" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A határ túlodalán, szlovén területen több egzótát lehet látni egységnyi területen, mint Magyarországon. Mivel ezek java része átlagos fekvésben van, némelyikük akár átlagosnál rosszabban is, jó bizonyítékül szolgálnak arra, hogy a különböző cédrusok sokkal többet kibírnak, mint amennyit általában tartanak róluk. Az atlaszcédrusokból nagyon sok glaucát lehet látni, de néhány nagyon szép és nem is túl fiatal pendula is van. Ma, Lendván járva (de ráérve nem, ezért csak kutyafuttában, éppen, ami útba esett, autóból) fotóztam párat. Érdemes lenne azt a környéket fotógéppel 'cédrusilag levadászni".
Idén termőre fordult kis pergoletta Csernec faluban, a Kerka árterében, 0 fagylefolyási szinten. A termősökön van néhány virág, a porzóson még nincs, ezért bérapaszolgáltatásra szorul. A szolgáltatók ezúttal nem mi voltunk, hanem egy, már bőven termő pergolettával rendelkező kivitulajdonos. Ő volt az is, aki a fiatal kis lugas tulajdonosát instruálta a tövek kinevelésében és kialakításában. (Néphülyítési láncreakció:)))
Zuccherelli prof. könyvében leírtak szerint a Haywardnak is három virágból álló virágzata akarna kifejlődni, de a virágzat kialakulási folyamatában a két oldalsó virág abortusz áldozatává válik az esetek többségében, de nem mindig. Egy adott növényen a teljes, hármas alakzat nagy száma a növény jó kondíciójának a jele. Az idén számos ilyen van a baromfiudvari pergolettán.
Szomszéd Feri(ke) /időközben másodéves főiskolai hallgatóvá lett/ fügeültetvénye. Talán többen emlékeznek még, hogy 13 éves korában a fajtáimból származó dugványokból saját maga által előállított szaporítóanyaggal létrehozott egy kis ültetvényt szülei szőlőhegyi területén. Azóta is lelkesen műveli. Nála ez lett a dema..., pardon, peda-gógia eredménye.
Ennek a hétnek a napjai a kivi-bérapaság jegyében telnek. Ki kell juttatni a porzós virágú vesszőket azokra a helyekre, ahol még mindig nincs porzó a termős mellett. A hím vesszőket (ezúttal külön írva:))) csak a hajnali, vagy alkonyati órákban lehet levágni, mert a nappal folyamán életveszélyes vállalkozás lenne a méhek tömege miatt.
Most kaptam diospyros virginiana magokat, az lenne a kérdésem, hogy még érdemes e őket elvetni, szabad földbe beérnek e a vesszők, vagy inkább mennyenek, pet palackba, és teleltessem, őket 0 C közelében?
Most már egyértelmű, hogy környékünkön a jó kajszitermés kizárólagos titka egy jó kövér -10-es éjszaka Iklódbördőcén pirosbimbóban. A hegyen se rossz, de az igazi lenn a síkon, a faluban, Csörnyeföld egyik faluszéli háza előtt. :)))
Szeretnék nektek beszámolni egy újkeletű dologról, mégpedig a bioszén, azaz faszén jótékony hatásáról. Sok-sok információ után én is gyakorltban alkalmaztam a dézsás fügéimen, kíváncsi vagyok, milyen hatása lesz mindennek.
"A tarlótüzeket követően a talaj a visszamaradó „bioszénnel” gazdagodik, termékenysége megnő. De a visszamaradó bioszén nemcsak a talaj javulásához járul hozzá, hanem a talajból származó üvegházhatású gázok emisszióját is csökkenti. A kedvező hatás lényegében kétszeres, egyrészt a talaj termékenysége megnő, másrészt jóval több szén tárolódik a talajban – a légtérbe jutás helyett. A növényi eredetű bioszén a talaj vízgazdálkodásában, a talajtermékenység javításában betöltött szerepe mellett a légszennyezés csökkentéséhez, ezzel pedig a klímavédelemhez is nagyban hozzájárul."
... ide (a némethez) jobb lett volna, nem.. (ha nem akartam volna a napomat elrontani) /Ott lett néhány virág, ahova a gerendák miatt nem ért el a tarolás./
