Szóval ha nem a szemeddel méred meg a fény hullámhosszát, hanem műszerrel, akkor egész más színeket kapunk. A szemünk alakítja át zölddé, és a komplementer szín fogalma is csak szemünk tulajdonsága, csak másodlagosan hullámhosszak kérdése.
Emiatt ha komplementer színekről beszélünk, akkor nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogyan érzékel a szemünk, és mi az a zöld szín, amit látni vélünk. Ma már választ lehet adni erre a kérdésre is. Azt gondolom, erről vitatkozunk.
Ott van a 319-ben a klorofil elnyelési spektruma. Látszik, hogy kéket is és pirosat is elnyel. A visszavert komplementer szín egyértelműen zöld. Hol itt a probléma?
Ott van a probléma, hogy a visszavert fény nem zöld. Ezt mi csak úgy látjuk, de valójában nem zöld verődik vissza. A folyamat végén ott a szemünk, amely így csalja meg a valóságot. :-)
Kéket is el kell nyelni ahhoz, hogy zöld jöjjön ki, de ez sem ilyen egyszerű, mert önmagában a kék hiánya sárgát ad.
Kérlek olvass már végre, ne csak spekulálj.
Én kérlek, hogy olvass, légy szíves. Ott van a 319-ben a klorofil elnyelési spektruma. Látszik, hogy kéket is és pirosat is elnyel. A visszavert komplementer szín egyértelműen zöld. Hol itt a probléma?
Ha csak az RGB színkeverésből indulsz ki, ez úgy van ahogy írtad. Azonban az elnyelésnél már nem ez a helyzet, és a klorofil ugye először elnyeli a fényt. A róla kibocsátottra van csak (félig) igazad, mert a sárga-kékre már helytelen a megállapításod. De ebbe most ne menjünk bele.
Maradjunk ott, hogy a klorofil elnyeli a fényt. Fényelnyelésnél a vörös-zöld nem komplementerpár! Eddig megkerülted ezt a tényt, most már nem tudod figyelmen kívül hagyni.
Fényelnyeléskor bíbor-zöld és vörös-kékeszöld a komplementerpár Egyébként additív keveréskor is, de ebbe se menjünk bele.
Tehát elnyeléskor a vörös hiánya kékeszöldet ad és nem zöldet, és itt a bökkenö. Kéket is el kell nyelni ahhoz, hogy zöld jöjjön ki, de ez sem ilyen egyszerű, mert önmagában a kék hiánya sárgát ad.
Igen tartom most is, amit a 337.-ben írtam. Azért hoztam fel a sárga-kék színeket, mert ezek komplementerek, és egyszerűbb megértetni magam velük.
A vörös-zöld nem komplementerpár, klorofil emiatt bonyolultabb eset. A 327.-ben ezt próbáltam elemezni, és kihozni a zöld színt. Nem állítom, hogy biztos vagyok a benne, de még mindig jónak látom a megoldást.
Ezt korrigáltam a következő hozzászólásomban, és korrekt módon jeleztem, hogy nem vagyok biztos benne.
Én pedig tudomásul vettem, és fel sem hoztam a témát azóta. Te viszont igen a 377. hozzászólásodban. Én erre reagáltam, amit te ki tudja miért kekeckedésnek vettél. Nem kellett volna előhoznod, és kész.
Nem én vagyok kekeckedő típus, hanem te vagy idegbajos. Ha nem bírod a kritikát, ne járj fórumozni.
Úgy van ahogy mondod. A színtérzékelőket receptoroknak, az intenzitásérzékelőket pedig csapoknak nevezik. A színérzékelőink a fény hullámhosszúságát érzékelik, és csak háromféle van belőle: vörös-zöld-kék. Innen van az RGB rövidítésem, de ez természetesen másképp működik mint pl. az RGB monitor. A biólógiáját nem ismerem részletesen, emiatt nem is mennék bele.
A lényeget írtam: nincs sárga receptorunk. Ha sárga szín érkezik a szemünkbe, akkor ez a vörös és zöld receptorokat képes izgatni. Ezt én úgy fogom fel, hogy az agyunk nem-kék jelzést kap. Talán innen lehet az általam idézett térinformatikai honlapon az a megjegyzés, hogy az agyunk a színinformációt a komplementére fordítja le. Szerintem ez logikus, és hülyeség hülyeségnek minősíteni, hamár komplementerekről beszélünk :-)
A szem RGB receptoraira beérkezik a sárga fény, és ez egyszerre ingerli a vörös és zöld receptorokat.
Ne vedd kötekedésnek, de a szemünk ideghártyáján nincsenek RGB receptorok.
Vanak fény intenzitást érzékelők és a szín érzetet pedig az idegsejtek egy másik csoportja kelti, de ezek geometriai tulajdonságaik alapján adnak "szín" információt, ezért lehet színtévesztés is. Gyakorlatilag ez a tulajdonság okozza azt is, hogy olyan szineket is "látunk" ami a spektrumból teljesen hiányzik. Ezért lehet kikeverni additív módon pl a filmek, vagy a televízió esetében három alapszínből az összes többit.
Azt fogd fel már végre, hogy a vörös és a zöld a látszat ellenére nem komplementer színek. Először én is beleestem ebbe a csapdába, ez volt csak a félreértelmezésem, de nálad ez úgy látszik fennmaradt.
És még te mondod, hogy én nem olvasok. Ez miért nem konkrétum neked:
Azt mondja, hogy piros fény érkezik a szemünkbe, és ezt mi zöldnek érzékeljük. És ez nem szimplán nem igaz. Már csak ezért sem, mert definíció szerint azt a színt nevezzük pirosnak, amit pirosnak érzékel az agyunk.
Nem ezt mondtam, megint félreérted. Nem azt mondtam, hogy a vörös komplementere a zöld, szabadulj meg végre ettől.
De úgy látom nehezedre esik az olvasás, mert csak engem idézel, a hivatkozásaimra fittyet hánysz.
Az pedig a Te szociális problémád csak, hogy az általam mondottakat mentegetődzésnek veszed. Mondottam volt, hogy vitatkozni nem kívánok.
Az idézett honlapon van egy hiba valóban, mert azt állítja, hogy a klorofil a kék és a zöld színt nyeli el. A klorofil valójában a kék és a vörös színt nyeli el. Ha ezt szolgaian átvettem elnézést, de a lényegen ez nem változtat.
Én azért írtam be ide mert egy kérdést nem tudok megválaszolni és nem azért hogy egy QRVÁRA jót beszélgessünk a más szociális problémájáról.
Akkor talán neked kéne inkább a kérdéseddel foglalkozni, és nem azok cseszegetésével, akik segíteni próbálnak neked. Egyébként pedig mi is mondhatjuk, hogy az egyéni szoc. problémád, ha nem tudsz valamit, oldd meg magad.
A mondottak hülyeségek, kár mentegetni. Azt mondja, hogy piros fény érkezik a szemünkbe, és ezt mi zöldnek érzékeljük. És ez nem szimplán nem igaz. Már csak ezért sem, mert definíció szerint azt a színt nevezzük pirosnak, amit pirosnak érzékel az agyunk.
Egyébként, az általam idézett honlapot, amelyben azt írták, hogy az agy komplementerre fordítja le a színeket, a következöképp értelmezem:
A szem RGB receptoraira beérkezik a sárga fény, és ez egyszerre ingerli a vörös és zöld receptorokat. A vörös és zöld receptorokról az értékelésnél valahol közös jelnek kell megjelennie, amelyet analógnak kell tekintenünk a kék színnel, hiszen a háromszög vörös-zöld oldalával ez áll szemben. Vagyis bejött sárga, és kiment nem-kék az agy számára a receptorokról. Nem tudom mennyire érthető és igaz az agy funkciójáról az elképzelésem, de valahogy így érzem a mondottakat.
Csak a sárga-kék komplementerszinek , a többinél kicsit más a helyzet.
Másik komplementerpárok: zöld-bíbor, vörös-kékeszöld. A vörös-zöld festék összekeverése is feketét ad, de nem a komplementerek alapján, hanem azért, mert a festék-keverés mindhárom alapszíne (sárga-kékeszöld-bíbor) benne van. A festékkeverésnél nem RGB az alapszín.
De ezeket most az egyik (vegyész) emlékeimből írom, és tévedhetek. Megpróbálok a neten erre hivatkozást keresni.
Én már csak azt nem tudom értelmezni, hogy mit jelent az, hogy a piros kiegészítő színe a zöld. Sem additív, sem szubtraktív keveréssel nem jön ki belőlük se fehér, se fekete. Pedig biztos, hogy valamilyen értelemben kiegészítő színek, hiszen egy színes negatív filmen a piros és a zöld fel van cserélve egymással.
Kétfajta színháromszöggel is ábrázolják a két komplementert. Az összegzőnél(RGB) a háromszög középpontjában fehér áll, így ábrázolják, hogy két komplementer szín keverésével fehéret kapunk.
Ezzel szemben a kivonónál(festék keverés) a háromszög középpontjában fekete áll, ezzel pedig azt jelzik, hogy két komplementer keverésével feketét kapunk.
Talán így jobban érthető a kétfajta keverésnél a komplementerek értelmezése közötti eltérés.
