Általános trslgás, trsdlmi, pszihlgiai, és egyéb kérdésekről főzőcske közben. Leginkább magammal beszélgetnék, de minden barátságos nicket szívesen látok. Eredeti méret.
A másik topic, az másik topic! De ha már itt tartunk, és itt vagy régóta motoz bennem a kíváncsiság...
Néha belefinganak a kávémba, és te rezzenéstelen arccal továbbcsevegsz a fingóval is, meg velem is... De jó, OK! Nem a te kávédba fingottak bele, ez igaz. De az sem ritka, h a te kávédba finganak bele, és azt is uúgy reagálod le... Ez olyan furi...
Ez is jó, csakhát így nagyon banális h intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek:-))
Tulképp az a különbség, h az intelligencia egy készség, a műveltség pedig szerzett tudás.
Az igaz, h az intelligencia is fejleszthető, bizonyos határok között. De aki nem rendelkezik a megfelelő készséggel, az nem fogja tudni elsajátítani, mert nem tanulás kérdése. Ez ugyanolyan, mint ahogy egy fakezűből se lesz soha Paganini, akármennyit gitározik, mert arra születni kell. Éppúgy egy átlagos v az alatti intelligenciájú sem fog tudni felsőszintű matematikai műveleteket megtanulni elvégezni (pl integrálás) akkor se, ha egész nap magolja a szabályokat. Mert ugyanúgy nem fogja észrevenni a bonyolultabb összefüggéseket utána sem. Ellenben a műveltség egyszerűen szorgalom kérdése, mert tulképp a mások által már 'legyártott' információk megszerzettségének mennyiségét jelöli.
Vannak egyetemes emberi értékek, amik közvetítésére a klasszikus művek is alkalmasak. Sztem keverni is lehetne a kortárssakkal... Ez a vagy klasszikus vagy kortárs annyira fatális... Kicsorbul belé a fatál is... :)
"Tod, az intelligencia meg a műveltség két külön dolog. Pölö, elképzelhető, h vki krvára művelt, mert beszabadult egy könyvtárba, és összeolvasott mindenfélét unalmában, de ha elétesznek egy másodfokú egyenletet, azt már nem tudja megoldani, mert a seggeléstől ugyan nem lesz intelligens."
Az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Általában véve: problémamegoldó képesség.
1.Fejlett értelmi képesség, amely az élet problémáinak megértésében és hatékony megoldásában nyilvánul meg; megértő ítélőképesség.
Az ember intelligenciája megértésen alapuló oktatással növelhető. Az intelligencia fejlesztésének egyik módja az értelmező szótárak rendszeres használata.
2.Átvitt értelemben: Értelmiségi foglalkozású személyek társadalmi rétege, csoportja.
A régi falu intelligenciájához a pap, a jegyző és a tanító tartozott. A városi intelligencia kedvelt találkozóhelye a helyi kávéház.
A műveltség meg egy kicsit más. Ott már belép a morál is.
1.Szellemi képzettség, lelki finomság. Széles látókörű hozzáállás és működési alap, amivel egy személy élete minden területén magánál és a környezetében élőknél képes a józan észt, és a hosszú távú jó és igaz megoldásokat használni céljai elérésére, környezete irányítására. Ez ahhoz vezet, hogy az egész közösségében jobb lesz az egyéni és közös jólét és sikeresség.
A műveltség elérése nagyon fontos lehet mindenki számára. Ez a műveltség az igazán értékes.
2.Rengeteg adattal rendelkezés, amit nem feltétlenül használ a személy maga és társai javára.
Ez a fajta műveltség sok magolással elérhető. Aki nem tud hozzáértően kezelni valamit, az még kérkedhet a műveltségével.
3. Iskolázottsággal megszerzett tudás, amire egy személy oktatása, olvasmányai, valamint különféle tanulása során szert tesz.
Az író kitűnik nagy műveltségével a többi ember közül. Az igazgatóról kiderült, hogy van némi zenei műveltsége is.
4.Szellemi értékek összessége, amit egy közösség, társadalom története során kialakít, felhalmoz; a közösség életfelfogása, szokásai, a hétköznapi munkájában alkalmazott módszerek, műszaki és tudományos ismeretek együttesen.
A műszaki műveltség fejlődése töretlenül halad tovább. Az ifjúság műveltsége különbözik az idősebb korosztály műveltségétől.
5.Megnyilvánult tudás egy helyen és korban; egy közösség, társadalom élete során használt műszaki és tudományos ismeretekkel, módszerekkel elért eredmény.
Az ország műveltsége látszik az életkörülményein és sikerein. A műveltségük gyümölcsei azok, amiket az emberek élvezhetnek életükben. Korunk egyik jellemzője az erkölcsi műveltség hanyatlása.
Hosszú generációkon keresztül ugyanazokon a könyveken nőtt fel mindenki Magyarországon, de nem ez a szokványos, sőt.
Ha megnézel bármilyen külföldi gyerekirodalmi tanulmányt, mindenhol kortárs művekkel akarják olvasóvá nevelni a gyerekeket, nem 100 éves könyvekkel, mint nálunk. Merthogy az élet is más, nem érzik át a lényegét, nem áll közel hozzájuk az érintett mű mondanivalója.
Tod, az intelligencia meg a műveltség két külön dolog. Pölö, elképzelhető, h vki krvára művelt, mert beszabadult egy könyvtárba, és összeolvasott mindenfélét unalmában, de ha elétesznek egy másodfokú egyenletet, azt már nem tudja megoldani, mert a seggeléstől ugyan nem lesz intelligens. Meg a másik véglet is, vki krvára lusta, és asse tuggya, mijaza a talpramagyar, viszont olyan összefüggéseket is észrevesz, amiket mások nem. Nem véletlen az 'őrült zseni' sztereotípia: ha megfigyeled, a nagy filozófusok, feltalálók többnyire kicsit kettyósak. Ugyanakkor mégis gyakorlatilag minden találmány, aminek a körülöttünk levő épített környezetet köszönhetjük, az őáltaluk felfedezett összefüggéseken alapszik.
A nevelkedés is befolyásolja az intelligenciát. Életkor... hm... Vannak ún. klasszikus művek, amiknek általánosnak kellene, h legyenek, mermivelhogy örökérvényűek... Úgy gondolom ezek valamiféle hidak a generációk, trsdlmi osztályok között, amik mindenkinek meg kellene, h legyenek, h tuggyanak egymással kommunkiálni. Persze, vannak újabb alkotások, és változik a világ, és ez OK... De hogy mondjam... Pl, ha elmentem egy úttörő táborba, akkor biztos lehettem benne, h a borsodi cigánypurdénak uúgy megvan mondjuk a A két Lotti, vagy a Lessie, stb... Tehát volt bennünk vmi ami egyforma... Vagy a népmesék pl... Szálldogáltak generációról generációra... Ma már vhogy falak vannak a generációk, trsdlmi osztályok között, és nincs rajtuk ajtó...
