Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Munkahelyen rendeztünk libásnapot, alapvetően reggelinek szántuk, de annyi volt mennyiségre meg zsírra, hogy az ebéd el is maradt. Szó szó sertés tokaszalonnával, kolbásszal kiegészítve, nagyon durva volt, ha így kéne enni, rövid időn belül kinyúlnék.
A Vörösmarty téren meg totál elszabadultak az árak, épp tegnap olvastam a hatezer forintos pörköltről műanyag tányérból műanyag villával.
A Capát láttam anno, sőt tárlatvezetéssel, így kétszer sétáltam végig, mert utána meg magam csendességében is érdekelt.
Igen, nagyon jó a müpa rendszere, most hétvégén megyünk, így megnézzük a Ludwigot is, attól függetlenül, hogy mit állítanak ki. A parkolásnál meg elég az automata elé tenni a jegy kódját és máris ki van fizetve, ergo jeggyel térítésmentes.
Ó, köszi, kell valami, amiben el lehet veszni, meg az időről meg lehet feledkezni. :)
Amúgy meg szeretem a kisvasutakat, az igaziakat, ha valahol tudom, hogy megy, ki nem hagyjuk.
Talán emlékszel, tavasszal kérdeztem, hogy Triesztbe működik-e, egy csomó oldalon próbáltam tájékozódni, aztán a helyszínen derült ki, hogy a síneket benőtte a dudva. Végül is a látványt megkaptuk, az autóút a sínekkel párhuzamosan ment a tengerparton, lefelé a hegyről.
A királyrétit is ismerem, a Szobról Márianosztrára menő meg hogyismondjam ilyen retro járgány, a mozdonyvezető indulás előtt mesél kevéskét, útközben megáll egy forrásnál, úgy tudom magánba üzemelteti és elég családias a hangulata.
Én kétszer voltam. A cikkben is említett Martisz Gábort személyesen ismerem, nála voltam bent először, aztán meg egy ismerőssel néztük meg. Tényleg lenyűgöző, érdemes megnézni. Nem tudom most is csinálják-e még a téli időszakban az éjszakai üzemet, amikor már a kinti sötétség idején fél órára lekapcsolták a lámpákat és minden teljes kivilágítással ment.
A mai napon rászántam magam, és ellátogattam a Mezőgazdasági Múzeumba. Az elszántság az odajutáshoz kellett, mert a közlekedés jó része szünetelt. Kivártam a viharszünetet, és ezt kihasználva jutottam el Hősök terére
Elég sokan voltak, dacára a csütörtöki napnak és a körülményeknek. Viszont nem annyian, hogy ne szemlélődhettem volna nyugodtan.
Volt mit, mert bár még nem minden kiállító érkezett meg, de azért jó sok gyönyörködnivaló akadt. Nem csak orchideák, de broméliák, tillandsiák és kaktuszok is. Ha már ott voltam, más helyen is körülnéztem. Érdekesnek találtam egy kiállítást, ami egy felállított jurtával kezdődött, majd bemutatták a különböző mezőgazdasági eszközöket, Némi meglepetéssel állapítottam meg, hogy a kapa, a metszőkés, illetve a sarló nem nagyon változott az elmúlt többszáz évben.
Az egyik teremben egy feltárt sír volt látható, üveglap alatt. Átóvakodtam rajta, de fölösleges volt aggódnom, fel se vette.
Láttam néhány kunyhó modelljét is, sőt, pontos másolatot a veremlakásokról, ez már Százhalombattáról ismerős volt. Látható volt egy csíkászkunyhó modellje is, nagyon tetszett. Viszont bevallom, a nádvágó szerszámokról a felirat nélkül el sem tudtam képzelni, mi is akar lenni. Pontosabban arra nem jöttem rá, hogy is használták a tetőfedéshez, de némi szemlélődés után rájöttem.
A használati tárgyak közül az ivócsanakok tetszettek a legjobban, bármelyiket elfogadtam volna, csak nem akarták nekem adni…
Akadt néhány csinos és élethű (bár nem életnagyságú) bronzszobor is, elvégre ezeket nem művészeti produkciónak, hanem szemléltetésnek szánták. Itt is volt kedvencem, éspedig két bivaly, az egyik a másik hátához dögölte az állát, szemlátomást mindketten jól érezték magukat.
Ebben az időben Márton-napi libavásár szokott lenni, persze nem az élő állatot adják el, hanem töpörtyűt, libazsírt, ilyesmit, a büfékben pedig sült húst. Lehet, hogy hétvégén lesz, de oda már nem megyek.
Azt viszont tapasztaltam, hogy a Vörösmarty téren már kezdik felállítani az árusbódékat, egyik-másik már üzemel.
Engem is Dékány András könyvei miatt kezdett el érdekelni a hajózás. :D Nekem a fő csapás a 2. világháborús hajók, de persze van más is. És van pár kiemelt téma, ami különösen érdekel.
Vagy húsz éve láttam hajómodell kiállítást, de ezek első világháborús hadihajók voltak, kétségtelenül pontosak, de nekem a vitorláshajók a kedvenceim, ennek a már említett Dékány András az oka.
Én nem voltam egyszer sem, nem tudtam róla, de nekem - sajnos vagy sem - az irodalom nem a fő sodorban van. Koncertekre járok, részben pár ismert pop(?) előadóra, részben jazz-re.
A Hadikban csak egyszer voltam, hetente vannak (nyilván tavasszal/nyáron, de ezekről sem tudtam korábban) a terasz részen akusztikus koncertek, ott volt Barbi és Jancsó. Na nem a filmrendező :D, a Blahalouisiana énekese és gitárosa. :-)
A hajómodellezésnél van több teljesen eltérő fő ága. Az élethű hajóknál az egyik a teljes saját építés, akár fából vagy más anyagból eredeti tervek alapján, a másik a boltban kapható kitek összeépítése, akár alapos feljavítással. Én az utóbbival foglalkoznék, de nincs időm. Viszont a zsűriben többször voltam már pl. a mosonmagyaróvári makettversenyen.
Akkor ajánlom a könyvecskét :-) Én meg született pécsi vagyok, mégis a Pécs könyvükben - ez volt az első ilyen kiadványuk, - találtam pár újdonságot, amit nem tudtam eddig :-)
Hasonlóképpen, mint amikor befizettem egy 2 órás tematikus sétára szülővárosomban. Pedig Csak a belvárost jártuk körbe, mégis láttam olyan épület-díszt, amit eddig soha nem vettem észre, pedig sokszor elmentem alatta/mellette :-)
Ez is érdekes elfoglaltság, mármint a hajómodellezés. Diákkoromban faltam Dékány András könyveit, és időnként még most is beleolvasok. A kedvencem a Kossuth Lajos tengerésze sorozat, nem kis meglepetéssel értesültem arról, hogy az Implacabile tényleg létezett!
Na, előkerestem azt a pár fotót - sajnos csak mobilos képek - az említett Múzeumok Éjszakájáról 2015-ből. A koncertet az Ad Libitum együttes adta, ők zenéltek Cseh Tamás lemezein is. Az épületben pedig emléktárgyak, a falakon Cseh Tamás rajzai, és van egy berendezett indián sátor is.
És rosszul mondtam, hivatalosan Cseh Tamás Archívum.
A koncert poénja az volt még, hogy a szombati MúzÉj után vasárnap megismételték, a karszalaggal volt látogatható. Szombaton csak egy fél órát voltam ott, mentem tovább, vasárnap néztem végig a koncertet. A fotókon a koncertfilmet reklámozó kivetítő előtt ül Másik János.
Csimpolyához hasonlóan - ahogy említette a rá következő hsz-ben - én se nagyon láttam ezeket. :-) Pesti ember nem ér rá olyan huncutságokra, hogy csicsás pesti épületeket nézegessen. :D
A Stefánia palotában úgy voltam, hogy ott volt hajómodell kiállításunk. :-) A hajózás, hajómodellezés is érdekel, de idő hiányában jómagam nem építek modelleket. Az egyesületünk rendez kiállításokat, kétszer is rendezőként vettem részt a Múzeumok Éjszakáján.
Viszont Robert Capa kiállítást láttam a Ludwig Múzeumban.
És ha már Ludwig Múzeum, nem tudom, mennyire ismert, hogy érvényes MüPa belépővel ingyen meg lehet nézni a Ludwig Múzeum kiállításait az előadás előtt. Csak be kell mutatni a jegyet, és adnak egy 0 forintos belépőt. Azt most nem tudom hirtelen, hogy külön kell-e kérni mindegyik kiállításra, vagy automatikusan érvényes az összesre?
