyságában büszke lett, 11 elvetettem, a legerősebb nép kezébe adtam, hadd bánjon vele gonoszsága szerint.
13 Ledőlt törzsére rátelepedtek az égi madarak, s ágai közé gyűlt a környék minden vadja.
15 Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon, amikor az alvilágba szállt, a gyász jeléül bezártam fölötte a mélységet, folyamait visszatartottam, és megállítottam a nagy áradást. Gyászba öltözött miatta a Libanon, és a mező minden fája elszáradt miatta.
Az ÓSz-ben Libanon ~a a legszebb fa, a hatalom szimbóluma. Salamon kir. épületeinek, főként a tp-nak anyaga, a sztek sztjét, ahol a szöv. szekrényét őrizték, ~val bélelték (2Sám 7). az Én-ben a szépség és a vőlegény képe (5,15), Ez-nél a világi pompa és büszkeség (31,3.10) és Isten országának, a zsoltárokban az igaz, a halhatatlanság, a végső üdvösség (92,13-16) jelképe.
6 mielőtt elszakad az ezüstkötél, megreped az arany gyertyatartó, megpattan a forrásnál a korsó, s összetörik a kúton a kerék; 7 és a por visszatér a földbe, ahonnét jött, az éltető lehelet meg az Istenhez, aki adta. = Érthető (feltámadás és világosság. )
Sátán nem a főld porából van, ezért támadja Teremtő népét, a sátán
nem mehet vissza , ezért vezeti félre az Isten népét.
1 Gondolj Teremtődre ifjúságod napjaiban, mielőtt megérkeznek a gonosz napok, és elközelegnek az évek, amelyekre azt mondod majd: nem tetszenek nekem; 2 mielőtt elsötétül a nap és a világosság, a hold és a csillagok, és mielőtt az eső után visszatérnek a felhők; 3 amikor megremegnek a ház őrzői, és megrokkannak az erős férfiak;
amikor az őrlőlányok kevesen lévén már nem dolgoznak, és az ablakokban kinézők homályba borulnak;
4 amikor bezárják a külső kapukat, és halkabbá válik a malom zaja; amikor elcsitul a madarak hangja, és minden dal elhallgat; 5 amikor félnek a magaslatoktól, és ijedten járnak az úton; amikor a mandulafa virágzik, a sáska jóllakik, a kapor kipattan, az ember meg örök hajlékába tér – az utcán már jönnek-mennek a siratóasszonyok; 6 mielőtt elszakad az ezüstkötél, megreped az arany gyertyatartó, megpattan a forrásnál a korsó, s összetörik a kúton a kerék; 7 és a por visszatér a földbe, ahonnét jött, az éltető lehelet meg az Istenhez, aki adta. 8 Hiábavalóság, csak hiábavalóság – mondja a prédikátor – minden hiábavalóság!
Befejezés.
9 A prédikátor nemcsak maga volt bölcs, hanem a népet is okosságra tanította. Sok bölcs mondást mérlegelt, felkutatott és megfogalmazott.
12 Ezeken túl, fiam, ne kutass! A sok könyvírásnak se vége, se hossza, és a sok tanulás elfárasztja a testet. 13 Vége a beszédnek. Mindent hallottál. Féld az Istent, és tartsd meg a parancsait! Mert ez minden embernek a kötelessége.
1 Abban az esztendőben, amikor a főpohárnok, akit Asszíria királya, Szárgon küldött, Asdodba érkezett, ostrom alá vette és elfoglalta, 2 az Úr hallatta szavát Izajás, Ámoc fia által. Azt mondta neki: „Eredj, oldd le derekadról a szőrköntöst, és vedd le lábadról a sarudat.” Amikor megtette, és köntös meg saru nélkül járt-kelt, 3 így szólt az Úr: „Amint szolgám, Izajás három esztendeig köntös és saru nélkül járt, hogy jel és előkép legyen Egyiptom és Kus számára,4 éppen úgy fogja az asszírok királya elhurcolni a foglyul ejtett egyiptomiakat és a rabságba jutott kusitákat, az ifjakat és az öregeket egyaránt, köntös meg saru nélkül, meztelen alféllel, Egyiptom gyalázatára.
1 A jó név többet ér a nagy gazdagságnál, aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet. 2 Egymásra talál a szegény és a gazdag, hiszen mind a kettőt az Úr teremtette. 3 Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják. 4 Az alázatnak az Úr félelme a gyümölcse, a gazdagság, a dicsőség és az élet. 5 A hamisság útján horgok és hurkok vannak, távol marad tőlük, aki félti az életét.7 A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzőnek szolgája lesz a kölcsönkérő. 8 Aki gazságot vet, az nyomort arat, és őt magát veri haragjának botja.
11 Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja.
22 Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál!
1 Bábelben lakott egy férfi, akinek Jojakim volt a neve. 2 Chilkija leányát vette feleségül, akit Zsuzsannának hívtak. Ez nemcsak igen szép, de istenfélő asszony is volt, 3 mert szülei igazak voltak és lányukat is Mózes törvénye szerint nevelték. 4 Jojakim igen gazdag volt. Gyümölcsöskertje is volt háza szomszédságában. A zsidók nála szoktak összejönni, mert mindnyájuknál tekintélyesebb volt.
A két gonosz bíró megkívánja Zsuzsannát.5 Abban az esztendőben a nép két olyan vént tett meg bíróvá, akikre ráillett az Úr szava: A vénektől, a bíráktól indult ki Bábelben az igazságtalanság, noha úgy látszott, hogy ők kormányozzák a népet. 6 Gyakran megfordultak Jojakim házában, ott keresték fel őket mind, akiknek peres ügyük volt. 7 Amikor déltájban szétoszlott a nép, Zsuzsanna bement sétálni férje gyümölcsöskertjébe. 8 A két vén mindennap látta, amint bement és ott sétált. S fölgerjedt bennük iránta a vágy. 9 Eszüket félretették, szemüket meg lesütötték, hogy ne lássák az eget és ne emlékezzenek az igazságos ítéletekre. 10 Mindkettőjüket elragadta a szenvedély, de egyik se mondta el kínját a másiknak. 11 Szégyellték ugyanis elmondani vágyukat, hogy szeretnének együtt hálni vele.
12 Mint akiket nem hagy nyugodni a féltékenység, úgy lesték mindennap az alkalmat, hogy láthassák. 13 Egyszer azt mondta az egyik a másiknak: „Menjünk haza, mert itt az ebéd ideje!” Elindultak és el is váltak egymástól, 14 de aztán csak visszatértek és újra találkoztak. Mivel ennek okát kellett adniuk, megvallották egymásnak a vágyukat. Majd közösen megállapodtak, hogy keresik az időpontot, amikor egyedül találhatják.
1 Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott. Lelke úgy megrémült tőle, hogy álma is elhagyta. 2 Erre a király meghagyta, hogy hívják elő a tudósokat és a varázslókat, a bűvészeket és a káldeusokat, hogy fejtsék meg a király álmát. Amikor megérkeztek és a király elé álltak, 3 azt mondta nekik a király: „Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, míg meg nem tudom a jelentését.” 4 A káldeusok így feleltek a királynak (arám nyelven): „Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, akkor megmondjuk a jelentését.” 5 De a király azt felelte a káldeusoknak: „Eltökélt szándékom, hogy ha nem mondjátok meg nekem az álmot és jelentését, darabokra vágatlak benneteket, házatokat pedig szemétdombbá változtatom. 6 Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, akkor jutalmat, ajándékot és nagy kitüntetést kaptok tőlem. Azért hát adjátok tudtomra az álmot és jelentését!” 7 Ám ők megint csak így feleltek: „A király mondja el előbb az álmot szolgáinak, akkor majd megmondjuk a jelentését.” 8 A király ezt a feleletet adta: „Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mert látjátok, hogy mi az eltökélt szándékom. 9 Ha nem mondjátok el az álmot, föl kell tételeznem: hamis és hazug magyarázatot akartok koholni, hogy azt mondjátok el, bízva benne, hogy addig is telik az idő. Mondjátok el az álmot, és akkor tudni fogom, hogy a jelentését is meg tudjátok mondani!” 10 A káldeusok megint csak azt felelték: „Nincs ember a földön, aki a király kívánságát teljesíteni tudná. Azért egy király, helytartó vagy kormányzó se kérdez ilyen dolgot semmiféle jóstól, varázslótól vagy káldeustól.
12 Emiatt a király úgy megharagudott s olyan dühös lett, hogy megparancsolta: vesszen Bábelben minden bölcs. 13 Amikor a királyi rendelet megjelent, hogy a bölcseket meg kell ölni, Dánielt és társait is keresték, hogy őket is megöljék.
16 Erre Dániel bement a királyhoz és kérte, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adhassa.
1 Csalfa észjárásuk miatt azt mondják egymásnak: „Rövid és szomorú az életünk; nincs orvosság az ember halála ellen, és nem ismerünk szabadítót az alvilágból. 2 Hiszen véletlenül keletkeztünk, és majdan úgy leszünk, mintha sose lettünk volna. Hisz orrunkban csak füst az élet lehelete, és a gondolkodás csupán szikra a szívünk lüktetésekor.
4 Idő múltán még a nevünk is feledésbe merül, és senki sem gondol többé tetteinkre. Életünk elmúlik, ahogy a felhőnek nyoma vész, eloszlik, mint a köd, amit elűznek, és a melegükkel a földre nyomnak a nap sugarai. 5 Életünk csak egy árnyék tovasuhanása, és halálunk nem ismétlődik meg, mert le van pecsételve, és nem tér vissza senki.
8 Koszorúzzuk magunkat feslő rózsákkal, még mielőtt elhervadnának! 9 Egyikünk se vonja ki magát tobzódásunkból. Mindenütt hagyjuk ott jókedvünk jeleit, mert ez az osztályrészünk és ez a mi sorsunk!
12 Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van. Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol bennünket törvényszegésért, és szemünkre hányja, hogy vétünk a tisztesség ellen.
14 Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk, még ránézni sem jó.
16 Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent.
18 Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből. 19 Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük szelídségét és kipróbáljuk türelmét!
22 Nem ismerik Isten titkos szándékait. Ezért sem az erény jutalmát nem remélik, sem a tiszta lelkek díját nem tudják becsülni. ÁMEN.
A keleti kapu használata.1 Ekkor a szentély külső kapujához vezetett, amely keletre nézett, de zárva volt. 2 Az Úr így szólt hozzám: Ez a kapu legyen zárva! Nem szabad kinyitni, senki sem léphet be rajta, mert az Úr, Izrael Istene vonult át rajta, ezért kell zárva maradnia.
A templommal kapcsolatos törvények. 4 Majd elvitt az északi kapu irányába a templom elé. Odanéztem és láttam, hogy az Úr dicsősége eltöltötte az Úr templomát, és arcra borultam. 5 Ekkor az Úr így szólt hozzám: Emberfia, jól figyelj, nyisd ki a szemedet, s figyelj a füleddel arra, amit mondani akarok neked az Úr házának minden szertartásáról és törvényéről. Jegyezd meg jól, kik jöhetnek a templomba és kik azok, akik ki vannak zárva a szentélyből. 6 Mondd meg Izrael háza lázongóinak: ezt mondja az Úr, az Isten: Most aztán elég volt szégyenletes tetteitekből, Izrael háza! 7 Körülmetéletlen szívű és testű embereket vittetek be, úgyhogy szentélyemben voltak és meggyalázták templomomat, amikor ti bemutattátok nekem a kenyeret, a hájat és a vért, s így megszegtétek szövetségemet iszonyatos tetteitekkel. 8 Szentélyemben a szolgálatot nem ti láttátok el, hanem magatok helyett őket állítottátok be, hogy a szentély szolgálatát ellássák. 9 Azért ezt mondja az Úr, az Isten: semmiféle idegen, körülmetéletlen szívű és testű nem léphet be szentélyembe, senki azok közül az idegenek közül, akik Izrael fiai között élnek.
A leviták. 10 Azok a leviták, akik elhagytak abban az időben, amikor Izrael elpártolt tőlem, hogy bálványait kövesse, viseljék bűnük terhét. 11 Legyenek a templomkapuk őrzésével megbízott szolgák szentélyemben, és teljesítsenek szolgálatot a templomban. Nekik kell az égőáldozatot és a véres áldozatot a népnek levágni, szolgaként rendelkezésére állni.
Jeremiást ciszternába dobják, de Ebed-Melech kiszabadítja.
2 „Ezt mondja az Úr: Aki ebben a városban marad, az mind kard, éhínség vagy döghalál áldozata lesz; aki azonban elmenekül és megadja magát a káldeusoknak, élni fog, zsákmányul kapja életét, és így életben marad. 3 Ezt mondja az Úr: Ez a város a babiloni király seregének kezére kerül, el fogja foglalni.” 4 Ezek a vezető emberek így szóltak a királyhoz: „Ölesd meg, kérünk, ezt az embert, mert szánt szándékkal megbénítja a városban maradt harcosok kezét, sőt, az egész nép kezét is, ha ilyesmit beszél nekik. Ez az ember ugyanis a népnek nem a javát keresi, hanem inkább a romlását.”
7 Ám a kusita Ebed-Melech, a királyi palota egyik udvari tisztje meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király éppen a Benjamin-kapunál volt. 8 Akkor Ebed-Melech kijött a palotából, és így szólt a királyhoz: 9„Uram, királyom! Ezek az emberek igen gonosz dolgot vittek végbe Jeremiás próféta ellen, amikor a ciszternába dobták, hogy ott meghaljon.” 10 Erre a király ezt a parancsot adta a kusita Ebed-Melechnek: „Végy magad mellé három embert innen, és húzd ki Jeremiás prófétát a ciszternából, mielőtt meghalna!” 11 Ebed-Melech tehát embereket vett maga mellé, bement a palotába, a ruhafélék tárába, és kihozott onnan néhány ócska, szakadozott ruhadarabot, majd kötélen leengedte őket Jeremiásnak a ciszternába. >>>
1 Amikor Jeremiás befejezte ezt a beszédet, és elmondta az egész nép előtt az Úr, az ő Istene szavait, amelynek elmondását az Úr rábízta, azaz a föntebb idézett szavakat, 2 akkor Hosája fia, Azarja és Kárea fia, Jochanan meg a többi kevély és lázongó férfi így szólt Jeremiáshoz: „Hazugságot beszélt! Nem bízott meg az Úr, a mi Istenünk azzal, hogy így beszélj: Ne menjetek Egyiptomba, és ne telepedjetek ott le. 3 Csak Báruk, Nerija fia bujtogat ellenünk, hogy kiszolgáltasson minket a káldeusok hatalmának, akik vagy megölnek, vagy Babilonba hurcolnak bennünket.” 4 De Kárea fia, Jochanan, a tisztek és a nép nem hallgattak az Úr szavára, hogy maradjanak Júda földjén, 5 hanem Kárea fia, Jochanan és a harcosok vezérei elvitték magukkal Júda egész maradékát; azokat, akik visszatértek azok közül a népek közül, amelyek közé azelőtt szétszéledtek, hogy újra Júda földjén élhessenek: 6 tehát a férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, a királyi családból való nőket meg mindazokat, akiket annak idején Nebuzaradan, a testőrök parancsnoka Safán fiának, Achikámnak fiára, Gedaljára bízott; aztán magukkal vitték Jeremiás prófétát és Bárukot, Nerija fiát is. 7 Így az Úr parancsa ellenére mégis elmentek Egyiptomba, és eljutottak Tachpancheszig.
Jeremiás megjövendöli Nebukadnezár egyiptomi hódítását.
8 Tachpancheszben az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiáshoz:
10 Aztán így beszélj hozzájuk: Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, elhozom szolgámat, Nebukadnezárt, Babilon királyát, s ezekre az ide rakott kövekre helyezi trónját és fölöttük feszíti ki pompás sátrát. 11 Azért jön, hogy megverje Egyiptomot, mégpedig: Aki döghalálra van rendelve, azt döghalállal, aki fogságra van rendelve, azt fogsággal, és aki kardra van rendelve, azt karddal.
1 Akkor a tisztek mind odajárultak Kárea fiával, Jochanannal és Hosája fiával, Azarjával meg a nép apraja-nagyjával együtt 2 Jeremiás prófétához, és így szóltak hozzá: „Hallgasd meg alázatos kérésünket! És imádkozz az Úrhoz, a te Istenedhez ezért az egész maradékért. Hiszen oly kevesen maradtunk, akik egykor sokan voltunk, amint saját szemeddel láthatod.
4 Erre Jeremiás próféta így válaszolt: „Megértettem. Imádkozni fogok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, úgy, amint kértétek. Tudtotokra adok minden szót, amit az Úr, a ti Istenetek majd válaszol; semmit sem titkolok el előletek.” 5 Azok erre azt mondták Jeremiásnak: „Az Úr legyen ellenünk az igaz és hiteles tanú, ha nem követjük azt az utasítást, amit az Úr, a te Istened küld nekünk általad. 6 Akár tetszik majd nekünk, akár nem, hallgatni fogunk az Úrnak, a mi Istenünknek a szavára, akihez most küldünk, hogy járj közben értünk. Mert ha hallgatunk az Úrnak, a mi Istenünknek a szavára, biztosan jó dolgunk lesz.”
1 Ezt mondja az Úr: Menj le Júda királyának palotájába, és hirdesd ott ezt az üzenetet: 2 Halld az Úr szavát, Júda királya, te, aki Dávid trónján ülsz, s veled együtt szolgáid és néped is, akik átmennek ezeken a kapukon!
4 Mert ha valóban engedelmeskedtek ennek a parancsnak, akkor Dávid trónján ülő királyok fognak bemenni e palota kapuin szekereken és lovakon, ők, szolgáik és népük. 5 De ha nem hallgattok ezekre a szavakra, akkor saját magamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház.
7 Felavatom ellened azokat, akik fejszével a kezükben lerombolnak; kivágják majd nemes cédrusaidat, s tűzre vetik őket. 8 Majd amikor a népek seregei végigvonulnak ezen a városon, ezt fogják kérdezni egymástól: Miért tette ezt az Úr ezzel a nagy várossal? 9 Erre így válaszolnak nekik: Mert megszegték az Úrnak, az ő Istenüknek szövetségét, s más isteneket imádtak, azoknak szolgáltak.
Jövendölések különböző királyok ellen: Joacház ellen 10 Ne sirassátok, aki már meghalt, ne gyászoljátok! Inkább azt sirassátok keservesen sírva, aki eltávozott, s nem tér többé vissza, és nem látja meg többé szülőföldjét. 11 Mert ezt mondja az Úr Sallum felől, Jozija fiáról, Júda királyáról, aki atyját, Joziját követte a trónon, s el kellett hagynia ezt a helyet: Nem tér többé ide vissza, 12 mert azon a helyen fog meghalni, ahová elhurcolták, és ezt a földet nem látja többé.
Jojakim ellen 13 Jaj annak, aki házát igazságtalansággal, felső termeit jogtalansággal építi. Aki embertársával ingyen dolgoztat, és nem fizeti meg a bérét. 14 Így szól: „Gyönyörű palotát építek magamnak, kellemes, tágas termeket.” Ablakokat vágat rajta, cédrusfával borítja be és vörösre festi. 15 Abból áll a királyságod, hogy cédrusfából való épülettel versenyezz másokkal? Apád is evett és ivott, akárcsak te, de azért az igazságra és a jogra is gondja volt, jól is ment a sora. 16 Törődött a szegény és a nyomorult ügyével, azért minden rendjén ment. Vajon nem ezt jelenti-e ismerni engem? – mondja az Úr. 17 Ám a te szemed és a te szíved csak arra ügyel, hogy a magad hasznát hajszold, hogy ártatlan vért onts, meg az erőszakra és az elnyomásra. >>>>
1 Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az buta. 2 A jó ember elnyeri az Úr kegyelmét, hanem az alattomost, azt elítéli (az Úr).
4 A derék feleség koronája a férjének, a gyalázatos olyan, mint szú a csontjában. 5 Az igaznak esze azon jár, ami helyes, a gonoszok terve csalásra irányul. 6 A gonoszok szavai vérre lesnek, de megmenti őket az igazak szája. 7 Elbuknak a rosszak és nincsenek többé, az igazaknak megmarad a házuk.
9 Jobb, aki észrevétlen magát szolgálja ki, mint aki nagyra van, de még kenyere sincs.
12 Rossz a kívánsága annak, aki gonosz, de a jámborok gyökere szilárdan áll.
Jeremiás szántóföldet vásárol, mert bízik Júda jövőjében.
1 Cidkijának, Júda királyának 10. évében, amely megfelel Nebukadnezár 18. esztendejének, az Úr szózatot intézett Jeremiáshoz. 2 Abban az időben Babilon királyának serege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, amely Júda királyának palotájához tartozik. 3 Cidkija, Júda királya záratta be oda. Azt kérdezte ugyanis a prófétától: „Miért jövendölsz ilyeneket: Ezt mondja az Úr: Íme, Babilon királyának kezére adom ezt a várost, úgyhogy el is foglalja; 4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeusok hatalmából, hanem egészen biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél majd vele és szemtől szembe fogja látni.
