" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
hát lenne egy fóliasátram tuti próbálkoznék banánnal, ismerek olyan személyt, akinek termett banánja, és kint volt, csak erős takarással, nem fűtéssel. helen hybrid's a fajta neve.
Ez egy tomuri porzós kivi, jó pár éves tő, idén elkaszálta a kutya, csak ő maradt meg a telepítésből. :(
Kérdésem lenne, hogy akkor most a 3 hajtásból egyet hagyjak meg, és ugyanúgy 1 szálra függőlegesen növesszem? Ez lesz akkor majd a 30 méterre levő hawyardok porzója. Remélem poroz. :O
Hogy mi tartható télen nyáron fóliasátorban?Ennek nagyon sok összetevője van.Mekkora a légtér? Fütött vagy nem? Edénybe vagy a földbe van-e ültetve a növény?A gond télen van,főleg a fütetlenben.Napos időszakban még csak tárol valami hőt, de napmentes napokon jóformán semmit.A levegő csak 1-2 fokkal melegebb mint kint, a talaj viszont nem fagy meg olyan hamar. Volt hogy kint csonttá fagyott a föld - 10 fokban, bent meg alig volt megfagyva.Nekem kb 30 éve van fóliám, salátát, paprikát tartunk benn és dugványozásra használom.Nem tudom mit lehetne bele ültetni?Talán ha elég nagy a légtér és veszély esetén vészfütést lehetne alkalmazni,akkor fügét,gránátalmát, japán naspolyát,kenderpálmát,télálló banánt.
A kertben lévő két káki természetesen tökéletes egészségnek örvend, a fügék állapota alapján ez nem is lehet kétséges. Előtérben a Tipo, háttérben a Rojo brillante, mindkettő tömveelvirágzási stádiumban lévő virágokkal.
A "szomorúfűz effektust" megelőzendő a tavaszi metszéskor jó pár ágat visszakurtítottunk a fa "visszatömörítéséhez". Ezen a képen jól látszik, hogy a visszametszett ágon máris hosszú új hajtás nőtt, ami jövőre teremni fog.
A 2-3 méterrel magasabb szinten lévő szomszéd ház előtti ujjas óriás már a borotvaél jó oldalán volt, így egyetlen télen sem károsodott a legkisebb mértékben sem. (A zöld aszalódónak ezek szerint elegendő, ha annyival jobb a fagytűrése, mint amennyi hőmérsékletkülönbséget 2-3 méteres szintkülönbség eredményez az inverzióban + a házhoz viszonyított elhelyezkedés.)
Ez is tipikus ujjas óriás, első termések csak mutatóba. Ha valaki Miklós bácsi ujjas óriásával kapcsolatban úgy okoskodna, hogy esetleg azért van rajta kevés elsőtermés, mert károsodni szokott, akkor ez a példány megadja az ilyen okfejtés cáfolatát.
Ma, Lovásziban járva, meglátogattam Miklós bácsit és megszemlél(z)tem mediterraneizált kertjét. Nézzünk néhány tapasztalatot:
a háztól távol lévő aszalódó zöld fügéje kezd fa méretet ölteni, annak köszönhetően, hogy a mostanit megelőző hideg telek sorozatában sem károsodott.
A ház előtti ujjas óriás (amint erről többször beszámoltam) sorozatos ág/ágvégfagyást szenvedett a hideg teleken, érzékelhetően az életet a haláltól elválasztó borotvaélen táncolva ebben a magasságban /fagylefolyási szinten/. A zöld aszalódó annak ellenére sem károsodott, hogy ugyanolyan magasságban, de a háztól távol van.
Azt szoktuk mondani, hogy a legtöbb fügefajta téli elfagyási küszöbe -15 fok. Ezen a példán érzékelhető, hogy vannak azért különbségek az egyes fajták között és a zöld aszalódó fagytűrése jobb, mint az ujjas óriásé Mindez annak ellenére, hogy a zöld aszalódó Olaszországból származik az ujjas pedig az itteni, ha nem is egyetlen (a nénifügével együtt "kettetlen" fajta). Amint látható, megdől az a feltételezés, amely szerint egy Olaszországból származó fajtának gyengébb fagytűrésűnek kellene lennie, mint egy itt honosnak.
Miklós bácsi ujjasa tipikus ujjas óriás, a rá jellemző alaktani jegyekkel és a kis számú elsőterméssel (éppen csak mutatóba maradt, rengeteget leszórt). Vesd össze az egyazon anyától származó teskándi klónnal!
Megfelelő méhmennyiség és aktivitás mellett nem probléma az ekkora távolság. Sőt, ha még biztosabb akarsz lenni a dolgodban, néhány levágott porzós ágat egy vödör vízben a virágzó termősök közé akasztva javíthatod a hatásfokot. 50-60 méter gyaloglás (oda+vissza).
Ültetéskor mindig nagyon fontos megjegyezni, milyen nemű növény hova kerül. Valamelyik egyed kipusztulása esetén csak így tudhatjuk, melyiket kell pótolni. Ha a meglévő már "szép", akkor lehet, hogy szerencséd lesz és a "lány" maradt meg. Ha annál "csak" metszési hibát követtél el, annak is lehet következménye a virágtalanság. A porzós életben maradása esetén nagyobb növényen helytelen metszés esetén is maradhat virág. Egy-egy fotó sokat segítene abban, hogy segíthessünk.
Hát ugye megint ugyanaz a probléma köszön vissza. Azt a bizonyos "-25" fokot vajon ott mérték-e, ahol növény volt. Vagy a legközelebbi meteorológiai állomáson? Vagy valaki valamilyen esetleges fekvésben lévő háza ablakában, vagy ajtaja mellett, de árnyékolatlan hőmérővel??????????
Térségünk fügéi például sérülésmentesen bírják a -22 fokot. Az iklódit!!!!
Jut eszembe : kellene nekem olyan dísz vagy haszonnövény amelyik nyáron bírjí a fólia alatt a 30-35 °C-t és télen se kell bevinni, maradhat ott. Legjobb lenne valami gyümölcstermő. Van egyáltalán ilyen?
Mekkora az a max távolság egy tomurinak, ami elég egy hawyard beporzásához? Persze a szelet és a rovarok mozgolódását beleértve. Az egyik probálkozásomból megmaradt egy tomuri, és attól a helytől távolabb akarok hawyardokat telepíteni. Ez a táv kb 25- 30 méter. Esetleg egy 7 éves tomuri átültethető, azt hiszem kipurcanás lenne a vége.:( Az pedig h minden évben porozgassam elég munkaigényes meló.:)
Nekem is van kivim ,olyan kb 7 éve vettem egy fiu és egy lány zombán egy termelötől elültettem de még egyszer sem virágzott,minden évben vártam majd most,ja és ugy kaptam olyant szeretnék amit a boltba lehet kapni közben az idén az egyik már nem hajtott ki amásik nagyonszép ,de nem tudom fiu vagy lány nem tudom mit kellett volna csinálni hogy virágozzon esetleg metszeni?Valaki irja meg nekem mit tegyek elöre is köszönőm üdv:Magdus
Miközben a díszgránátalmák már régóta virágoznak, a termőn most jönnek a virágbimbók, de hatalmas számban. Így várhatóan 1-2 héten belül a fa nem fog kilátszani a virágból. A kérdés ugyanaz, mint a kákinál és a kivinél: hány termés fog kötni ebből a tömérdek virágból.
Az idén újabb tapasztalatokkal fogunk gazdagodni azzal kapcsolatban, hogy mi történik a terméskötés/megmaradás vonatkozásában a kákinál és a kivinél, ha a virágzás a szokásosnál jóval változékonyabb, hűvösebb, csapadékosabb időjárási körülmények között zajlik. A kákik minden fajtájánál soha nem látott mennyiségű virág van a fákon, de jól tudjuk, hogy ez magában még messze nem elégséges feltétele a bő termésnek. Izgalommal várjuk, mi vár ránk az ezt követő fenológiai fázisokban. Hova hat egy ilyen időjárási anomália virágzásban.
Betehetnéd ugyanezt a "fagytűrő déligyümölcsök"-be is, végre bizonyítván, amit évek óta mantrázunk, éspedig, hogy de, igenis lehet Magyarországon kivit termeszteni, még akár Északkeleten is.
Hahó, az itt a legfőbb gond, hogy nem is érted igazán, amivel vitatkozni próbálván trollkodsz a topikban és még csak nem is az, hogy ócska jellemre vallóan ocsmány módon teszed ezt. Ezért nem állunk szóba veled. Az pedig inkább mulatságos, hogy huszadannyi tudással és információval erőlködsz azon, hogy majd "jól megfingatsz" itt minket, amit mellesleg javarészt a vádolandó személyektől tanultál.
Ott kezdődött ugye, hogy Ninovarga meglepetését fejezte ki azon, hogy az idei tél és tavasz után, amikor hónapokig folyamatos előoldal-hátoldal kontraszt vágta ketté az országot 15 fokos hőmérséklet-különbségekkel, mégsincs több héttel előbbre a fenológia a keleti országrészben, pedig az időjárás menete alapján erre számítottunk. Ezt értelmezted félre vagy szándékosan, vagy mert nem voltál képes értelmezni. Erre egy hozzászóló írta, hogy szerinte az ő kertje egy hónappal le van maradva, ami mondjuk normál években nem lenne meglepő, most azonban valóban furcsának hatott, megígérte, hogy tesz be fényképeket még aznap este, de aztán valamiért mégsem tett be egyet sem. Erre már maszlagoztál, aztán mondtad, hogy nem baj, mert úgysem ír ide szinte senki sem. Vicces, hogy erre kb. 8 új hozzászóló is jelentkezett az elkövetkező két napban.
A télálló törzses jukkák, agavék és cédrusok, örökzöld magnóliák szépek, de tudjuk, hogy előbbi kettőnél a téli csapadék okozhat inkább gondot, nem is a hideg alapvetően, utóbbi kettőnek is jóval szélesebb a fagytűrése mint mondjuk a fügéé. Én örülnék neki, ha találnál nagyobb fügéket is a Tokaji, vagy akármelyik szomszédos szőlőhegyen. Mondjuk azt furának találom, hogy kaptál vagy 5 éve egy csomó dugványnak való fügeágat, ezeket állítólag ki is ültetted többféle magassági és kitettségi pozícióba, ehhez képest azóta nem sokat nőttek ezek, lehetnének már akkorák is, mint mondjuk a Ferikéé a szemenyei hegyen.
Annak is örülök, hogy te is felfedezted, hogy még ilyen viszonylag alacsonyabb hegyeknek is van főnje. Ezt valóban vizsgálni kellene, mire elég ott ez a tényező azon a konkrét helyen, mármint milyen növényfajok honosítására. Ezzel is szándékod ellenére megerősíted, amit írunk. Ott helyi emberként szép feladat lenne ezt feltérképezned, kikísérletezned. Ahogy a mérés, állomástelepítés is jó, jó volna, na persze nem úgy bemondásra, ahogy kedves barátoddal szoktátok. Az, hogy itt a legtöbben esélyét sem adják meg a helyes mérésre, gondolom, másvalakire, a nagyobb közönségre általánosságban értetted, ugyanis az általunk bemutatott helyszínek környezetében több hiteles mérőállomás is települt különböző kezek felügyelete és érdekei mellett.
Az is jó, hogy szintén minket megerősítve felhozod, megismétled a téli túlélés és a vegetációs időszak megfelelő voltának különbözőségét. Igen, hogy 4-5, vagy 10-15, vagy 25 évenként fagy el mondjuk a füge, ezt hívják termésbiztonságnak. Mondjuk én inkább oda telepíteném, ahol 10-15-20 és nem 4... Egyébként a mostani 10-20 évet megelőző 20-30 éves időszak a jelenleginél sokkal inkább kedvezne a topikban gyakran szereplő tájegységnek, mivel egy alapvetően nyugati irányítású időszakban szinte állandóan alpi főnként kapta az északnyugati levegőt, nem úgy mint ami mostanában dívik, hó a Riviérán, 25 fok Romániában, Ukrajnában. Középhőmérsékletben legalábbis biztosan, de talán absz. minimumokban is.
A képfelrakásért amúgy tényleg köszönet jár, különösen az előbbi kiviért, mivel azzal is olyan dolgot igazolsz, amit évek óta állítunk.
Képek a múlt hétről: A Tokaji-hegy keleti oldalánál, a Bordog folyótól 150-200m-re, kb. azzal azonos szinten (a tulaj elmondása szerint) 20+ éves kivi: A szomszédba átnyúló: Nem egy mintakialakítás, de elmondásuk szerint így is minden évben, számukra bőven eleget terem.
Nagyon helyesen nem a déli kerítésfal elé ültették.
Jé kivik, jé fügék, jé kákik! Jé, ezek ott megmaradnak? Mily meglepő! Ismét érdemes volt benézni!
Most írjam azt stílusosan, hogy: Leülhet, 1-es. (?)
-----
Mivel a múltkor az értelmezés elmaradt, vagy mint már oly sokszor szándékos félreértelmezés történt, így segítek kicsit, csakhogy fölös energiátokat ettől értelemesebb dolgokra fordítsátok a héten, meg a hónapban. :)) A demagógia felemlítése akkor ÉPPEN a fenó hogysmintállásával kapcsolatos fejtegetések kapcsán lett megjegyezve, és nem csak a 2 fős különítményeteknek.
(Ti akár ha csendben asszisztáltok a hülyeséghez, már ugyanolyan felelősök vagytok a saját topikotokban, ahol állítólag éppen ezek ellen "harcoltok".)
Az, hogy ezen kívül mennyi nevetségesen leegyszerűsített megállapítást tesztek, "mert az élet ilyen egyszerű felfogással", az egy dolog.
A növények terjesztésével kapcsolatban már többször leírtam a véleményemet, most is ugyanaz, mint már évekkel ezelőtt: Megsüvegelendő és jó látni az ültetvényi szintű telepítéseket is. Ennyi, Igen Kedves Tanár Úr... :))
1987-ben jártam Sopronban akkor Barabits bácsi kertjében láttam elöször Magnólia gr.-at. akkor 5-6 méteres lehetett. Azt mondta a 85-ös telet károsodás nélkül vészelte át, -25 fokot.
A kert Lővérekben a Bolond-várral szemben volt. Nem tudom mi lett a sorsa, Barabits bácsi sajnos meghalt!
Fiai is nagy kertészek,tőlük talán meglehetne tudni! Mai képek. Lassan virágozni kezd. Magoncok
