" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Örülök, hogy sikerült eljuttatni a porzós virágokat. Remélem, nem késtünk el nagyon vele, mert a baromfiudvarban már közben megszülettek a "kínai (chinensis) malackák".
Ezeknek a növényeknek az anyanövény magjátTörökországból hoztam 25 éve. 10 métere nagy fává nött. Sokat virágzik és terem, nagyon jó fagytürő. Magyarországon sok magnóliát láttam,csak kevés növény fa termetü,többnyire csak bokrocska marad.
ami nekem van az "issai" kivi, sztem achtinidia arguta, ez nem sárga sztem, vagy nem tudom, most terem elöszőr! Most tartok ott hogy nem tudom hogy 3 darab jenny-t vegyek e, vagy 2 darab hayard-ot(ez a lány, ugye? :D) és egy tomurit. már volt kivi próbálkozásom, és már kedvemet szegtem a hayard-dal, lehet mert homokon vagyok, meg sok víz is kell ezeknek, fene a szájuk.:) Ha javítottam a talajt , egyből kipurcant belőle::(
Ez szőrös önporzós kivi. Olyan, mint amit a boltban lehet venni, hámozni kell, nem héjastól ehető, mint a kopasz kivik.A méretükről már az előző hozzászólásomban írtam.Nekem ebből van,edényben,oltott.És most hadd kérdezzek én is a te sárga kividről. Nem arról amiről képet tettél ,mert annak egyértelmüen talaj problémája, és attól hiánybetegsége,vas vagy mg.hiánya van.A sárga kivid szőrös vagy kopasz,a külseje vagy a belseje sárga?Most éppen a sárga kivi a téma itt a fórumon,a Tiéd véletlenül nem olyan?
Mindenképpen szaporításra és forgalmazásra felhatalmazott faiskolának kell lennie, de azt már nem tudom, hogy magánszemélyt kiszolgálnak-e egy-két tő vásárlási igénye esetén.
A növények egy része szabad forgalmazású, mint például a Hayward-Tomuri kivi, vagy az Euróbában előforduló és termesztett kákifajták többsége.
A szabadalmazott fajtákat csak a szaporításra felhatalmazott faiskolák/szaporítóhelyek szaporíthatják és forgalmazhatják és ezeknek az ára szabadalmi díjat, ún. "royalty"-t tartalmaz, ezért drágábbak is, mint a hasonló méretű/minőségű szabad fajták.
Vannak meghatározott feltételek mellett forgalmazható szabadalmazott fajták. Ilyen a Soreli nevű sárga kivi is, az amelyhez kötött feltételeket a korábbi hozzászólásomban leírtam.
Vannak ún. klubfajták, amelyek termesztése a fajtatulajdonos által létrehozott konzorciumba történő belépéshez kötött, a termék értékesítése is csak azon keresztül történhet.
A rojó káki az általad javasolt erős visszametszés után.
Hát hozzátok képest egy "icipicit" le van maradva , de még nem készültem fel én sem a szüretre. :)))
Még csak pár napja indultak meg rajta a rügyek, és remélem, hogy meg sem állnak egész őszig a fejlődésben.
A másik, a Hana fuyu (ami a téli takarás alatt kéregrepedést szenvedett) elszáradt. Talajtól 10cm-re visszavágtam, remélem kihajt még ha más nem alanyból, bár eddig életnek semmi jelét nem adja. :(
