E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
A Teremtőt a teremtmény számonkéri amiatt, hogy egy régóta szenvedő ember megmentésével lehetőséget adott az élet ellen munkálkodó bukott angyaloknak az egészségtelen élelem elpusztítására? Merthogy a Biblia szerint az Atya Isten Jézus által teremtette a Földet, és a rajta élőket, így ő a Teremtő. Persze, aki ezt nem hiszi el, az miként hiszi el a megkritizált történetet? Talán létezik erre a kérdésre egyszerű válasz: Amibe bele lehet kötni, azt igaznak fogadják el a kételkedni akarók, de azokat a részeket figyelmen kívül hagyják, amik megmagyaráznák a félreértett részeket. Ez két dolgot jelenthet: Vagy tudatosan teszik ezt, védeni próbálva tévedéseiket a hiúság miatt, vagy kevés az ismeret.
És szerintem nem a kételkedéssel van a baj. Még maga a Biblia is azt vallja, hogy meg kell vizsgálni a dolgokat, és nem szabad mindent elhinni alapos kutatás nélkül. De ha valaki számára bizonyítottá válik egy dolog, ám mégis inkább a hazugsághoz ragaszkodik, hiszen fél tekintélye elvesztésétől, az már nagy baj, mert így egyre keményebb lesz a lelke, és bezárja önmagát azon hazugságai közzé, amelyek nem az életbe, hanem a halálba vezetik őt.
"A tanítványok... mondván: Kicsoda üdvözülhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges... Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők." (Mt. 19:25-26,30)
A hívői gondolkozásba belefér hogy elhiggye az "ördögök", "sátán", "démonok", "szellemlények", angyalok" létét.
Egy hiedelem világot.
Tényként képes kezelni, valósnak véli létüket.
A mi korunkban nem kezelnék "ördögűzős" cselekedetnek ha egy olyan történet esne meg, történne, mint az evangélista írásában.
Teljesen más okokat tételezne fel egy bíróság, ha valaki kondákat hajt vízbe. /gázzal, infrahang segítségével... ilyesmit tételeznek fel "eszközként"
Hiszen korunk embere számára, aki korhűen gondolkozik a mítosz sztorija: KÉPTELENSÉG abban a formában.
Ám az akkori babonás, mélyen vallásos egyszerű emberek, elborzadhattak az efféle varázslás által történő károkozás láttán.
Olyan félelem járhatta át őket, hogy még a nyilvánvaló elkövető ellen sem mertek fellépni.
Igen, de a bűncselekmény megtörtént ott a történetben!
A hívők, a már lent vázolt okokból szintén szemet hunynak afelett, hogy Jézus bűncselekményt követett el a varázsereje által, (mert ők elhiszik) és az sem menti fel, hogy a megriadt népek inkább kérlelték, húzzon el.
"A tulajdonosok minden esetre annyira megrémültek a szellemi erő ilyen hatalmas megnyilvánulásától, hogy nem követeltek kártérítést a tulajdonuk elvesztése miatt, és könyörögtek Jézusnak, hogy hagyja el a környéket. Az emberek tehát ledöbbentek, de mégsem bántak meg semmit - nem akartak többet Jézus Krisztusból."
Itt az elfogult hívő arra lukad ki: "Ez jól mutatja szívük keménységét és azon vágyukat, hogy megmaradjanak a bűnben."
NEM. ITT A TÖRTÉNETBEN JÉZUS A BŰNÖS, AKI KÁRT OKOZOTT (jelentőset) ÉS MINTHA MI SEM TÖRTÉNT VOLNA, ELHÚZOTT.
A szerencsétlen rémült károsultak meg ottmaradtak, megfélemlítve, a jelentős kár rendezése nélkül, szennyezett vízzel amin felfúfúvódott disznók úsztak, még a levegőt is bűzzel szennyezve. NEM, AZ Ő VÁGYUK AZ ANYAGI KÁRTÉTEL LETT VOLNA, DE OSTOBA HIEDELMEIK MIATT ELÁLLTAK ATTÓL.
Ha egyáltalán igaz a történet...
Azt meg tartom, hogy nagyon benézték ezt az ókori mítoszgyártók.
" Ám, ha nem is élt ott, azt bekellene látnia, hogy disznók ördögűzéses, varázslásos manipulása Jézus részéről, megfosztotta a tulajdonosokat a birtokukban lévő disznóktól."
Hova, kihez fordulsz jogos kárpótlásod miatt, ha kiűzöm egyik macskámból a tisztátalan lelket, és aztán megengedem a társainak is, hogy mind költözzenek beléd, te meg belemész, belefúlsz a tengerbe? Melyik bíró mond ki emiatt engem bűnösnek?
Valamit nagyon benéztek, szerintem.
Kérlelték Krisztust, hogy menjen onnan el.
Ha a történet igaz, akkor igaz.
- ez nem függ attól, hogy ezerévek múltán mit gondolsz arról.
Hiszen a "szeplőtlen bárány" nem ölhet disznókat, százával, ezrével!
Pedig egy józan ítélőképessűgű ember, világosan látja, miféle tömegmészárlás és állatkínzás történt ott!
Ami még környezetszennyező is volt! Bizony, mert később az oszladozó és felfújt disznó tetemek szennyezték a vizet.
Lehetetlen felmenteni ez alól a mítosz főszereplőjét.
Csak ugye totál szembe megy ezekkel:
"A Biblia világossá teszi viszont, hogy Jézus Krisztus, noha hozzánk hasonlóan mindenben megkísértetett (Zsidók 4:15), soha nem követett el bűnt (2Korinthus 5:21, 1János 3:5). Péter apostol világosan fogalmazott: „ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját" (1Péter 2:22). Valóban, mivel Jézus Krisztus Isten, nem képes vétkezni."
Nem a néni követte ott el a bűncselekményt amikor ott élt.
Vagy egyáltalán, ez milyen védekezés?
Élt már előtte a Biblia valamelyik helyszínén?
:-O
Ám, ha nem is élt ott, azt bekellene látnia, hogy disznók ördögűzéses, varázslásos manipulása Jézus részéről, megfosztotta a tulajdonosokat a birtokukban lévő disznóktól.
Ha a mítoszában sirályokba, vadkacsákba, vagy valami növénybe űzte volna a démonokat, akkor nem okozott volna jelentős, igen jelentős, anyagi kárt.
És ráadásul a vízbe fojtás, az állatkínzás is, amit jó lelkű ember nem követ el!
Az Újszövetség itt olyan történetet tartalmaz, ami alapján egyáltalán nem nevezhető bűntelennek Jézus.
A szerzők nem említenek felelősségre vonást, vagy erős bűnbánást sem!
Roppant rossz fényben tünteti fel Jézust! BŰNÖSNEK!
Jézus tehát miután kizavart egy ördögöt egy emberből, majd megengedte annak társainak, hogy azok beköltözzenek egy kétezres disznótömegbe, és azok disznócsordában utazva belementek belefullasztani a disznókat a tengerbe.
Ez az, ami rongálás és állatkínzás a tényállásod szerint?
Az állatkínzást kifelejtettem, de ez is megtörtént.
Tehát a keresztényeknek nem azon kéne morfondírozni hogy itt nem történt meg a bűncselekmény hanem azt kéne magyarázgatni hogy megtörtént a bűncselekmény, de ehhez joga volt Jézusnak.
És van még egy megoldás.
Mondhatják azt is a keresztények, hogy ez az eset nem történt meg, hanem csak kitaláció.
Az önmagában nem bűncselekmény, hogy odavesztek a disznók.
A disznók részéről nem bűncselekmény hogy odavesztek vagy hogy öngyilkosak lettek, hanem Jézus részéről történt bűncselekmény, hiszen anyagi kárt okozott.
Tehát nem a disznók odaveszése a bűncselekmény hanem a disznók oda-veszejtése
De ha te nem tudod megkülönböztetni az odaveszés és az odaveszejtés szavakat akkor már nem is tudom hogy mit mondjak.
De tudod mit?
Segítek.
A pénz nem követ el bűncselekményt ha ellopódik,
de ha valaki ellopja a pénzt akkor azzal bűncselekményt követ el.
Tehát nem a disznók követtek el bűncselekményt és ne ebből az irányból próbáld a dolgot megközelíteni. Jó?
[9] És megkérdezte tőle: Mi a neved? Az így felelt: Légió a nevem, mert sokan vagyunk. [10] És nagyon kérte őt, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. [11] Ott a hegyoldalban egy nagy disznónyájat legeltettek, [12] ezért a tisztátalan lelkek azt kérték tőle: Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük! [13] Ő megengedte nekik, a tisztátalan lelkek pedig kijöttek, és belementek a disznókba; a nyáj, mintegy kétezer állat a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.
Összefoglalhatnád a szerinted idevágó súlyos bűncselekmény megvalósításának pontjait, amely alapján Jézus elítélendő bűnös.
Az evangélium Lukács szerint :1-42, v (20-27, 30, v )
20 De mégse annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben.” Jézus öröme. 21 Abban az órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked.22 Mindent átadott nekem Atyám. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, azt csak a Fiú vagy akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.” 23 Majd külön a tanítványokhoz fordult, és így szólt: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. 24 Bizony mondom nektek,
hogy sok próféta és király akarta látni, amit ti láttok, és nem látta, hallani, amit ti hallotok, és nem hallotta.” Az irgalmas szamaritánus. 25 Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. „Mester – szólította meg –, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?”26 Megkérdezte tőle: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” 27 Így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.”..30 Erre Jézus átvette a szót: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták.
10,17-20 Az ördögök kiűzése egyik jele az Isten országa eljövetelének, mert véget vet a sátán hatalmának. A kígyó és skorpió jelképe minden veszélynek.
10,21-24 (Vö. Mt 11,25-27 ) Jézus a hatalmát azonosnak mondja az Atyáéval, és ugyanígy a tudása is azonos az Atyáéval.
10,25-37 A példabeszéd Lukács sajátja. A törvény idézett helye: MTörv 6,5 és Lev 19,18 . Jeruzsálem és Jerikó egymástól való távolsága 30 km, és a szintkülönbség közöttük több mint 1000 m. Az út elhagyatott volt mindig, ami tág teret nyújtott az útonállóknak. Jézus arra mutat rá, hogy nem elég a felebaráti szeretet törvényét ismerni, mint a pap és a levita is ismerte, hanem gyakorolni kell, amint tette azt a szamaritánus, aki a zsidók szemében eretnek és bűnös volt. A szeretet mindenkivel szemben kötelez, nemcsak a honfitársakkal szemben.
Az evangélium Lukács szerint :1-42, v (1-13, 15-18, ) (20-27, 30, v )
A hetvenkét tanítvány elküldése. 1Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. 2 Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra.3Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. 4 Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek.5 Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! 6Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. 7Maradjatok ott abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert a munkás megérdemli a maga bérét. Ne járjatok házról házra. 8Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. 9 Gyógyítsátok meg ott a betegeket s hirdessétek: Közel van hozzátok az Isten országa!10De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: 11 Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten országa.12 Bizony mondom nektek: Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé.13Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna a bennetek végbement csodák, már rég zsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot…..15 És te, Kafarnaum! Nemde az égig emelkedtél? Egészen az alvilágig fogsz süllyedni! 16Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött.” A hetvenkét tanítvány visszatérése. 17A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták –, nevedre még az ördögök is engedelmeskedtek nekünk.” 18 Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből->>>>>>>>>>>
Az elbukott emberi természet ösztönösen azt akarja, ami tilos. Így a törvény felébreszti az egyébként alvó testi vágyakat a bűnös életben.
Minél jobban próbálkozik az ember, annál rosszabb lesz, még végül minden reményét elveszti. Így a bűn kihasználja a törvényt, hogy megszüntessen minden reményt a megjavulásra. Az ember úgy látja meg régi természetének rendkívüli bűnösségét, ahogy az előtt sosem. Vágyott szabadnak lenni belső embere szerint, amit így fogalmazott meg...
22 A belső ember szerint az Isten törvényében lelem örömöm, 23 de tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a tagjaimban levő bűn törvényének rabjává tesz. 24 Én nyomorult! Ki vált meg e halálra szánt testtől? 25 Hála az Istennek Urunk, Jézus Krisztus által! Értelmemmel tehát Istennek szolgálok, de testemmel a bűn törvényének.( Róma 7,22-25 )
Pál apostol leírja a hívőben megkezdődött küzdelmet, amíg nem ismeri azt az igazságot, hogy a halálban és a feltámadásban azonosult Krisztussal.
Pál hálát ad az Úr Jézus által, hálát ad Istennek, hogy ő már nem a megelőző vers nyomorult embere. Krisztus felszabadítottra szívét jóra a Szentlélek kegyelme és ereje által. Isten törvényének szolgál, de hústesttel.
ÚJJÁSZÜLETETT. Azt a konfliktust, ami a két természet között van, és a annak a lehetetlenségét, hogy saját erejéből szabadulást találjon a benne lakó bűn hatalmából. Pál elismeri, hogyTÖRVÉNY SZELLEMI,vagyisszentönmagában, és az embertszellemijavához alkalmazkodik. Felismeri ugyanakkor azt is, hogy ő viszonttesti,az életben nem tapasztal győzelmet a benne lakozó BŰN hatalma felett.
