Szia.
Őszintén szólva "a zalai dombokon van mindig a legmegelebb az év minden év napján" és hasonszőrű irományok után nem sok értelmét láttam koptatni a billentyűzetet, de...:)
"Néhány hónappal ezelőtt kérdeztem Tőled, hogy van-e a Tokaji-hegyen nagy termő fügefa (olyan ami sok évig nem fagyott vissza), de sajnos nem válaszoltál, pedig úgy tűnik, hogy nagyon ismered a környéket."
Ugyan nem olvasok el itt mindent (az ismétléshegyek miatt), de tőlem biztosan nem kérdeztem, visszanéztem.
"Érdekes lenne tudni, hogy mi a helyzet, mert a hegy fagylefolyása nagyon jó, viszont messze Észak-Keleten van ami viszont nem jó. mert onnan jön a hideg."
Ez így nem pontos és természetesen nem mindig, de értem a mondandód lényegét.
"A környéken nem ismerik... "
Nem egy különleges növény a füge, nyilván a többség ismeri, csak nem elterjedt.
"...vagy klimatikusan nem megfelelő a hely számára?"
Tegyünk már tisztába néhány dolgot.
1. A füge egész Magyarország területén beérik (bizonyos tszf. magasság alatt, 'normál' körülmények között), mind az első, mind a másodtermését tekintve, amennyiben nem fagy el előtte télen. Elfagyás/károsodás mértékétől függően az első termés mennyiségének kiesését/csökkenését, a másodtermés érésének megkésését tapasztalhatjuk, fajtától függően időbeli eltérésekkel.
[Egyébként meg teljesen felesleges egyfolytában délnyugatozni, nyugatozni, keletezni. (Egyrészt unalmas, másodrészt meg pont elég ha csak azok erősítenek meg itt olykor sztereotípiákat, akik állítólag azok ellen harcolnak.)]
2. Fügét nem csak fáról lehet szedni, így egy idősebb fejlett gyökérzettel rendelkező példány föld feletti részének teljes elfagyása után is képes beérlelni a másodterméseinek nagy részét. Vannak olyan helyek, pl. Angliában, ahol az elfagyás veszélye nem áll fenn, viszont a tenyészidők alatt nem kapja meg azt a kellő hőmennyiséget, hogy beérlelje a terméseit. Akkor most melyik hely is megfelelő, "úgymond klimatikusan" ? Mindkettő, egyik sem?
És mi van ha egy bizonyos helyen nem évente, hanem átlag 4-5 évente fagy el? Vagy egy másik helyen, ahol 10-15 évente? Most akkor ezek a helyek már nem megfelelőek "klimatikusan"? Az évenkénti elfagyás leginkább a hőszennyezésmentes völgyi, sík területeket érinti, de ezzel az ott fügézők tisztában vannak, ezért ennek megfelelően alakítják ki a saját termesztési technológiájukat.
Másrészt az időjárás nem állandó, a különböző országrészeket sem mindig ugyanolyan mértékben és gyakorisággal sújthatja egy erős téli lehűlés és más eredményt kapunk, ha az utolsó 10-20-30 évet, mást ha az előtti 10-20-30 évet vennénk górcső alá, stb.Volt már minden országrész minden pontján -15 alatt a hőmérséklet. A -15 meg csak egy kb. érték, nem kell feltétlenül ujjongani egy -14-es érték láttán és fejet lógatni egy -16-os után. Arról nem is beszélve, hogy itt a legtöbben az esélyét sem adják meg a helyes mérésre.
Az első kérdésedre válaszolva. A hegy elenyésző részét jártam csak be, 3-ról van tudomásom (a 2012-ben általam telepítetteken kívül). Az egyik a keleti oldalában, ~ 130m-es tszf-en, a másik kettő meg a településen, ház közelében.
Megfigyeléseim óta (2007 óta) itt a legkritikusabb tél éppen a 2011/2012-es volt, a pozitívumokról 2012. novemberében írtam:
...."A 3 tavalyi ültetésű fügéből egy tövig fagyott, egy a csúcsrügy alatti rügyből, egy pedig kis késéssel, de csúcsrügyből indult. Mindhárom más fekvésbe (de mindegyik 180m-es tszf. magasság fölé) és dombra került, pontosan azért, hogy később majd lehessen kicsit okoskodni, a helyi hatásokat is vizsgálva. A múlt télen pl. azzal kapcsolatban, hogy - a legkritikusabb időszakban, február elején - az ÉK-ről fújó, tűréshatár közeli hőmérséklethez társult szél miképpen is fejthette ki hatását az adott domborzati viszonyok között. A túlélő kis fügék a hegység, ill. a dombság NY-i és DNY-i oldalában vannak, ahol valószínűsíthetően a hegyeken, ill. a dombokon átbukó szél pont annyira mérsékelhette a hideget, hogy az még a fügékre nézve, a letális küszöb környékén maradjon, ilyen magasságban is.
Viszonylag friss képek a csúcsrügy alatti rügyből indultról készültek, mely 200-210m-es magasságban van. (2012.11.04.):
http://gallery.site.hu/d/21979338-1/DSC_4499E.jpg
http://gallery.site.hu/d/21979342-1/DSC_4505E.jpg
2012.05.02-én így festett: (Sokat nem nőtt, de ilyen szárazság mellett, örülök, hogy egyáltalán megmaradt, nem locsoltam egyáltalán)
http://gallery.site.hu/d/21984182-1/2012_05_02___1k_.jpg
A csúcsrügyből -is- megindultról egy tavaszit találtam így hirtelen: (egy csipke nőtt rá, az szaggatta meg a leveleit)
http://gallery.site.hu/d/21984494-1/2012_05_11___2_.jpg
Sajnos mindhárom füge különböző fajtájú, így ez a későbbi összevetéseknél sem lesz elhanyagolható tény, viszont van egy kis fügenevelde -azonos fajtákból több példánnyal-, így ez a problematika később orvosolható lesz."
Zárójelben: A kis fügéket nem feltétlenül kell ugyanolyan elbírálásban részesíteni, mint a nagy, kifejlett példányokat. Ld.: "Füge-bokor-fa" fórumba feltett ültetvényi képeket. Illetve most is lehet találkozni nem csúcsrügyből hajtókkal olyan helyeken, ahol -15 közelében sem volt a téli abs. minimum.
A fönt bemutatott kis fügék pedig nem a Tokaji-hegyre telepítettek, de ott is jelentős különbségek lehetnek, magasságtól függően, bizonyos helyzetekben, és ezeknek a bizonyos szituknak a téli kritikus helyzetekben is jelentőségük van/lehet, tehát még csak egy adott hegyen sem lehet csak szinteket és magasságokat nézni, nem, hogy egy egész térségben.
Nincs időm most ezeket túlmagyarázni, itt van 2 idei, téli hozzászólásom ezzel kapcsolatban:
2013. feb. "Tokajban még volt hó:
A hegy DNY-i oldala és szűk előtere azonban ismét hozta a formáját (!):
Miközben a NY-i, ÉNY-i oldala már ismét havas volt (háttérben):
A magassággal nőtt a hómennyiség is, volt ahol már 100-110m-en, volt ahol meg 300m fölött volt a hóhatár (DNY-i oldal).
A tarcali OMSZ állomás dombjánál ~130-140m környékén volt:
A hegy tetején a tél volt az úr:
2012. jan. ...........Az É-i oldalból ennyit sikerült megörökítenem:
ÉK-i szeleknél egyébként -ami itt ilyenkor a leggyakoribb szélirány-, az a felállás, miszerint a hegy DNY-i oldalán (átellenes) már nincs hó, miközben minden oldala havas, többnyire vélhetően főnszerű jelenség miatt történik, ez pl. egy január végi forgatókönyv volt, de a szerepek ugyanazok voltak:
DK-i, DDK-i oldal havas:
Bezzeg a DNy-i oldalon, légvonalban ~1,5 km-re:
..és a nyugati, északnyugati oldal már ismét havas, ahogy a közvetlen környék is.
Rengeteg példám van már erre."
