Pontosan így gondolom én is. D3s-t használtam, fülig beleszerettem. Mondhatjuk úgy is, hogy azóta érzem erősen a D7000 korlátait, előtte egész jól elvoltam vele :) De ha már lúd, akkor legyen kövér, szóval asszem D4 :)
Ha ilyen kritériumok fontosak, akkor vegyél egy D3s-t használtan, vagy egy D4-t. Mindkettővel boldog leszel, még akkor is ha az első már egy régi vacak :-)
A jó kép elkészítésének persze, hogy gyakran én vagyok a korlátja. Ezen semelyik váz nem fog változtatni. Ha azért szeretném megvenni a D800-at, mert tetszik, már rég megvettem volna, nem merengenék itt fel s alá fura képleteket bogarászva... A helyzet viszont pont az, hogy annak ellenére, hogy a D800 szerintem egy elképesztően jó váz, sosem akartam megvenni, mert nem arra való, amire nekem kell. Akkor venném meg mégis, ha tudnám, hogy technikailag megoldja azoknak a problémáknak egy részét, amik a jelenleg használt D7000-nél (ami egyébként szintén egy nagyon jó váz) bizony gyakran korlátoznak. Ezek a következők: AF, ISO, sorozatsebesség/bufferméret, kezelőszervek. A D800 ezek közül AF-ben és kezelőszervekben előrelépés lenne, ISO-ban talán minimálisan szintén. Sorozatban visszalépés, ez viszont nekem nagyon fontos... A 36MP nekem önmagában semmilyen előnyt nem jelent, a böhöm fájlok kezelését meg tudom, hogy nagyon utálnám. Közben tűnt fel a DOF kalkulátorban, hogy azonos körülmények között nagyobb mélységélességet ír FX-re, mint DX-re. Ha ez pixelszinten igaz lett volna, az bizony nekem jelentett volna akkora előnyt, hogy emiatt megvegyem, mert nagyon nem mindegy, hogy 3-5 méteres távon éles az egész madár a képen, vagy csőre/farka életlen. Ez vezetett a nyilvános merengésemhez, végül kiderült, hogy nem létező előnyön törtem a fejem.
Szóval összességében nem gondolom, hogy a D800 jelentősen javítaná a fotóim minőségét. A felsorolt problémáimra a Nikon jelenlegi palettájáról csak a másik FX váz jelenti a komoly előrelépést, így ha értelmesen akarok dönteni, azt kell megvennem. Ez esetben felbontásban ugyanott leszek, ahol most is vagyok, a szorzótényező miatt pedig elbukok 2/3 gyutávot a teléimnél, de ez legalább rákényszerit majd, hogy közelebb küzdjem magam a témához... ha meg mégsem sikerül, még mindig ott lesz a D7000 :)
A két váz persze, egyértelműen jó... BW-ban úgy fotóztam, hogy FX váz állványon 300/500mm fix, vállamon meg lógott a DX a 70-200-zal. Kis túlzással csak azt nem lőttem meg ezzel a kombóval, amit nem akartam.
Az óriásplakátos kérdés mindig felbukkan, ha szóba kerül a megapixelek növekedése. Persze, hogy semelyik amatőr nem fotóz óriásplakátra, de a profiknak is csak elenyésző töredéke. Legalább ilyen gyakran elhangzik az is, hogy az alacsony pixelszámú kép webre/monitorra bőven elég. Na szerintem a dolgok jelenlegi állása szerint itten komoly tévedésekről van szó. Úgy 10-12 éve 2MP digigéppel fotóztam, az átlagos monitorfelbontás 800x600, jobbaknak 1024x768 px volt. A webre szánt képeimet jellemzően 450px szélesre méreteztem :) Ma szinte alapnak számít a fullFD felbontású monitor, de 27-30"-on már a 2560px terjed egy ideje. Az Apple piacra dobta asztali eszközöknél is a retina displayt és a küszöbön toporog a 4k is. Szóval úgy tűnik, nincs messze az az idő, amikor egy A2 nyomatra elegendő méretű digitális kép monitorra már kevésnek bizonyul...
Pár hete írtam, hogy a Nikon 24-70/2.8 optikák valós használt ára 300e Ft magasságában van (és a háttérben is inkább ilyen áron cserélnek gazdát) a 330-350ezres hirdetési árak ellenére. Eltelt 1-2 hét... és azok is elindultak lefelé. Mármint árban. 320e körüli hirdetések lettek a gyakoribbak. Ez egy elterjed típus, mindenki tudja mit produkál 2.8-on valós helyzetben. (mondjuk azt szinte minden igényt kielégít). Az új ára 500e felett van- ergo 1-2 év alatt 200ezres bukás várható.
A Te objektíved még ritka. Persze vannak netes tesztképek, de "tartósteszt" még nincs róla. A stabi videóhoz jó- de a 24-70mm-es fullframe tartományban az 1/80 alatti záridővel nem célszerű embereket fotózni. Azt pedig stabi nélkül is simán fogja bárki.
Ha elfogadsz egy javaslatot:
Ismerettségi körödben ha van ff Nikon váz + Nikon 24-70, akkor lőjj egy tesztsorozatot a Tamronnal és a Nikonnal. Tedd közzé az eredmény, írj belőle egy fél oldalas hozzászólást. Ha a Tamron hozza a Nikon szintjét, hidd el, találni fogsz rá vevőt.
Így lutrira, kevesen vennének "névtelen" obit 240e-ért... amikor az előd 100e alatt megy. (28-75/2.8)
A gépvásárlástól nem a techségek tántorítanak el, hanem ezeknek kell igazolnia a vásárlás értelmét. Ezt mindjárt bővebben is kifejtem - most szólok, hogy akit nem érdekelnek a gépválasztási szempontjaim, az nyugodtan ignorálja a hamarosan érkező hosszabb hsz-emet. Amúgy nem hogy nagyon, de kicsit sem haragszom... annak meg kifejezetten örülök, ha 1-2 képemben megtetszett valami :)
FX gépen 1.4-en nagyobb a mélységélesség mint ha F8-t használnál. Ez abból adódik hogy papírképen 240 dpi mellett a 70-200/2.8 VR II objektív 200mm-es állásban közelpontnál csak 155mm-es látószöget ad, de csak 36 Mp-es felbontásnál, mert itt a croopos szorzó nem játszik, ugyanis 5:4 képfaktornál csökkenő tendenciát mutat. Ez különösen érvényes a 24-70-es tartomány végálásánál, mert a diffrakció F8 felett nem csak a felbontást, de a színeket is megváltoztatva a Bayer rács átértelmezendő.
Ebbe sajnos nagy mértékben benne a 1080p-s felvételi küszöb, mely a tangens segítségével pontosan azt a látószöget adja 30 fps esetén mint amikor 50mm-en 25 fps melett 1/30 záridővel próbálunk 720p-re optimalizált ff eszközt a fényelhajlást és az optikális rekesz melletti DOF skálát ISO200-on feldolgozni.
Na ennek pont akkora értelme van mint itt újra feltalálni a DOF-hoz szükséges képleteket és értelmezéseket. El kell olvasni Nagy Krisztián pixinfo oldalán leírtakat. Annál jobbat nem fogsz találni. A többi csak félre és belemagyarázás. Akárcsak a fenti pár sor tőlem aminek pont semmi értelme és köze a kérdéshez, de baromi tudományosan hangzik a sok szám hatására :-)
Persze, természetesen kisebb az Fx fomátum mélységélessége mint a Dx formátum esetében. Ha a fotótéma illetve a képkivágás azonos!
Én eddig sem mondtam mást.
A 3393 hozzászólás viszont kissé megtévesztő, mert az ellenkezőjét állítja. De nem hazug az állítás, csak szokatlan, megtévesztő az a feltétel, emely mellett ez az állítás valós. Nézd meg a teszképeket, nem ugyanaz a képkivágás! Amikor az egyik képen a bárány fér el, a másikon pedig egy elefánt, akkor nem szoktuk azt mondani, hogy az az elefántos képnek nagyobb a mélységélessége mint a másiknak. Amikor fotózol valamit egy APS géppel, utánna pedig minden paramétert (objektí, rekesz, távolság) megtarva a vázat FX-re cseréld, akkor megváltozik a képkivágás és valóban megnő a mélységélesség. Általában nem szoktok teljesen különböző képkivágások mélységélességét összevetni. A tájképfotózás más eset álsz a hegytetőn és zoomolgatsz.
máshogyan fogalmazva. a jó kép elkészítésének korlátja nálad a szenzorméretből (és az ebből levezethető dolgokból) adódik? én magamnál ezzel a korláttal még nem találkoztam, de sűrűn a saját töketlenségemmel. mond azt, hogy tetszik a d800, ezért nagyon akarsz egyet (ezt így maximálisan megértem és elfogadom), de dofon meg a vázcroppon merengés idegen dolog. két váz amúgy is jó (nekem két dx van). fx előny a nagylátó oldalon, dx előny a tele oldalon, de fxből is kivághatod a dx-et így nagyjából ezzel is meg van oldva a dolog. ja, hogy akkor a kép már nem soktíz megapixeles, csak simán 10? na és. óriásplakátra fotózol?
'ettenetesen érdekes, hogy gépvásárástól dofság, cropság, cocság problémák tántorítanak (csak) el. javaslom vegyél egy hassyt vagy nagy pentaxot, hogy ezekben a kérdésekben még jobban bekavard magad. (bevallottan bunkó vagyok, de azt el kell ismernem, hogy láttam tőled ígéretes képeket (így ez mentségedre szóljon):-) tehát ne haragudj meg nagyon.
Nyugodtan vegyél egy D800-ast, szükségem van olyan barátokra, akik időnként kölcsönadják nekem. :)
A kérdésedre a válasz egyszerű. Ha a szarvast ugyanonnan tudod lefotózni, ahonnan eddig, akkor a képed is azonos lesz a D7000 képével, csak a D800 képének egy részét kivágod és eldobod. Ekkor a mélységélesség is azonos lesz.
A közelebb tudsz menni (másfélszer) a szarvashoz, hogy a téma D800 képmezejét is kitöltse, akkor a mélységélesség nem nő, hanem csökken. Az eltérés pontosan egy rekesz, tehát egy rekesznyi szűkítéssel (a mélységélesség szempontjából) a képed ugyanolyan lesz mint eddig.
Ha tehát sikerül másfélszer közelebb menned és egyet rekeszelned, akkor a képi hatás ugyanaz lesz, de a nagyobb szenzorméret és pixelszám miatt jobb élesebb (ez nem a mélységélesség!) képet kapsz.
Nem kívánok semmilyen szemlélettel szemben vagy éppen mellette menni. Csak a tények érdekelnek. A fotográfiában sokféle téma és megközelítés lehetséges. A mélységélességi leírások jók, de jó az én szemléletem is. Amikor egy problémát több oldalról járunk körbe, jobban megismerjük.
Az én megközelítésem azoknak a tárgy, portré, divat és vaddisznó :) fotósoknak segít, akik 1-6 méter közötti méretű tárgyakat fotóznak. Ennek a tartománynak a fotózásakor sokat segít az én szemléletem, mert világosan kimondja, hogy a mélységélességet csak a rekesszel szabályozhatjuk (mivel a gépünk és a fotótéma már adott). A fókusztávolság kiesik a feltételek közül! Próbáld ki, fotózz le egy bárányt az övenes és a háromszázas objektívedel. A feltétel természeten az mint általában, a bárány töltse ki a képmezőt. Irhattam volna vaddisznót is, csak nem haragszom Rád:) A mélységélesség azonos rekesz esetén a fókusztávolságtól függetlenül azonos lesz. Ez a Dof kalkulátor szerint is így van, az én megközelítésem nincs ellentétben semilyen elfogadott elmélettel, az eredmények is azonosak. A nagyméretű tájak, hiperfokális távolságok közelébe eső témák fotózásáról én nem beszéltem, ezek mélységélességi vonatkozásait valóban a hagyományos módon lehet megközelíteni.
Szerintem a fotográfiában gyakoribb az az eset, amikor konkrétan valami (1-6 méter közöttit:) témát akarunk lefotózni, és nem a felvételi távolság határozza meg a lehetőségeket. Természetesen ha valaki csak a saját örömére kirándul, fotózgat, nincs egy konkrét feladathoz kötve, csak keresgél, zoomolgat kresi a ,,képet" akkor bármi megeshet.
Igen. Az eredeti kérdést azért tettem fel, mert D800 vásárláson gondolkodom. Amivel azonos távról, azonos kivágás esetén azonos leképzést és pixelszámot kapok, mint a D7000-en - csak a dofmaster szerint nagyobb mélységélességgel. Ennek a miértje érdekelt. Innen eljutottunk oda, hogy nem, pixelszinten (tehát azonos képkivágás esetén) nem lesz eltérő a DOF, csak akkor, ha a két teljes méretű képkockát azonos méretűre nagyítom. Na ezt szimuláltam a két képpel. Teljesen mindegy, hogy nem FX, hanem DX képet croppoltam tovább - korábban ugye az is elhangzott, hogy a pixelszám sem érdekes, csak az érzékelő mérete. Az eredeti képkocka úgy aránylik a croppolthoz, mint az FX a DX-hez. Mindekttő azonos méretűre lett kicsinyítve (ami megfelel azonos méretű papírnyomatnak, ha úgy jobban tetszik). Nincs különbség DOF-ban szerintem így sem.
A baj ott van a szóródási körökkel, hogy a szenzor méretét veszik jellemző módon figyelembe, holott alkalmasabb lenne a pixelsűrűságet és a pixelek nagyságát is figyelembe venni. A filmes korban nem volt ez ekkora macera, mert ott az azonos érzékenységű filmek szemcseeloszlása és szemcsenagysága szinte konstans volt függetlenül attól, hogy mekkora a film felülete. De azonos gyár filmjénél szinte biztosan! Ma keresve kell találni olyan két érzékelőt, amiknek CSAK a méretük különbözik.
Hogy? idézlek: ,,Mivel D800-am nincs, a D7000 képét croppoltam" Ha a D7000-t croppolod, abból sohasem lesz D800. Fordítva lehetne, de ezek szerint fullméretes géped nincs.
Különben Dof kalkulátor http://www.dofmaster.com/dofjs.htmcsak másfélszeres viszonyt mutat az FX és a Dx formátum között az általad meghatározott feltételek esetén.
A kivágás persze teljesen más a két képen. Lefotózod a nyulat, majd a bárányt és megállapítod, hogy a mélységélesség nem azonos. :)
Ezenkívül valóban közel vagy a makrótartományhoz, ahol a kalkulátor téved(het).
Azért tény, hogy a képen valóban a kalkulátor által DX-re adott 1 cm körül van a mélységélesség. Azt nem értem, FX-re miért számítja ki ennek a kétszeresét. Vagyis értem - azért, mert az eltérő méretű szenzorknál eltérő méretű szóródási körrel számol. Csak jelen esetben ez utóbbit nem látom a gyakorlatban igazolódni.
Az inline dof kalkulátorkkal kapcsolatban írnám ide a már említett cikkből való idézetet. Úgy az én egyszerű szóhasználatommal, azok majdnem szart sem érnek. De nézzük, mit mond a szakember cizelláltabb nyelven:
Az Interneten sok online vagy letölthető mélységélesség kalkulátor található. A rendkívül kis mélységélesség leginkább a makrofényképezésben jelentkezik problémaként. Sokan próbálják ezeket a programokat segítségül hívni, de a valóságban teljesen mást tapasztalnak, mint a számított értékek. Ez leginkább az előző részben tárgyalt problémából adódik. A kalkulátorok ugyanis az objektív pontos ismerete nélkül csak a tárgytávolságot kérdezhetik meg. A felhasználók viszont ebbe a mezőbe az élesreállítási távolságot írják be, tehát az érzékelő és a téma teljes távolságát, mivel ezt tudják lemérni. A gyártók által megadott "minimum focusing distance" is így mérendő. A tévedés a makrofényképezésben óriási, akár 100% feletti alapadat hibát jelent, hiszen le kellene vonni belőle a kihuzatot és a fősíkok távolságát (amely általában ismeretlen), így az eredmények teljesen használhatatlanok.
Azt viszont nem mondanám, hogy ez csak elméleti okoskodás, hiszen makro/tele fotózásnál (értelemszerűen utóbbival viszonylag kis tárgytáv esetén) az alacsony DOF okozza a legtöbb problémát. Szerintem ott buknak a belinkelt képletek és a belőlük levont következtetések, hogy viszonylag nagy tárgytávból indulnak ki a kalkulációnál (fél hiperfokális táv, stb.). Ott valóban igaz lehet, hogy a távolság kismértékű változásával nem extrém méretben változó nagyságú szóródási körök a kép végső nagyítási méretétől függően befolyásolhatják a látszólagos mélységélességet. Nagyon alacsony DOF érték esetén azonban szerintem ez nincs így, annyira hirtelen mosódik el a kép az élességi síktól távolodva, hogy az semmiképp nem reprodukálható élesen.
Példa: 3m tárgytáv, 500mm gyutáv, f8 rekesz. A kalkulátor szerint D7000-nél 1 cm, D800-nál 2 cm a mélységélkesség tartománya. A szenzorméret/teljes kidolgozott képkocka elmélet hívei szerint tehát azért lesz valóban nagyobb az FX-en készült kép DOF-ja, mert azonos végső képméret esetén a téma kisebb lesz a képen, így élesebbnek látszik a "kicsit életlen" tartomány.
Igaza van seeman-nek, hogy minden okoskodásnál többet ér egy kép, ezért lőttem egy gyors tesztfotót a fenti paraméterekkel. Mivel D800-am nincs, a D7000 képét croppoltam 1.5 arányban, majd mindkét képet 1600 px-re kicsinyítettem. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint ha FX/DX kocka lenne azonos távról fotózva, crop nélkül. Én nem látom úgy, hogy a kalkulátornak megfelelően kétszeresére nőne a mélységélesség tartománya. Ami DX méretben már életlen, az FX-en is az, hiába kisebb. Azaz, szerintem nem igaz a kalkulátor által jelzett DOF érték.
És egy nagyon fontos összefüggés adódott: A mélységélesség nem függ a fókusztávolságtól! Természetesen alapfeltevés hogy a fotótémánk vagyis a képkivágás minden esetben azonos.
Az a baj, hogy ezzel a gondolattal a fotográfiai oktatással és a kialakult szemlélettel mész szembe. A jelenlegi alapvetés az, hogy a célszerűség okán az eltérő témákat, eltérő fókusztávolságú optikával fényképezzük. Táj=rövid gyujtáv, portré=kistele, messzi cuccok=nagytele. Persze, hogy mindegyiken más a mélységélesség. Végül is egy 300-as telével elég messze kéne mennyi, hogy ugyanazt a témát fogd be, mint egy nagylátóval, kiprovokálva így az azonos mélységélességet.:-)) Végül is a fotográfiai gondolkodás a témát párosítja a fókusztávolsággal és ebből vezeti le a mélységélesség fogalmát. Van benne logika.
És az is lehet, hogy ma már a DOF-ot inkább a Te értelmezésedben használják :-)
Ez egy nagyon finom, elegáns mondat, ami lehetővé teszi a beszélgetésben résztvevők számára, hogy igazuk tudatában, emelt fővel hagyják el a pástot. :-) Tetszik. :-)
nem, mert az, hogy mi lesz éles, attól is függ, hogy milyen messziről nézzük. ..... .... .... - amire ezt válaszoltad azt iróniával próbáltam fogalmazni, úgy látszik nem sikerült. :-)
Átfogalmazom: a TE értelmezésedben bármilyen képen lehet nagy a mélységélesség, ha azt kellően távolról nézzük. És viszont. :-)
