Nekem egy sokkal elrugaszkodotabb problémám lenne. A kérdés az lesz, hogy a magyar jog szerint mit ítél a bíró. Szóval az eset:
egy bűnős szándékú, aljas ember arra kényszeríti az alanyunkat, hogy megöljön egy harmadik embert, s ezáltal őmaga túléli a dolgot. A szituáció olyan, hogy az alany 100 százalékos biztos lehet benne, hogyha megöli a harmadikat akkor (és csak akkor!) ép bőrrel megússza. (Hogy technikailag ez hogy valósító meg az most nem érdekel.) A lényeg az, hogy a fent leírtak a bíróság számára már TÉNY, már csak az ítéletet kell meghozni. A kérdés tehát, mit ítél a bíró az alanynak?
Tisztelt Ügyvéd úrak/ hölgyek
Tanácsot szeretnék kérni, sajnos úgy tűnik a dolog a jövőmet nagy mértékben befolyásolja:
Én 41 éves nő vagyok, budapesti, egyedülálló és megismerkedtem egy 40 éves férfival aki budapesttől 60 km re lakik egy kertes családi házban. Mivel mindketten akarjuk, úgy döntöttünk élettársi kapcsolatra lépünk, és összeköltözünk. Én, bizonyos megfontolások miatt a páromhoz szeretnék költözni vidékre.
Ám az alábbi szituációval találtam magam szemben
Ő a 3 szobás összkomfortos 1972-ben épült családi házban nem egyedül lakik.
A házban 64 éves édesanyja, annak szellemi fogyatékos 61 éves öccse és a leendő párom lakik jelenleg. Ide költöznék be én.
A ház tulajdonjoga fele/fele arányban a párom és az ő Budapesten élő nővére nevén van.
Az Édesanyjának a házra és telekre 100% haszonélvezeti joga van bejegyezve.
A házzal, telekkel szomszédos telken egy 2 szoba összkomfortos házban a párom édesanyjának jelenlegi férje lakik, aki az asszony második férje, és akivel 10 éve kötött házasságot.
A férjnek a 3 szobás házzal szomszédos telken levő házra 100% haszonélvezeti joga van és annak a háznak és teleknek a tulajdonosa a párom édesanyja.
A párom ez év Márciusában boldogan elújságolta, hogy mivel 5 éve elvált, és most 40 éves ismét családot fog alapítani. Ekkor ő a 3 szobás (120 m2) házzal szomszédos 2 szobás házban lakott egyedül.
Ezt követően felgyorsultak az események: A mostoha apa ügyvéd felkérésével eljárást indított annak tisztázására, hogy milyen jogcímen is tartózkodik a párom egyedül abban a házban ahol neki 100% haszonélvezeti joga van, és ahol a párom anyja az 1/1 tulajdonos. Majd kötelezettség elmulasztása miatt, Júniusban, ügyvédileg felszólította a páromat, hogy költözzön ki az ingatlanból.
A párom ennek ez év Augusztusában tett eleget.
És beköltözött (elmondása szerint 5 év alatt harmadszor) a 3 szobás házba. Ugyanakkor a mostoha apja kiköltözött a 3 szobás házból, és beköltözött az ő 100% haszonélvezettel megterhelt 2 szobás kertes házba
ÁM EGYEDÜL azaz a párom édesanyja és annak 61 éves fogyatékos öccse változatlanul a 3 szobás házban lakik. Arra a kérdésemre, hogy miért laknak külön:-
Azt a választ kaptam, hogy a párom édesanyjának jelenlegi férje nem hajlandó a 2 szobás házban együtt élni a feleségével és annak öccsével, csak egy feltétellel, ha azok egy külön plusz egy szobát és előszobát hozzáépítenek a most 2 szobás összkomfortos (90 m2) házhoz, hogy úgymond kényelmesen elférjenek.
Állítólag, a párom és az anyja abban állapodtak meg, hogy mivel a hozzáépítés költsége előre láthatólag 1 millió forint, és a jelenlegi bent lakó haszonélvező 500 000 Ft tal járul hozzá a költségekhez, akkor legyen úgy hogy a párom és az anyja ketten adják együtt a további 500 000 Ft ot.
Állítólag jövő év Májusában megkezdenék az építkezést. (???) de nem találnak kivitelezőt .
Eközben a párom, ez év Augusztus óta havi 33 000 Forinttal járul hozzá a három szobás ház rezsi és fenntartási költségeihez, illetve további anyagiakért főz neki az édesanyja, de nem takarít, és nem mos rá. Az átvett összegről egyetlen egy átvételi elismervény sincs.
Ugyanakkor a párom anyja ugyanott, folyamatosan főz a férjének is, és ételhordóban a két telek között átjárva délben áthordja a főtt ételt.
Tőlem a párom azt kéri, hogy ha összeköltözünk, és én odaköltözöm, én is járuljak hozzá havi 30 000 Ft tal a közös kasszához(????) és a saját bevételemből fennmaradó 10 000 Ft ot ő nekem adja majd, hogy legyen 1 hónapra való zsebpénzem.
Most azt kérdezem én, hogy ilyen körülmények között jól látom-e én hogy a jövő teljesen reménytelen:
Kérdésem:
Jól látom én, hogy a 2 szomszédos ingatlant külön-külön annak haszonélvezője lakja most, azzal hogy pluszként mint tulajdonos a párom is benne lakik az ő neki 50 % ban tulajdona, de az anyja révén 100% haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanban?
Azaz ahhoz, hogy én életvitelszerűen ott lakhassam, ahhoz az kell, hogy a haszonélvező velem bérleti szerződést kössön??
KÉRDÉSEM MÁSKÉNT
1.)Milyen feltételekkel lakhatnék én életvitelszerűen a párommal, úgy, hogy sem az ő anyja sem annak férje rajtam a jövőben semmit ne követelhessen, vagy esetleg ne indíthassanak eljárást ellenem mint rosszhiszemű jogcímnélküli lakó ellen.
2.)VAGY kérhetek én itt és most tanácsot??? AZAZ
Jól látom én, hogy egyáltalán oda se költözzek? ( Mert a józan eszem ezt súgja.)
3.)Van egyáltalán jogilag megoldás arra, hogy a párom valamelyik ingatlant a végén tulajdonosként úgy birtokolja, hogy semmilyen haszonélvező nem korlátozza a lakhatását?
4.)Van-e arra mód, hogy a mostoha apa jelen haszonélvezeti jogát a felesége korlátozza? (A célból, hogy beköltözhessen az 1/1 tulajdonát képező ingatlanba) Másként feltéve a kérdést,
- Megteheti e a párom anyjának férje azt, hogy arra való hivatkozással, hogy NEM FÉRNEK EL hárman a 2 szobás, összkomfortos házban (ő a felesége és annak fogyatékos öccse?) megtagadja a feleségének és annak öccsének a beköltözését, és olyan feltételhez köti, hogy építsenek egy plusz szobát és előszobát a házhoz 1 millióért, és akkor majd beköltözhetnek? Ezt megteheti? Ez jogszerű?
5.)HA esetleg a párom anyja elválik a férjétől, a válás során kérheti-e a bíróságtól, hogy az rendelje el a férj haszonélvezeti jogának megváltását, rendeljen ki szakértőt és állapítsa meg annak értékét, mivel ő a feleség szeretne elválni és szeretné kifizetni a haszonélvezőt, majd birtokba venni az épületet.
(Ezzel úgymond megtisztulna a ház- és telek tulajdonjoga, és nem lenne rajta haszonélvező.)
6.)Egyáltalán igaz-e az az állítás,
hogy olyan indokkal, hogy nem férnek el, a férj, mint haszonélvező megtagadhatja a feleségétől, az 1/1 tulajdonostól azt, hogy az beköltözzön az ingatlanba?
7.)Köteles-e a párom hozzájárulni anyagilag a hozzáépítéshez, ha sem tulajdon- sem haszonélvezeti joga nincs az ingatlanon.
8.)Nem lenne-e a párom szemszögéből üdvös, ha ilyen ügymenet mellett átvételi elismervényt kérne a pénzről, amit az anyjának havonta átad?
Sajnos olyan zavaros az egész ügy nekem, hogy csak így sikerült összefoglalnom.
Megértését előre is köszönöm és várom mielőbbi szíves válaszát.
Üdvözlettel: Szaniszló 1055 Budapest Balaton u. 18.
E mail: szaniszlo@mailbox.hu
akkor a törvény miért ír arról, hogy az Ügyvédi Kamara a tagjelölt felvételekor abból a bünügyi nyilvántartásból kap adatot, amely az illető minden rossz pisszenését tartalmazza (így a megrovást is)?
Hol ír erről a törvény?
Felvétel a kamarába 13. § (1) Ügyvédi tevékenységet - az alkalmazott ügyvéd kivételével - az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.
(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és igazolvánnyal látja el.
(3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) magyar állampolgár, kivéve, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik,
b) Magyarországon lakóhelye van,
c) büntetlen előéletű,
d) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
e) magyar jogi szakvizsgát tett,
f) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,
g) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,
h) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.
(4) Nem vehető fel a kamarába az,
a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,
b) aki a közügyektől vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
c) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől, illetőleg a végrehajthatóság megszűnésétől számított 10 évig, akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított 3 évig,
d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),
f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.
Ezek után egy dolgot válaszoljatok meg nekem!
Ha tényleg elég egy erkölcsi bizonyítvány a Kamarába való felvételhez, akkor a törvény miért ír arról, hogy az Ügyvédi Kamara a tagjelölt felvételekor abból a bünügyi nyilvántartásból kap adatot, amely az illető minden rossz pisszenését tartalmazza (így a megrovást is)?
Az erkölcsi bizonyítvány az ami megmondja valaki szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban.
Innen egyéb adadthoz jutni szerintem csak és kizárólag a nyomozó hatóságoknak vagy a bíróságoknak van módjuk, de még akkor sem használhatják mindig föl.
Az erkölcsi bizonyítványon szereplő "nem szerepel" vagy "szerepel" kitétel pedig nem attól függ, hogy volt-e már büntetőügye valakinek, hanem, hogy mentesült-e már a büntetőügy jogkövetkezményei alól.
Pl. a kiskorúak a büntetés kiszabásakor mentesülnek, de nagyon sok esetben is azonnali, vagy a büntetés kitöltésekori, vagy megfizetésekori a mentesülés.
Aki menetesült, azt a bűnügyi nyilvántartásból törlik, erkölcsi bizonyítványán a "nem szerepel" kitétel lesz.
Ez persze nem azt jelenti, hogy adatait megsemmisítik, csak egyszerűen azok többé nem aktívak, nem használhatók föl, azokra hivatkozni nem lehet a delikvens hátrányára.
10. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
c) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét.
19. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult
h) a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához.
Ebből arra következtetek, hogy akkor mégsem egy egyszeri erkölcsi kell a kamarának, hanem innen igényelhet egyéb adatot.
"Egyébként nem tudom, hol hallottad, hogy a kamara nem erkölcsi bizonyítványt kér, dehogynem."
A HVG-cd-tárba begépeltem a megrovás szót és érdekes cikkre akadtam. A Pintér (ex-miniszter) felmentésekor írta, hogy ha megkapja a beígért megrovását, akkor nem vehetnék fel az ügyvédi kamarába sem. Szóval innen vettem.
Na, az erkölcsi bizonyítványt is abból a nyilvántartásból "rakják össze", azaz az erkölcsi bizonyítvány azt mondja, hogy "a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel".
Egyébként nem tudom, hol hallottad, hogy a kamara nem erkölcsi bizonyítványt kér, dehogynem.
Igen, de tudomásom szerint amikor valaki pl. felvételét kéri a kamarába vagy egyéb hasonló helyekre, akkor nem erkölcsi bizonyítványt kérnek, hanem ezen szervek jogosultak ATTÓL a nyilvántartástól információt kapni, ahol a DNS-mintáktól kezdve mindent őriznek. (Most nem jut eszembe a pontos megnevezése ennek a nyilvántartásnak.) Ha jól tudom a belügy vezeti.
Amúgy köszönöm a választ. Remélem megnyugtatja a barátnőmet, hátha lehet a srácából még valami.
Az ember (emberpár) rendelkezhet-e végrendeletben arról, hogy halála esetén ki nevelje fel a gyerekét, gyerekeit? Ha nem, ki dönti ezt el és mi alapján?
Mint már utaltam (vagy nem?) hiányos családi jogi ismereteimre, ennek a kérdésnek utána kell néznem. Megérzésem és emlékeim alapján azt mondom, hogy igen, de nem biztos, utánanézek.
Még egy: mi az öröklés módja, ha az a szülő hal meg netán, akinek a család összes vagyona, ingatlana (esetünkben ez én vagyok) a nevén van, viszont a gyermek nagyon kiskorú?
Ha van végrendelet, akkor az alapján megy az öröklés, ha nincs, akkor minden a gyereké (kiskorúságától függetlenül), viszont a vagyon kezelője a gyám lesz, aki az esetek legnagyobb többségében a túlélő házastárs. Ez a főszabály. Adott esetben lehetnek gondok, ha pl. a túlélő házastársad problémázni kezdene, például hogy igazából közös tulajdon volt a ház, mert közös pénzből vettétek, csak nem úgy volt a szerződés, meg ilyesmi, de ez általában még neki sem éri meg.
+ 1: És akkor mi van, ha mindkét szülőt egyszerre ér ilyen baleset? Eldönthetik-e a szülők előre, ki kezelje a gyermekre szálló vagyont annak nagykorúságáig?
Némileg összecseng az első kérdéssel, hiszen a gyám lesz a vagyonkezelő is. Ld az ott adott választ, melynek esszenciája: azt hiszem végrendelettel igen, de megnézem. :-)
Bármi lehet belőle, az ügyészi megrovás nem kerül be a bűnügyi nyilvántartásba, meg lehet nyugodni. Nyoma sem lesz, ha esetleg erkölcsi bizonyítványt kell kérnie, akár holnap, nem lesz benne.
Egy büntetőjogi-munkajogi vonatkozású kérdésem van:
A barátnőm fiát felvették a jogra, azonban nem mindig volt eminens a srác, vagyis még fiatalkorúként "sikerült" összeszednie neki egy ügyészi megrovást.
A kérdésem az, hogy ezzel a pöttyel a jogi pálya milyen szegmensén tudna elhelyezkedni?
A jogtár magyarázatában utána néztem, ott azt írják, hogy pl. ügyvéd az nem lehet, akit foglalkozástól vagy küzügytől eltiltottak, és az aki büntetett előéletű. Viszont olvasatom szerint a megrovás nem számít büntetett előéletnek.
Szóval a srác lehet ügyvéd még? Vagy pl. köztisztviselő a közigazgatásban?
Előre is köszönöm a válaszotokat, hátha sikerül a barátnémat megnyugtatnom arról, hogy nem felesleges, ha a fia tanul.
A Tesco ugyaezt csinálja, sőt szerintem az összes ilyen áruházlánc, úgyhogy valahol biztosan aláíratják a munkavállalóval, hogy megtehetik. nyilván ez a munkaszerződésnek egy olyan pontja, ami generál hivatkozik valami egyéb belső szabályra, aminek egy pontja egy másikra... és így tovább.
Még abban sem vagyok biztos, hogy a motozónak különneműnek kell lennie ilyen esetben, mert ez ugye két fél közötti megállapodás, nem pedig a büntetőeljárás vagy büntetésvégrehajtás, ahol ugye előírás az azonos nemű motozó.
Nem velem történt a dolog,hanem édesapáméknál nevezetesen az Interspar-ban!
Ő kért meg,hogy kérdezzek utána valami ide vágó jogszabályra.
Annyit mondott,hogy csináltak valami 2*2-es elkerített rész,ahol történik a motozás!
már elég régen, és több helyen is előfordult, hogy a (z akkor még rendész nevű) biztonságiőrnek ez is feladatai közé tartozott ...
ami biztosan kell hozzá:
külön erre a célra elkerekített szoba,
azonos nemű vizsgálódó,
illetve előzetes megegyezés (pl a kollektív szerződésben, házirendben, biztonsági szabályzatban, ilyenek)
Micsoda?
Előfordult ilyen?
Szerintem nincs joga. Ha pl. nekem ilyennel állna elő a portás, azonnal hívnám ott helyből, az ő asztaláról a biztonsági főnököt.
Tőled kérte, és ráadásul férfi portás?
Mert férfi még csak meg sem motozhat nőt, nemhogy levetkőzésre kéri.
kedves nulu!
csak egy meglátás, ami nélkülöz mindenféle jogi alapot:
amikor még jártam ki területre, akkor tartozott hozzám hipermarket is és mint külsős képviselőnek, alá kellett írnom egy nyilatkozatot, hogy elfogadom az áruház házirendjét (nyomnom kellet a piros gombot minden alkalommal, nem fényképezhettem, nem pakolhattam, csak azon az osztályon lehettem, nem vihettem be áskát...stb.)
nem hiszem, hogy egy multi, profi jogásszal az oldalán bele esne egy ilyen hibába, vagy kötelezne ilyenre anélkül, hogy előtte ezt veled alá iratta volna. szóval szerintem nézd meg a szerződésed különösképpen a hivatkozásokra (szmsz, kollektív, házirend..stb) és a mellékletekere. :))
Van-e bármiféle joga a vállalati biztonságiőrnek a dolgozót megkérni,hogy ellenőrzés céljából vetközzön le egy erre elkerített helyen,szúrópróba szerűen??
Esetleg ha az idevonatkozó jogszabályokról tudnátok infót adni azt megköszönném.
Az ember (emberpár) rendelkezhet-e végrendeletben arról, hogy halála esetén ki nevelje fel a gyerekét, gyerekeit? Ha nem, ki dönti ezt el és mi alapján?
Még egy: mi az öröklés módja, ha az a szülő hal meg netán, akinek a család összes vagyona, ingatlana (esetünkben ez én vagyok) a nevén van, viszont a gyermek nagyon kiskorú?
+ 1: És akkor mi van, ha mindkét szülőt egyszerre ér ilyen baleset? Eldönthetik-e a szülők előre, ki kezelje a gyermekre szálló vagyont annak nagykorúságáig?
Itt valójában nem az a kérdés, hogy átadták-e, vagy hogy kinek gyüjtötték. A kérdés az ajánló személynek az átadáskori szándéka - ami igen nehezen bizonyítható, de azért elképzelhető.
Igen de ehhez bizonyítani kell azt is, hogy valaki más számára lett gyűjtve. És itt két állítás áll egymással szemben, plusz az a vélelem, hogy az embernek megvan a magához való esze, és ha nem akarja, hogy ilyen módon (vissza)éljenek az ajánlásával, akkor be is írja a nevet.
Az én véleményem az, hogy ellenbizonyításig áll az a vélelem, hogy aki üres ajánlószelvényt ad át, belenyugszik, hogy esetleg másé lesz, mint akinek szánta. Ember legyen a talpán aki ezt ellenbizonyítja.
