Nem, te vagy lassú. Nem pontosan ugyanaz a oldala fordul felénk a Holdnak, hanem van egy kis "hullámzása". Csak hogy precízkedjek, szőrszálat hasogassak, ahogy te is tetted a Hold alakjával kapcsolatban, és mindenkinél okosabbnak képzelted magad.
Mivel a Szuperfizika elméletemen nem tudtok fogást találni, hát megpróbáljátok az elmélet megalkotóját, magát a szuperfizikust lejáratni.
Elég aljas módszer, de látom, hogy egy kis aljasságért nem kell a szomszédba mennetek. Van bőven bennetek is. Az is eléggé árulkodó, hogy ketten összehangolva próbálkoztok. Nem ugyanabba a kocsmába jártok véletlenül?
Eddig hazugoztatok, elmebetegeztetek, de mindhiába. Most azt akarjátok elhitetni, hogy nem jártam egyetemre. Hát próbálkozzatok csak.
Nekem ez jó jel, mert már csak ez maradt nektek. Mostanára már ti magatok is beláttátok, hogy az elméletembe nem tudtok belekötni. Maradt ez a pitiáner kötözködés az egyetemmel. Hát, elég szánalmasak vagytok.
"Minden csillag mozgásban van. A csillagok galaxisokat alkotnak, a galaxisok pedig forgásban vannak. Más galaxisok más irányban forognak. A galaxisok galaxiscsoportokat alkotnak, amelyek szintén forgásban vannak."
Nem érted, hogy ezek mind nagyon lassú forgások például a Hold 29 napos forgási ciklusához képest? Különösen ha nem a saját galaxisunk közeli csillagaihoz rögzítjük a viszonyítási rendszert. Senki nem mondta, hogy az egész Univezumra kiterjedne egy ilyen közel inerciális viszonyítási alap. De sokkal sokkal nagyobbra, mint a Naprendszer.
Ha a mesén kívül tudnál némileg számolni is, akkor észrevennéd, hogy nagyon hamar ellentmondásba kerülsz a Newtoni dinamika törvényeivel, ha azt állítod, hogy két nem forgó hold egymáshoz képest foroghat.
Voltak laborgyakorlatok, de mivel azt sem hiszed el, hogy egyetemre jártam, így nem kívánom ezt részletezni. Nem kapcsolódtak sem az újfizikához, sem az újcsillagászathoz.
Nekem egyáltalán nem fontos, hogy téged meggyőzzelek a végzettségemről. Nyugodtan gondold azt, hogy nem jártam egyetemre, de még középiskolába sem, és általánosba sem. Rögtön az oviból mentem mérnöknek és informatikusnak. Vagy gondolj amit csak akarsz. Nincs jelentősége.
De ha ez annyira fontos, akkor majd a Szuperfizika könyvem végére beillesztek egy rövid életrajzot, a kíváncsi természetű olvasók kedvéért. Rendben?
Igazad van, hibás a mondat, és félreérthető is. Helyesen így hangzana:
De a Föld nem fordult el az égbolttal együtt, mindig ugyan ott volt az égbolton.
Természetesen a saját tengelye körül elfordul, és ez a Holdról látszik is, hiszen a Földnek mindig más oldala látszik a Holdról. De mindig ugyanabban a magasságban marad a Hold horizontján.
Minden csillag mozgásban van. A csillagok galaxisokat alkotnak, a galaxisok pedig forgásban vannak. Más galaxisok más irányban forognak. A galaxisok galaxiscsoportokat alkotnak, amelyek szintén forgásban vannak.
Tehát nem létezik sem "állócsillag", sem ezekhez köthető olyan rendszer, ami viszonyítási bázis lehetne. Ezzel egyébként már Ernst Mach is operált, de neki sem jött be. Mára már kiderült, hogy nincs az egész univerzumra érvényes olyan viszonyítási alap, amely abszolút "állónak" lenne tekinthető.
De ez nem azt jelenti azt, hogy lokálisan sem létezik ilyen. Már Jánossy is rájött, hogy igenis létezik ilyen. Vagyis a viszonyítási alapot nem a távoli csillagokban kell keresni, hanem a közvetlen környezetünkben. És nem szükséges, hogy az egész univerzumra vonatkozzon, mert csakis lokálisan értelmezhető.
Az "álló csillagok" nyilván nem tökéletesen gyorsulás mentesek, csak épp olyan kicsik a gyorsulásaik, hogy a Naprendszer belső gyorsulásaihoz képest elhanyagolhatók. De nem csak az egyes csillagok saját gyorsulásai kicsik, hanem a hozzájuk kötött rendszer perdülete is. Mindezt onnan tudjuk, hogy az ehhez a rendszerhez képest mért mozgások dinamikáját igen pontosan le lehet írni a Newtoni mechanikával, bármiféle inerciaerők hozzáadása nélkül.
"És miért nem az állócsillagok inerciarendszeréhez mért forgás?"
Mert "álló" csillagok nem léteznek. Nincs rendszerük. Inerciarendszerük meg pláne nincs, mert inerciarendszer sem létezik (Einstein szerit sem).
"...azt mondja, hogy mind a két hold nulla körfrekvenciával forog. Ám ez a két "nem forgó" hold egymáshoz képest mégis forogni fog. Esetleg nagyon nagy körfrekvenciával, merthogy a bolygóik forgási frekvenciái erősen eltérnek. Macskajancsi tizenharmadik törvénye szerint azonban egyiken se keletkezhet centrifugális erő. Amikor aztán az egyik holdról megpróbálják távcsővel vagy bármi elektromágneses hullámok észlelésével megfigyelni a másikat, senki se érti, miért változnak a dolgok a másikon olyan furcsa periodikus módon, miközben macskajancsi főfizikus könyveiben az áll, hogy egyikük se forog."
Igen, valóban így van. Már kezded érteni, csak még nem tudsz róla.
dezsőke, az újfizikában vannak új fogalmak. Erre nem számítottál a laposföldes agyaddal ugye?
Azért, mert te még nem hallottál ezekről az új fogalmakról, attól ezek még értelmes fogalmak. Sőt, nagyon is azok.
Az univerzumban, (ahogyan pl. egy munkahelyen is) hierarchikus rend uralkodik. Mindenkinek van főnöke. Bármilyen meglepő számodra, az égitesteknél is ugyanígy van. Minden égitestnek van egy főnöke. Az a nagyobb tömegű égitest a főnöke, amelyik körül kering. Vagyis amelyiknek a gravitációs mezején belül helyezkedik el. Ha nagy leszel, majd megérted.
A Föld macskajancsi szerint is forog, akkor ugyan miért éppen a Földhöz képest mért forgás lenne az "igazi" az abszolút forgás? És miért nem az állócsillagok inerciarendszeréhez mért forgás?
A bolygók forgásának körfrekvenciája általában teljesen esetleges, egymástól különböző érték. Így ha kettőnek közülük van egy-egy kötött pályán mozgó holdja, akkor macskajancsi azt mondja, hogy mind a két hold nulla körfrekvenciával forog. Ám ez a két "nem forgó" hold egymáshoz képest mégis forogni fog. Esetleg nagyon nagy körfrekvenciával, merthogy a bolygóik forgási frekvenciái erősen eltérnek. Macskajancsi tizenharmadik törvénye szerint azonban egyiken se keletkezhet centrifugális erő. Amikor aztán az egyik holdról megpróbálják távcsővel vagy bármi elektromágneses hullámok észlelésével megfigyelni a másikat, senki se érti, miért változnak a dolgok a másikon olyan furcsa periodikus módon, miközben macskajancsi főfizikus könyveiben az áll, hogy egyikük se forog.
Ha szedsz valamit, hagyd abba! Ha nem szedsz, akkor szedj valamit! Főnök égitest? Melyik a helyes nézőpont? Ha a fizikakönyved ilyen, mint ez a hozzászólás, az hatalmas poén lesz! :-)
"A Holdra küldött kamerával felszerelt szondák, meg a Holdon járt 12 asztronauta nyilán mind észrevette, hogy az égbolt távoli csillagai lassan elfordulnak körülöttük."
Ez így van, nem vitatta senki.
De a Föld nem fordult el, mindig ugyan volt. Ezt miért nem írtad le?
Mit bizonyít ez? Azt, amit már többször leírtam.
A Csillagok rendszerében forogni látszik a Hold, a Föld rendszerében pedig nem látszik forogni a Hold.
A kérdés az, hogy melyik az igazi, melyik a helyes nézőpont.
Bizony a Föld rendszere. Ezt már megindokoltam korábban, csak nem akartátok megérteni.
Azt megítélni, hogy egy égitest forog-e vagy sem, mindig a "főnök égitestről" kell. És melyik a főnök égitest? Az amelyiknek a gravitációs mezejének belsejében van a vizsgált kisebb égitest. A Hold esetében a főnök Föld. A Föld esetében a főnök a Nap. Ennek megvannak az elméleti alapjai, de ezt itt nem fejtem ki, majd a könyvemben elolvashatod.
"De hát a Hold forgása olyan evidencia volt előtte is, hogy egyiküknek se jutott eszébe nagy csinnadrattával heurékát kiáltani."
Igen, a Földnek a nem-forgása is evidencia volt, és később mégis az ellenkezője derült ki.
"Alighanem hibbantnak is nézte volna őket a világ."
Így is volt. Aki először azt állította, hogy a Föld forog, azt hibbantnak nézték.
És mégis kiderült, hogy nem ő volt a hibbant.
"...olcsóbb és sokkal kevésbé nevetséges projekt lenne a "Hold forgásának igazolására", mint Foucault ingát állítani rá.
Megint butaságot beszélsz. Az inga a valóságos forgást vagy nem-forgásra mutatja, a film pedig csak a látszatot, éppúgy, mit ha szabad szemmel néznéd. A film a felesleges, az inga a döntő bizonyíték.
A Holdra küldött kamerával felszerelt szondák, meg a Holdon járt 12 asztronauta nyilán mind észrevette, hogy az égbolt távoli csillagai lassan elfordulnak körülöttük. Az amerikai űrhajósok nem várták ki a teljes 29 napos ciklust, amíg teljesen körbejárnak, de a szondák igen. Vagyis amíg a Hold egyszer körbefordul a világegyetem állócsillagainak rendszeréhez képes.
De hát a Hold forgása olyan evidencia volt előtte is, hogy egyiküknek se jutott eszébe nagy csinnadrattával heurékát kiáltani. Alighanem hibbantnak is nézte volna őket a világ. Így aztán nem tettek közzé fényképeket vagy filmeket se erről a "nagy felfedezésről". Nem tudhatták, hogy él Magyarországon egy olyan ütődött figura, aki kétségbe vonja a dolgot.
De még mindig pótolhatják a nagy mulasztást, ha írsz a NASA-nak (vagy a kínaiaknak). Egy ilyen filmet készíteni, még mindig sokkal olcsóbb és sokkal kevésbé nevetséges projekt lenne a "Hold forgásának igazolására", mint Foucault ingát állítani rá.
5 félév alatt egyáltalán nem voltak laborgyakorlatok?
És az elméleti oktatás is csak olyan, amit túl lehetett élni anélkül, hogy odafigyeltél volna a rejtvényfejtés közben? Nem voltak feladatmegoldó zárthelyik? Nem voltak kiszámítandó példák a vizsgákon?
