Ebben van igazság, de ezek az emberek nem olvassák az Indóházat, így bármilyen ismeretterjesztés az irányukba halott ügy. Ráadásul elég nehéz megmondani valakinek, hogy ugorj ki a közelben lévő vasútálomásra, rakd le a nem létező minőségi, örzött parkolóba az autódat, majd gyere be a hol elfogadható, hol nem elfogadható minőségű vonattal, ami vagy pontosan érkezik vagy nem, majd még szállj át a városban.
MAximálisan megértek mindne budaörsit, hogy nem teszi ezt.
Javaslok egy olyan jellegű ismeretterjesztést is, hogy elmagyarázzuk az olvasóknak meg a közreműködő vasutasoknak hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a vasútnak, hogy ez működőképes legyen.
Az, hogy Érd felé szakadt ezeréves kocsikat is futtatunk nem tartozik a körbe, ahogy a parkoló hiánya, vagy az utastájékoztatás szerencsétlensége sem. Utóbbiról annyit, hogy teljesen megszokott a magyar vasútnál, hogy akkor írja ki az 5 perc késést (ennél kisebb lépcspt nem ismernek itthon), amikro a vonat már 7 percet késik (aztán végül befut +12-vel). Ha Érden mondjuk időben kiírják, egyes esetekben át lehet menni/ át lehetett volna menni Érd-felsőre, de nem. Két hete a roppant szakadt Charleori-i állomáson álltam, ahol percenként ugrott a vonatom késése +11-ről +14-re......
Összességében elmondható, hogy több elővárosi vasútállomás szolgáltatási színvonala alkalmatlan arra, hogy oda nagymennyiségű autóst csábítsunk át.
Budaörshöz : Budaörs elég nagy település, a vasútállomáshoz elég messzinek tűnik nagy része. Ha valaki beül az autóba, kibumlizik az amúgy, hát hogy is mondjam....Egy eléggé balkáninak tűnő vasútállomáshoz, leparkol a susnyásba, megvárja a vonatot, majd valóban pillanatok alatt bent term Budán. Onnan esetleg el BKV-zik akárhová.
Nem egyszerűbb, ha már kiállt az udvarból-garázsból és egy az egybe elgurul ahová készül ?
A minap a melóhelyen a kirándulásokról esett szó, és az egyik kollega (30 körüli fiatalember) kinyilatkoztatta: ő el sem tudná képzelni hogy vonattal menjen kirándulni.
"A közlekedési kultúra megváltoztatására, ismeretterjesztésre van szükség."
Ez így elég rossz szöveg. Nem "ismeretterjesztésre" (magyarul agymosásra) van szükség, hanem olyan olyan pozitív (és nem negatív!!!) változásokra, hogy jobb legyen tömegközlekedéssel bejárni és a fővárosban is utazni, mint autózni.
(Vannak olyan helyzetek, amikor az embernek autóval kell bemenni a városba, mert pl. a munkájához tartozik az autó, és a cég nem ad, csak kifizetik a használatát. Az ilyenek miért ne használhatnák az autójukat?)
És akkor ott az SzGV, BkGV, NyVKV, GyVHÉV.... Más topicon beszéltük, hogy ezek a történelmi mozaikszavak így szépek és helyesek, botor dolog egy 2011-es helyesírási szabályt rájuk eröltetni....
Észrevétel az Indóház aktuális számának "A Berényi 1:87-ben" cikkéhez.
A GySEV 5047 sorozatú motorkocsijainak "Berényi" nem volt beceneve, legalább is a kezdeti időkben nem.
A "Berényi" becenév (?) arra vezethető vissza, hogy az 5047 501-1 pályaszámú motorkocsi oldalára rövid ideig fel volt festve a "Berényi János" név. Hogy ennek mi volt az oka, azt az akkori illetékes urakat kellene megkérdezni. A felirat rövid időn belül eltűnt a motorkocsiról, többek közt azért, mert az előforduló szolgálatképtelenségek alkalmával már szállóigévé vált, hogy "megint besz@rt a berényi". A valós ok pedig talán az lehetett, hogy Berényi úr snassznak érezte kollégái túlzott "lihegését". Bár, kitudja.
Minden esetre, a "Berényi" becenév, ha van egyáltalán ilyen, innen ered(het).
A témát egy-két éve a GySEV-es fórumon egyébként már jól lerágtuk. Csatolva egy 1996-ban, a soproni motorműhely előtt készült fotó részlete.
1937.XII.9.-én Balatonszárszón 19:35-kor a MÁV 324,554 psz. gőzmozdonnyal vontatott 1284 sz. tehervonat 16-ként besorozott G 127 876 psz. teherkocsija halálra gázolta József Attila költőt.
68 oldalához: Az ACSEV, ha már 1925-ben megszünt, nem maradhatna végleg ACsEV?
74 oldalához: "..., a hátsó peronra pedig vadászt állíthatunk a kutyájával - ..." Ezt honnan szedte az író? :-)
A 302, meg a 303 egészen más korszak termékei. A 301-es a hazai mozdonyépítés fénykorában az egyik csúcstermés, hazai termék, a 302-es meg osztrák produktum. A 303-as meg már egy másik korszak terméke. Annyi közük van egymáshoz, hogy három hajtott tengelyük volt.
Attól függetlenül beleférhetnének egy különszámba, de....
Igazad van, lehettem volna pontosabb is, ugyanakkor nem írtam, hogy Ferencvárosba lennének állomásítva remot Szergejek. Bíztam benne, hogy így is érthető és nem félrevezető.
Nocsak, törölve lett a kritika? Pedig úgy tűnik, ma nem igazán sikerül összerakni a cikkek első mondatait: "A szegedi 820-as pályaszámú Bengáli Budapesten, először 3740, majd 3722 pályaszámmal, később 1200-asként a kétirányú, tízajtós házi csuklósok prototípus kocsija volt."
Soroljuk fel az összes célkitűzését? Nem vág a támába. Könyvtárnyi anyag foglalkozik vele. De igen, a közlekedés mellett a kultúrát, a hitelhez való jutást, bankokat stb. szintén fejleszteni akarta. A hiba kontextusába most a mezőgazdaság illeszkedett.
Az aktuális extra főszerkesztői jegyzetében ott van a jövőkép: 80-as évek, M43/M47, M44/V46 és 301-es extra. A többi nagyobb mozdonysorozatról könyv lesz.
Mondjuk én a kis dízeleket tenném még be /M28, M31, M32/ mert azokból egy könyv sok, extra talán elég.
