Csak azt nem értem, hogy miért ő fizette annak az ebédnek a számláját a TH keretéből amit Orbán tartott a jobboldaliaknak.
Nem gondolt arra, hogy ez kitudódik és tovább vágja maga alatt a fát?
Amióta a világ világ, a múzeumok megküzdenek a pénzükért. A rendszerváltás óta nemcsak gyakorlat, de kimondott elv is, hogy a fenntartó valamely önkormányzat vagy maga az állam csak a legszükségesebbekre folyósít támogatást. Bérre, villanyszámlára, kevéske fénymásolópapírra. Slussz. A többit a közgy?jtemények maguk teremtik el?. Pályáznak és szponzori támogatásért kuncsorognak, bérbe adják a tereiket, s?t pénzért kikölcsönzik a m?tárgyaikat. Mert csak így tudnak szakmai munkát végezni: kiállítást rendezni, konferenciát szervezni.
Schmidt Mária annak alapján, amit a Terror Háza fennállásának els? évében tapasztalt, erre aligha figyelhetett föl. Az ? múzeumát három és félmilliárd forintért rendezte be a b?kez? állam az Andrássy út 60.-ban. Annyi pénzért, amennyiért mondjuk a kerek harminc éve kiállítás nélkül m?köd? Országos M?szaki Múzeum vagy a szintúgy láthatatlan Magyar Építészeti Múzeum vezet?je alighanem a karját is engedné levágni. A Terror Háza stafírungja több volt, mint fény?z?. Míg az ország legnagyobb közgy?jteményeiben minden centi vásznat és lécet kénytelenek újrahasznosítani a kiállításrendez?k, itt csak a beszolgáltatásokat illusztráló zsírtéglákra nyolcmillió forint jutott.
Mindez persze már nem oszt, nem szoroz. A pénz elköltetett, a produktum kész és önmagáért beszél. Az a vita azonban, amely a Terror Háza állami támogatásáról most folyik, ebben a formában tökéletesen értelmetlen. Hogy 330, 170 vagy éppen 280 millió forint elég-e egy múzeum m?ködtetésére, az egyéb információk híján inkább számháborúnak t?nik, mint értelmes párbeszédnek. Az azonban legalább kiviláglik a f?igazgató asszony nyilatkozataiból, hogy ? a múzeumban folyó tudományos munkát látja áldozatul esni a támogatás csökkentésének. A m?ködésnek azt a szegmensét tehát, amelyet Magyarország minden más közgy?jteményében a pályázati pénzekb?l és a saját bevételekb?l fedeznek.
Érthet? persze a kormány igyekezete, amellyel lavírozni próbál a megszerzett el?jogaihoz foggal-körömmel ragaszkodó f?igazgató asszony és a leplezetlen politikai célokat szolgáló intézményre boldogan lesújtó parlamenti többség között. Elvégre eljött a megbékélés ideje, és mi lehetne alkalmasabb az árkok betömésére, mint százmillió forint? De a dolog ett?l még csak rosszíz?bb lesz. Hiszen továbbra sem tudni, miért pont 330 millió kellett volna Schmidt Máriának; miért épp 180-at tart elegend?nek az országgy?lési többség; mire is ad vissza kereken százat a kormány.
Egy biztos: amikor Medgyessy Péter azt mondja, hogy a kiállítás látványos, profi munka. De féloldalas, sok helyen tendenciózus, elnagyolt, és ezért ki kéne egészíteni, mégpedig éppen százmillió forintból, akkor csapdába sétál. A Terror Házát neki tudnia kell, hiszen járt ott sem kiegészíteni, sem átalakítani nem lehet. A Terror Háza nem múzeum és nem tudományos m?hely, hanem politikai pamflet. Ha úgy tetszik, sokkoló képz?m?vészeti alkotás, mint a becsomagolt Reichstag. Aki a közéleti béketeremtés jegyében azért ad kiemelked?en magas támogatást ennek az intézménynek, hogy egy újabb épületben (!) építsen meg egy másik kiállítást, amelyet korábban szántszándékkal nem épített meg, az félreérti a helyzetet. Arról nem is beszélve, hogy a Terror Háza stílusának ismeretében er?sen kétséges, képesek lennének-e az Andrássy úti szakemberek vásári látványosság helyett méltó mementóval el?állni. De most már szerencsére fölösleges is. Tizenkét év huzavona után végre megkezd?dött ugyanis a Páva utcában a holokausztmúzeum építése.
A kormány néhány héttel ezel?tt két dolgot tehetett volna: rábólint a parlamenti támogatást csökkent? döntésére vagy vita és feltételek nélkül visszaadja mind a százötvenmilliót. Most már csak egy választása van. Az, hogy a következ? költségvetés tárgyalásakor nagyon odafigyel.
Egyeseknek lételemük a kultúrharc
Interjú Schmidt Máriával, a Terror Háza f?igazgatójával
NSZ 2003. január 25. Szerz?: Nyusztay Máté
(kép: Népszabadság Tekn?s Miklós)
Megértem, hogy nehéz a múlltal szembenézni, de muszáj vallja Schmidt Mária, Orbán Viktor volt tanácsadója. A Terror Háza múzeum f?igazgatója azt követ?en nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy kiderült: a kormány ki kívánja egészíteni a múzeumot felügyel? kuratóriumot, b?víteni akarja a kiállítás tematikáját. Az intézmény erre az évre a kért 330 helyett 180 millió forintos állami támogatást kapott, további 100 milliót feltételekkel használhat fel. Schmidt Mária szerint a kormány nem szólhatna bele a m?ködésükbe.
Sokszor elmondta már, hogy politikai támadásnak tartja a kormány beavatkozási kísérleteit a Terror Háza múzeum m?ködésébe. Mi a megoldás?
A kormány nagyon szerencsétlen helyzetbe hozta magát. Ha visszatérünk ugyanis ahhoz a húsz-harminc évvel ezel?tti gyakorlathoz, hogy megint a politika fogja megmondani, hogyan kell gondolkodnunk a történelemr?l, a politika kivánja meghatározni, hogyan dolgozzuk fel a múltat, hova kell tennünk a súlypontokat, akkor hiába volt a egész rendszerváltoztatás. Ezt már ismerjük. Ezt állampárti diktatúrának, nem pedig plurális demokráciának hívják. Nem gondolom tehát, hogy a kormánynak bele kellene szólnia abba, hogy egy kiállítás mit mutasson be. Ezzel ugyanis a tudomány autonómiáját veszélyezteti.
Ma már nem kellene ezt tekinteni az alaphelyzetnek?
Ön szerint újra el kellene fogadnunk egy olyan helyzetet, amelyben a politika dönt történelemtudományi kérdésekben?
Vitán fölül áll a XX. század történelmének megítélése?
Történelmi, tudományos kérdésekben semmilyen kormány semmilyen formában nem lehet vitapartner.
Mégis az.
Abban a pillanatban, ahogy a kormány bekapcsolódik, azzal más szintre tev?dik át az egész kérdés, és akkor az egyébként jogos és indokolt szakmai vita meghiúsul. A XX. század nemrég ért véget, még több száz éven át fogják elemezni, értékelni, milyen is volt. Ez a történelemtudomány lényege és feladata.
Miért pont az MSZP vezette kormány ne vitatná? Az Orbán-kormánynak is megvolt a maga történelemfelfogása.
Elismerem, hogy minden politikai er?nek joga van arra, hogy kialakítsa a saját történelemszemléletét, de nem emlékszem arra, hogy az Orbán-kormány valaha is állást foglalt volna történelemtudományi kérdésekben. Arra viszont emlékszem, amikor a Nitzsch-kiállítással kapcsolatban, a kultúra szabadságára hivatkozva baloldali véleményformálók kérték ki maguknak, hogy a politika beavatkozzon a kiállítás tartalmába. Egy képz?m?vészt tehát megillet ez a szabadság, egy múzeumot létrehozó történészcsapatot nem?
Nem kódolt-e a probléma azáltal, hogy a kormány által alapított közalapítványról van szó?
Közvetve minden közintézményt a kormány vagy az önkormányzat hoz létre. Ha a f?város létrehoz egy zenekart, akkor beleszólhat a repertoárjába? A közalapítványoknak az a lényegük, hogy az alapító az alapítás után már nem avatkozhat be a szakmai munkába. Ha fenn kívánja magának tartani a beleszólás jogát, akkor más formát választ, például kormánybiztost nevez ki.
Vagy kiegészíti a kuratóriumot... A nyilatkozatok szerint sem a kuratóriumi tagok, sem az ön székét nem veszélyezteti ez az átalakítás. Ha ez igaz, akkor önnek továbbra is lesz befolyása a múzeum m?ködésére.
Azt is nyilatkozták, hogy át akarják venni a többséget a testületben. Milyen együttm?ködés képzelhet? el, hogy fog m?ködni ön szerint az intézmény, ha a vezet? testületen belül hiányzik majd a kölcsönös bizalom, megbecsülés, egymás szakmai munkájának elismerése?
Az új helyzeten belül, tehát a kiegészített kuratóriummal nem lát kiutat?
Nyilván lehet olyan döntés, amelyet már nem vállalhatok. De eleve nem zárom ki az együttm?ködést, mert felel?snek érzem magam az intézményért. Nem tagadom, hogy nagyon büszke vagyok erre a múzeumra, hiszen világszínvonalú kiállítást hoztunk létre. Jellemz?nek tartom, hogy azok többsége, akik elítél?en nyilatkoztak a Terror Háza múzeumról, nem jártak még itt. Például a Magyar Köztársaság kultuszminisztere mindeddig nem volt kiváncsi ránk, pedig többször hívtam. Visszatérve, ameddig lehet, azon leszek, hogy úgy m?ködjön a múzeum, amilyennek megálmodtuk. Amenynyiben ez nem sikerül, akkor nyilván le fogom vonni a következtetéseket. Nehéz év van mögöttünk, és nemcsak a sok munka miatt, hanem amiatt is, mert mindenkinek, aki közrem?ködött a múzeum létrehozásában, támadások, alaptalan vádak özönét kellett elviselnie.
Medgyessy Péter például járt a Terror Házában, véleménye hasonló volt, mint azoké, akik nem jártak itt. A miniszterelnök például a Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta: a Terror Házában alapítványi pénzb?l és reprezentáció mellett folyik elfogult és széls?séges propaganda mai politikai kérdésekben.
Való igaz, reprezentálunk: megkínáltuk miniszterelnök urat és Gyurcsány urat kávéval és ásványvízzel a múzeumban tett látogatásukkor. Mindazonáltal mi a miniszterelnök úrnak a vendégkönyvbe írott, s azóta általa is többször elismételt dicsér? szavait tartjuk fontosnak.
Tavaly, a két választási forduló között az Orbán-kormány ki akarta menteni a kuratóriumot Debrecenbe, de a bíróság nem jegyezte be.
Sajnos.
Készültek a legrosszabbra?
Ezt is számításba vettük, mert tavaly tavasszal az MSZP elnöke arról beszélt, hogy átneveznék, átrendeznék a kiállítást. Ha sikerült volna bejegyeztetni az új közalapítványt, most nem lennénk ilyen helyzetben.
Akkor most mit nem ért?
Azt megértem, hogy egyeseknek lételemük a kultúrharc...
Egyeseknek? Kultúrharc?
Ez egy régi gyöker? kultúrharc, amelyet az SZDSZ frontemberei és a köréjük szervez?d? egyes véleményformáló értelmiségiek a XXI. században is tovább kívánnak vinni. Akár azon az áron is, hogy ezáltal a miniszterelnök szavahihet?sége és kompromisszumkészsége is megkérd?jelez?dik, és végs? soron hiteltelenné lesz az MSZP azon valós igyekezete, hogy egyszer s mindenkorra szakítson a pártállami múlttal.
E véleményformálók többek között azt vetik a szemére, hogy találomra válogatja ki a tetteseket és áldozatokat. Történészként elegend?nek tartja a tettes/áldozat felosztást? Az állampárti diktatúrák ennyire egyszer?en m?ködtek volna? Fekete-fehéren?
Ebben az értelemben igen, az általunk bemutatott id?szakban, 1944 októbere és 1963 között ez egy fekete-fehér korszak volt. Az egyik oldalon állnak azok, akik embertársaikat származásuk miatt és politikai nézeteikért üldözték, a másikon pedig azok, akik ezt elszenvedték.
A kett? között nincs senki?
Senkinek sem volt kötelez? részt vennie benne. Egyébként mi nem ítélkezünk, mi csak felmutatjuk azt, hogy a b?nnek is van arca. És a felel?sség mindig egyéni. Egyszer eljött hozzám egy bíró, hogy vegyem le a tettesek faláról a képét, mert ? 1956 után már nem vállalta az ítélkezést. Elmondtam neki, hogy el?tte viszont hét embert ítélt halálra, akiket ki is végeztek. Ezt elismerte, de mégis arra kért, hogy vegyem le a képét... Én is tudom, hogy a múlttal nagyon nehéz szembenézni, nehéz az áldozatoknak és a tetteseknek is. De muszáj.
A Terror Háza körüli vita talán legfontosabb eleme a bemutatott korszak intervalluma. Miért éppen az 1944 és 1963 közötti id?szakról szól a kiállítás? Ön azzal érvelt, hogy a ház történetét mutatják be, nem az egész korszakét. Holott a Nyilaskeresztes Párt 1940-t?l, az ÁVH pedig 1956-ig m?ködött az Andrássy út 60. alatt. A Könnyek terme az 194567-es korszakról szól, de az 1989-es események is szerepelnek a kiállításon, nem beszélve a gulágról. Miért? Látja, err?l beszéltem korábban. Nagyon nehéz ilyen leegyszer?sített kérdésekre ugyanilyen rövid, de a mélyebb történelmi összefüggéseket feltáró választ adni. Éppen ezért volna szükség az aktuálpolitikai konnotációból kiragadva érdemi történészi vitát folytatni ezekr?l a felvetésekr?l. De akkor sorjázom önnek a válaszokat, ha már rákérdezett. A kiállítás az Andrássy út 60. történetéhez kapcsolódóan mutatja be a két idegen megszállás alatt kialakult totális diktatúra, a két terrorrendszer id?szakát így a házról és a korszakról is szól egyben. A kiállítás keretes szerkezet?, a két idegen megszállás kezdetére-végére utal (1944. március 19-re és 1991. június 19-re), feloldást is adva ezzel: lezártuk a múlt ezen részét. A Könnyek termében azoknak a neve olvasható, akiket politikai okokból végeztek ki a legutolsó ilyen ítélet végrehajtására pedig 1967-ben került sor. Végezetül a gulágra elhurcolt hétszázezer magyar állampolgárról pedig, úgy gondolja, nem kellene méltó módon megemlékeznünk? Az ? szenvedésük nem ugyanennek a terrornak a következménye volt?
Egyik szavával csapja agyon a másikat. Több ízben elmondta, hogy azért csak 44. okt. 15-töl, mert ez a ház története, csakhogy nem ér véget 53-ban, amikor az AVH elköltözött onnan, söt 91-ig tart. Hazudik abban is, hogy 44. márciustól kezdödik a keret, szó nincs benne arról a 400.000 emberröl, akiket 44 nyarán elvittek az országból... Hiába na, amikor valaki szakmailag ilyen felkészült... Még azt mondja egyetlen kormány sem aatkozhat be, hogy mondta Avar Schmidt Mária a két lábon járó kormányzati beavatkozás...
Hát látod pógárka nem lehet nagy divat nálad a borotválkozás, mert akkor gyakran néznél tükörbe oszt látnál nálam nagyobbat is, de ha kiméc a hidicsatákra elég csak körülnézned, vedd le szépen a szemellenzödet oszt menni fog:))
Tartok tőle, hogy a Drzyx-féle sejtésnek nincs egzakt megoldása. Ugyanakkor minden topikon van néhány nick, aki mindenhez ért. Tőlük biztosan kapsz megfellebezhetetlen megoldást. Kérlek, ebben rám ne számíts. :-)
Félreértesz, ne akartam én ezt elvitatni töled, söt örülök neki, meg tudpm, hogy kialakult szokás a 0-ázás és az 500-asozás, csak kérdeztem, hogy hogyan van ez?
Kedves dr. X!
Mielőtt végtelen OFF-olásba kezdenénk e kardinális kérdésről, ünnepélyesen lemondok az 500! hozzászólásomról és azt Neked, a topiknyitónak engedem át. :-)
Na pupu, most mér kell így beszélni Egy polgárról meg elemesröl? Vándor vidd Hir Tv-ül a Lendvai uccaiknak megcselekkedték amit megkövetelt a vezér!:)))
Nos Balázs-Piri László, a látó, aki már vasárnak látta a Medgyessyt leleplezö keddi MN-t, aminek a címoldalát csak hétfö este hagyta jóvá Ovi, Tökéczky László nagyérdemü marxista megújító, Tóth Gy. bülbülszavú sajtklubbos László, MN ´publicista´, Schmidt Mária föigazgató, föprofesszor asszony és még valaki, talán a Kiszely, aki ma bejelntette, hogy hasonló muzeuokat értesített Ausztriában és Izraelben - melyik lehet a hasonLÓ? - és felkérte az osztrák államelnököt, hogy most már irgum-burgum tájékoztassa üldözésükröl európát, lapzártánkig az osztrák elnök nem reagált:))
Újabb ingatlannal b?vülne, és megkapná az Országgy?lés által leszavazott támogatás kétharmadát a Terror Háza, a jelenlegi kurátorok mégis megdöbbenésüknek adtak hangot a hétf?i válságtanácskozás után. A Medgyessy-kormány ugyanis ragaszkodik a testület kib?vítéséhez, és a múzeum koncepcióján is változtatna.
Százmillió forintot visszapótol a kormány abból a 150 millióból, amit tavaly decemberben a költségvetési vita során faragott le - Pet? Iván szabaddemokrata képvisel? javaslatára - az Országgy?lés a Terror Háza (TH) 330 millió forintos el?irányzatából.
A múzeum vezetése - amely továbbra is érvényesnek tekinti az el?z? ciklus végén Rockenbauer Zoltán távozó kulturális miniszterrel kötött megállapodást, melynek értelmében 2003. január 1-jét?l három éven át évi 330 millió forint támogatás illeti meg a TH-t - azonban csak "kéménybe felírt" pénzként számolhat a még a múlt pénteki kormányülésen megadott 100 millió forinttal. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) költségvetésének terhére folyósítandó összeghez ugyanis csak akkor juthat hozzá, ha bizonyítja, olyan indokolt kiadások fedezetére akarja felhasználni, amelyekre már sem a 180 millió forintos költségvetési támogatás, sem az intézmény saját bevételei nem nyújtanak elégséges forrást. Emellett a kormány ahhoz is ragaszkodik, hogy az alapító okirat megváltoztatása után új tagokat delegálhasson az intézmény mögött álló Kelet- és Közép-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) kuratóriumába, amelynek politikai pártállása jelenleg meglehet?sen egyoldalú: tagjai valamennyien az úgynevezett polgári oldalhoz köt?dnek (HVG, 2002. június 1.).
Schmidt Mária, a TH f?igazgatója, Orbán Viktor egykori miniszterelnöki f?tanácsadója, a támogatás megvonásának hírére korábban többször is kilátásba helyezte az intézmény kényszer? januári bezárását. "A parlament által megszavazott 180 millió forintos támogatás még az intézmény vezet?inek számításai alapján készült költségvetés szerint is több hónapra elegend? fedezetet nyújt a m?ködtetésre, s felettébb ésszer?tlen gazdálkodásra vall, ha egy intézmény már kinyitni sem hajlandó ekkora összeggel" - mondta a HVG-nek Kocsi László, az NKÖM politikai államtitkára. Hozzátéve, a nyomásgyakorlás politikai természetét jelzi, hogy garanciális javítási munkák miatt februárban amúgy is esedékes lett volna egy hosszabb technikai szünet.
Az els? körben még úgy t?nt, akár célravezet? is lehet a lobbizás Schmidt Mária által választott sajátos formája. A f?igazgató ugyanis arra játszott, hogy ha sikerül a kormány és a koalíciós pártok érzékeny pontjára tapintani, "megértetni" az állampolgárokkal, hogy a hatalom csupán a múlttal való szembenézés el?l menekül, a TH még megkaphatja a teljes támogatási összeget, és a KKTTKK is háborítatlanul m?ködhet tovább. A decemberi moszkvai tárgyalásairól hazatér? Medgyessy Péter els? reagálásai még arra utaltak, a taktika beválhat: a kormányf? személyesen jelentette be, hogy a kabinet a költségvetés általános tartalékából kipótolja a múzeum m?ködtetéséhez szükséges hiányzó támogatást, igaz, összeget nem említett.
A múlt heti kormánydöntésben nem csupán az a felismerés játszhatott közre, hogy törvénytelen lett volna a kilátásba helyezett juttatás, mert a tartalék csak el?re nem látható kiadásra használható fel (HVG, 2003. január 4.). Id?közben egyre több olyan információ is napvilágot látott, amely kétségessé tette a 330 milliós követelés megalapozottságát. Szabó Zoltán (MSZP) például arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény által készített költségvetésb?l kimaradtak a saját bevételek, amelyek több mint 100 millió forinttal javítják a TH kondícióit. Az intézmény vezet?i szerint azonban félreértésr?l van szó: a képvisel? által idézett költségvetés az intézmény tavaly tavasszal készült tervezete volt, "ami sohasem vált ténnyé".
Az intézmény ez évre szóló költségvetési tervezete már tartalmazza a saját bevételek rovatot (a jegyárakból, valamint a kiadványok eladásából, a büfé bérbeadásából 138 millió forintra számít a TH), miközben a kiadások tervezett összegét épp annyira lövi be (468,5 millió forint), amire csak a 330 milliós állami támogatás esetén lenne fedezet. Vagyis a TH-költségvetés kidolgozói feltehet?en "visszafelé" számoltak. A múzeum közvetlen m?ködtetési költségeire például 241 millió forintot, a 39 alkalmazott éves bérköltségére 120 millió forintot terveztek be, id?szaki kiállításokra, el?adásokra 74,5 millió forintot, kutatómunkára - például az adattár b?vítésére, interjúk készítésére - pedig 33 millió forintot irányoztak el?.
A kormány azonban továbbra sincs meggy?z?dve a feltüntetett kiadások indokoltságáról, illetve arról, hogy az egyes tételek csak annyiból hozhatók ki, amennyire azokat a TH-nál beárazták. Az már a Medgyessy-féle ígérvényt követ?en elhangzott, hogy a kabinet olyan bizottságot kíván összeállítani, amelyik a gazdasági és a sz?ken vett szakmai - például történészi - szempontokat egyaránt figyelembe véve vizsgálná meg a TH költségvetésének megalapozottságát. A kormány múlt pénteki ülésén elfogadott elképzelés - tehát hogy a kabinet olyan tagokat delegálna a kuratóriumba, akiknek a személyében garanciát lát arra, hogy a TH gazdaságilag racionálisan, szakmailag kiegyensúlyozottan m?ködik - akár szükségtelenné is teheti egy külön testület felállítását. "A bizottság ügyében még nem született végleges döntés - mondta a HVG-nek Kocsi, hozzátéve: "Senkit nem akarunk elmozdítani a jelenlegi kurátorok közül, de az sem tartható, hogy egyetlen politikai irányzathoz köt?d? személyekb?l álljon a testület."
A kuratórium tervezett átalakítása mellett a kormány jelent?s pénzeket is hajlandó áldozni a TH-ra, pontosabban arra, hogy az - mint Gál J. Zoltán szóviv? a kormányülés után fogalmazott - "a jelenleginél kiegyensúlyozottabban mutassa be a múlt század elnyomó rendszereit". A gy?jtemény b?vítése érdekében a kabinet megvásárolná vagy kibérelné a múzeummal szomszédos, Andrássy út 62. számú ingatlant, amely a HVG információi szerint a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona (a 2700 négyzetméter alapterület? épületet - egy húsz évre szóló bérleti szerz?dés alapján - 2001 óta a Gestor Ügynöki és Kereskedelmi Kft. üzemelteti, s a cég a közelmúltban exkluzív konferencia-központot alakított ki benne).
Szakmai és politikai körökben korábban többször is megfogalmazódott - például Kovács László szocialista pártelnök is beszélt róla -, hogy a múzeum a kommunizmus b?ntetteihez képest alulreprezentálja a nyilas korszak rémtetteit. Balás-Piri László, a KKTTKK elnöke ugyanakkor a kuratórium hétf?i ülését követ?en kiadott közleményben már úgy fogalmazott, hogy a kormány az új irányok meghatározásával "a múzeum falai közé zárt szellemet" akarja kiszabadítani, és "a diktatúrák id?szakához hasonlóan ma újra a kormány akarja meghatározni, ki a jó történész, melyik a jó múzeum, s hogy miként kell értelmezni a múltat". A kuratórium jelenlegi tagjainak az effajta megnyilvánulásokon kívül azonban már nincs sok beleszólási lehet?ségük a dolgok alakulásába. A KKTTKK alapító okiratát a kormány, mint alapító, a kurátorok beleegyezése nélkül is módosíthatja. S bár a jelenlegi tagok elmozdításához bizonyítania kellene, hogy m?ködésük súlyosan veszélyezteti az alapítványi célkit?zések megvalósítását, a testület mostani ötf?s létszáma b?vítésének nincs jogi akadálya.
Ne szomorkodj, te megtetted ami a feladatod volt, értelmesen nem sikerült hozzászólnod, de személyeskedtél egy jót, megtetted amit a központ elvárt töled, mostmár mehecc aludni, boldogan és elégedetten, mert boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa...
Meg azt, hogy nem nekünk kell megvitatni, hogy a nagyok közül ki hazudik, meg ki nem.
pedig bizony nekünk kell, vagy ha nem is kell, de lehet és nem árt, tudod én elhiszem, hogy számodr aza za igazi, ha megmondják fentröl hogy ki hazudik, vagy ha a saját köreidben ezt megmondják neked, de - és most biztos nagy csalódás ér - ez itten a polforum, ami éppen valami hasonlóról szól...
Van olyan katonai parancs, hogy középre igazodj!?
(Nem voltam katona...)
én ezzel nem dicsekednék, pláne, ha egy polgárnak titulálom magam, egy polgár teljesíti a haza iránti kötelességét és vérét adja a hazáért és lehazaárulózza a gonosz szdsz-t amelyik meg akarja szüntetni a sorkatonaságot, akkor Ovi hol nöhette volna ki magát? Szegvári fhdgy et. tudna mesélni, de már nem fhdgy és régen nem elvtárs...
Őszintén be kell vallanom, hogy csak sajnálni tudom azokat az embereket, akik ezeket a maszlagokat beveszik.
Mindkét oldalon kivétel nélkül!
Jobbról is, meg balról is.
Van olyan katonai parancs, hogy középre igazodj!?
(Nem voltam katona...)
Ezt kellene valahogy az embereknek elmagyarázni.
Meg azt, hogy nem nekünk kell megvitatni, hogy a nagyok közül ki hazudik, meg ki nem.
Felejtsük el még azt is, hogy ki kezdte. Engem spec. nem érdekel, nem is vagyok abban a helyzetben, hogy vissza tudjam keresni az elmúlt 10-12 év történéseiből.
Szörnyű dolog, hogy emberek úgy érzik, igazodniuk KELL valahová.
2002 tavaszán régóta nem látott hevesség? választási harc folyt Magyarországon. Az el?z? kormánynak sikerült er?s szimbolikus és érzelmi üzenetekkel oly mértékben kettéosztania a társadalmat, hogy régi barátságok szakadtak meg, rokonok, jó ismer?sök fordultak élesen szembe egymással. A volt kormányf? a Fidesz-MPP februári kongresszusán az utolsó harcra szólította fel híveit a "kommunisták" ellen. Márciusban az egyik befolyásos kormánypárti politikus kötelet ajánlott mindazoknak, akik kételkedtek a kormány terveiben. A miniszterelnök f?tanácsadója úgy fogalmazott, hogy "le kell l?ni, mint egy kutyát" annak a bestseller könyvnek a szerz?jét, aki élesen Orbán-ellenes kitételeket fogalmazott meg. Az áprilisi választások els? fordulójában elszenvedett vereség után az akkori miniszterelnök militáns beszédben "a családunk, a gyermekeink, az emberi méltóságunk, a szabadságunk, a hitünk és a hazánk" védelmére szólította fel híveit7 a felülkerekedni látszó baloldali és liberális er?kkel szemben. Az iskolák, a munkahelyek átpolitizálódtak, a kormánypárti hívek egy része a Kossuth-nótát idézve - "mindnyájunknak el kell menni!" - kokárdát t?zött a ruhájára, s a két választási forduló között felforrósodott a "hideg polgárháború". A második forduló után a Fidesz-MPP politikusai választási csalást emlegettek, az OVB és saját belügyminiszterük által jóváhagyott választás szavazatainak újraszámlálását követelték, tömeggy?léseket, utcai felvonulásokat rendeztek, s kijelentették, hogy a "haza nem lehet ellenzékben". Július elején az új kormány radikális ellenzékéhez tartozó csoportok az Erzsébet hidat is lezárták, június-júliusban hetekig a Kossuth téren tüntettek.
nem uncsi, hogy csak egymas f@rkat szopogatjak, kritika es ellenvelemeny nelkul...?
Ezt a mondatodat nemelöször olvasom már, asszem a sajtóklub sábeszkorban is elötört belöled, amiböl két következtetést tudok levonni:
1. sose láttál egyet se, mert bizony kritika meg ellenvélemény is van
2. valamilyen látens, ambivalens, borzongásal vegyes vonzódást vélek felfedezni benned a említett tevékenység iránt, nem szégyen az, de ideje lenne szembenézni magaddal:))
pont nekem idézgetel alkotmányot? többször tiporta tok meg a szellemét 4 év alatt, mint ahányszor kiejtettétek a szátokon a komcsi szót:))
ezexerint az én adómból mariska véleményt alkot? na húzzon el melegebb éghajlatra a véleményével együtt...
maradhatnánk a tényeknél ha kérhetem? van egy uzeumnak csúfolt valami, amelynek a f?igazgató, föpofaször asszonya hazudik, két pisztolytáskalecsatolás között, van egy államilag finanszírozott intézményünk, amely köszönö viszonyban sincs a valósággal, a tényekkel és a történelmi hüséggel, van egy panoptikumunk, ahová borzongani jár a nagyérdemü, az én pénzemen, coki, tényleg egy vas is kár beléjük, vagytok 5-10-100 millióan - attól függ melyikötök milyen más állapotban van ippeg - tesék magtoknak fenntartani a panoptikumot, hajrá...
