Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Van róla egy szebb kép is, mint amilyen az ukrán fórumon van. Egyébként mindenben igazad van a fajtával kapcsolatban.Én nem tenném be a gyüjtaményembe.
Ha két szarvra gondoltál, az már nem bakművelés, hanem kordon. A bakművelés lényege, hogy 4-5 szarvból álló kelyhet alakítasz ki körbe. A gond az, hogy a szarvakból kiinduló vesszőket karóznod kell, mert csemegénél általában 5-6 rügyre metszünk, sőt a magnélkülieket még ennél is többre.
Javaslom inkább a középmagas (75cm) kordont, 3 huzallal, ami sokkal könnyebben kezelhető.
A képen látható "magasított" bakművelés kb.30-40 éves lehet, Franciaországban alkalmazták, a neve angolul head-training.
Köszi. Ám én 2 szarvas bakra gondoltam csak. De nem tudtam hogy csemegéhez ezt nem használják. Köszi. Majd még tuti lesz kérdésem. 6vénusz,2 pölöskei,2 Eszter, 1 Jupiter,1 Opus,1 suvenirt,2 Moldova,3 kismis molfavszkij, ezek nagy része őszi ültetésű. Eddig csak a suvenirről meg az eszterről ettem. Ők 3 évesek. Az Eszter vmi baromi igênytelen fajta. A suvenirt valami vékony féreg rágogatta,kifúrta, de attól megettem. Az nem rezisztens ,de bármi permetező nélkül megvolt, lisztharmat minimálisan megtámadta a legvékonyabb részeket,szinte elhanyagolható.
Hát, egyszerűnek éppen nem mondanám, a legtöbb kötözési munka talán ezzel a móddal van, és elég komoly zöldmunkát igényel, a permetezése is igencsak nehézkes, mert a belsejét nehéz fújni. Ha nem jól metszed, pár év alatt egy csúnyán felkopaszodott, kezelhetetlen zöldtömeged lesz.
Ha ilyen szempont szerinti a kérdésed, akkor a szálvesszőzést nézve máris bonyolulttá válik a dolog, hiszen vagy vendégkarózól, vagy karikás művelést csinálsz, esetleg egy drótra felvezeted a szálvesszőt - de ekkor már eljutunk a támrendszeres megoldásokig. Szerintem mindegyik megoldás csak félmegoldás, sok munkád lesz vele. Ahogy írtam, a nagy fürtméretnél nem egy jó művelésmód - és szálvesszőn nagy fürtöt fog adni. A jól karbantartott műveléssel akár 100 évig is ellehet egy-egy tőke, nem hiszem, hogy ez a modern csemegefajtáknál rosszabb lenne. De ha nem jól kezeled, visszaszáradhat, a száradó, nagy csonkok betegségek melegágya is lehet. Nem tudható előre, mennyi időt fognak bírni. De annyi hajolgatós munka van velük, amit kényelmesen meg lehet úszni, hogy nem érdemes. Persze nem mondom, ha a Somló meredek oldalában egy juhfark ültetvény művelésmódját kellene eldönteni, erősen gondolkodnék a bakművelésen. De csemegésnél a guyot-t részesíteném előnyben.
A szarvak vége 10-20cm-re van a földtől, nem 50-re. Ha te bármilyen más módon neveled, az persze lehet, csak akkor ne hívd bakművelésnek, mert félreértik, hívd saját módosított magas bakművelésnek ;-) . Viszont nem tudom, hogy csinálnád a támasztékot, mert a bak egy idő után nehéz lesz, alatta meg lesz egy majd' fél méter vékony törzs? Ezt már végig gondoltad?
Ja, ha fél méter magasra viszed a termőalapot, a lombozatot túl magasra kell engedned, komoly önárnyékolása is lehet a soroknak egymásra (feltéve, hogy a hagyományos, max. 1x1-es térállást csinálnád - persze itt meg az lesz a problémád, hogy kicsi lesz a tenyészterület, a fürtjeid kicsik lesznek - nem véletlen, hogy a bakművelésről, helyes művelés esetén, nagyon koncentrált bort lehet szűrni).
A szálvesszőzés nem csinál dzsungelt, mert kb. 15-20cm-enként lesz egy hajtásod, ami egy vonal mentén helyezkedik el.
Köszi értem. De guyotnál is pl 3 szor 6 rügy is dzsungelt fog csinálni. A felcsapódó sár ellen...úgy értettem hogy fél m magasan a szarvak végén alakítanék ki 1-1 termő alapot.
A fej és bakművelés régi borszőlőknél volt szokásos, a szarvakat nem cserélték évente, nem tudom, hol találtál ilyet, a jól kialakított szarvakat sok évig lehet használni, mielőtt fiatalítani kell. A csemegeszőlők jó része sárszemből illetve az első virágos rügyekből nem ad termést, vagy csak nagyon apró fürtöket, bogyókat. Ezért sem szokták használni csemegeszőlőnél ezt a művelés módot. A másik meg a földről felcsapódó sár, ami az alacsonyan lévő fürtökre csapódik, és a csemegéknek még a héja is vékonyabb a borszőlőnél, így nagyobb esély van a fürtök megbetegedésére. Az sem mellékes, hogy a modern csemegék néha akár 1kg-os, hosszú, nagy fürtöket is hozhatnak, ami szintén nem kezelhető jól egy bakműveléses tőkénék (lelógnak, összeérnek, nem tudod szellőssé tenni őket).
A 4-6 rügyes metszésnél célszerű tartani egy csercsapot, amit 1-2 rügyre metszel, és így lehet váltogatni (csercsapos váltómetszés), és a felkopaszodást megelőzni. De csemegénél jobban jársz valami korszerűbb művelésmóddal, Guyot, ernyő.
Hali. A fej és bak művelésrôl szeretnék kérdezni. A bakművelés ugye egy módosított fejművelés, azt írják mindenhol hogy a szarvakat évente le kell váltani, de ugye akkor egy lassított fejművelést érintő tőkefej sűllyedés jön létre, ha jól gondolom. Illetve, ha fejművelést alkalmazok, akkor azzal kb hány év alatt nyírom ki a tőkefejet. Csak csemege szőlővel foglalkozom. A másik a hosszú elemes metszés. 4-6 rügy...de akkor hogy tartom föld közelben a termőalapot? Illetve pl a "szarvak"-at muszály évente cserélni? Mellesleg 4-6 rügy oké, viszont az elburjánzik mint az atom, jól gondolom nem? Válaszokat előre is köszönöm.
Nekem van Melitopolszkij Krasznij nevű szőlőm. A Slovplantól vásároltam. Elöljáróban leszögezem, hogy nem saját gyökerén vagy sima oltványon terem, hanem átoltott főleg Pölöskei Muskotályon.
Nagy reményekkel vásároltam a "testvérével" együtt (Melitopolszkij Csernij). Főleg azért mert az összes fajta közül e kettőnek az ellenállási mutatói voltak a legjobbak. (Nálam ez az egyik legfontosabb tulajdonság, amit a szőlővel szemben támasztok.)
Leszögezem, hogy termelési tapasztalataim kizárólag egy évre, az idei évre vonatkoznak.
Igen bőtermő, nagyon mutatós. Nagyobb bogyójú mint amire számítottam. Az a fürt, ami beérett annak bogyói szép világos rózsaszínűek, vékony héjúak, lédúsak, harmonikus édes savas ízűek.
És itt az első negatívum, amit megemlítek. Az idei kiváló évjárat ellenére sok fürt nem érett be, ott ahol ugyanazon a tőkén a Pölöskei már szeptember elején ehető volt és a Moldova szintén Pölöskeire oltva szeptember végére szintén beért. A kései érés talán magyarázható azzal, hogy kései fajtára van oltva, ami késleltetheti az érést annyira, hogy még jó évjáratban sem érik be biztonságosan. (Lásd a fórumtársak ez irányú megállapításait.) Alanyfajtára vagy korai érésű fajtára oltva ezen segíthetünk.
Ellenálló képessége jó, de nem olyan kiemelkedő mint amilyennek leírták. A Pölöskeivel azonosnak ítélem, semmiképp sem jobbnak. És még egy nagyon nagy hibája van amin nem lehet változtatni mint az előzőn és ez perdöntő. Mivel fürtjei nagyon tömörek (ezek a Slovplan képein is sajnos jól láthatók) és a héja vékony nagyobb eső hatására bogyói repednek és a fürt belsejéből kiindulva rothadnak is.
Nekem kb 30 fajta szőlőm van, de az idei őszön egyik fajta bogyója sem repedt fel és nem rohadt a sok eső hatására csak a Melitopolszkij Csernij-é.
Összességében én a két nagyon súlyos hibája miatt csak fajtagyűjteménybe tudom egy év?! tapasztalata alapján javasolni.
A Melitopolskij Csernij egy oltott Pölöskein termett néhány kisebb fürtöt. Annál inkább azt látom problémának, hogy kisebb bogyójú és nem olyan finom (pl egyáltalán nem muskotályos) mint amilyennek leírták.
Hát ennyit röviden.
Talán tudtam segíteni. Írj, ha van még további kérdésed.
A rezisztenciát több fokozatú skálán szokták mérni, külön peronoszpórára, lisztharmatra, de még orbáncra, szürke-rothadásra való érzékenységét is megadják az adott fajtának.
Van olyan is, ami levél szinten rezisztens, de fürt szinten pl. nem, vagy csak egyik gombabetegségre, meg olyan is előfordul, hogy enyhébb fertőzési nyomásnál még ellenálló, de erősnél már permetezni kell valamire, mert azt nem bírja. Csak sajnos ez kevés helyen van publikálva. Úgy tudom, a Talisman vonal pl. lisztharmatra kevéssé ellenálló, tehát ezekre és a leszármazottaira jobban kell figyelni (hacsak nem olyan a leszármazott, ahol a másik felmenő genetikája jó lisztharmat rezisztenciát adott át az utódnak.
Köszönöm szépen a segítséged! Ezt a leírást találtam én is, csak megerősítést várnék valakitől, hogy érdemes-e beszereznem, mint késői érésidejű rezisztens csemegeszőlőt. A leírásoknál meggyőzőbb lenne a személyes tapasztalata valakinek, mert jártam már úgy rezisztensnek vásárolt szőlővel, hogy a lisztharmat ugyancsak kárt tett benne...
Két lehetőséged van: Ha a meleg szobában akarod tartani, akkor mindenképp az ablakba rakd, és gondoskodj pótvilágításról, mert különben felnyurgul.
Ha hideg (+1,+10C°) helyen tartod, akkor az azt jelenti, hogy a vegetáció lelassul, vagy megáll. Itt is szükséges a világos helyiség. Mindenképpen vágd vissza mindegyiket 2-3 rügyre, és két-három hetente mérsékelten locsold.
Ukrán amatőr nemesítés (Andronov 2010). Szülők: Talisman x Zagrava x Pollen keverék. Érési idő: 140-145 nap. Fürt: 800-2000 gr. kúpos, vagy hengeres, közepesen sűrű. Bogyó: 28 x 25 mm. 8-10 gr. Rózsaszín-piros, bőre vékony, de erős, húsos, lédús, harmonikus ízű. Sokáig a tőkén tartható. A szőlő saját gyökerén is jó. Darazsak nem bántják, jól szállítható. Betegség ellenállás: magas, rezisztens. Fagy: -25 C°. Ennyit találtam róla... Szerintem sok privát véleményt nem fogsz a fajtáról kapni...
Köszi. És most már hagyjam a szobában (22C) tavaszig, vagy vigyem inkább 0-10C közé? Azokat is visszavágjam 2-3 rügyre, melyeknek felsőbb rügyei indultak meg? Meg azokat is, melyek csúcsból hajtanak?
