Hiszen autót attól még gyártanak kínában, csak az nem olyan.
Nem mondod, hogy a kínában gyártott honda, pl. nem olyan mint a japánban gyártott?!
Mert ugye ellenplédák tízezrei szaladgálnak az utcán...
---
Ez a technológiás duma pedig, igazából remek parasztvakítás... a hőcsere hatásfok szempontjából.
A helyes méretezés elég a jó hatásfokhoz, más nem igazán kell ahhoz.
Gyanús cuccok esetén szokott mellékelev lenni, az ilyen market ing duma és csúsztatatás...
Azt a terméket, aminek a prospektusa tele van ilyen hasbaakasztó és
hangzatos dumákkal .... a gyakorlatban nagy ívben célszerű elkerülni.
Ez a tipikus jele, annak, hogy hazudnak....
Tisztességes ár/érték arányú termék, esetén érdekes módon, mindig elég leírni csak a valós adatokat. Az is meggyőzi a vevőt.... becsületes gyártó, nem szorul rá a fennhéjázó szövegre, a vevő lehúházáshoz.
"a hőcserélős szellőztetők hatékonysága nem csak a hőátadó felület méretétől függ. Itt jön be a technológia, ami magasabb szintre emeli az egészet."
Egyszer egyészen pici darabokra szétszedem egy hőcserélőt, volt abban hőátadó felület, meg távtartó meg merevítés is, de "technológia" nem volt benne sehol ;)
Szerintem nem szabad túl-misztifikálni ezeket a dolgokat: a világ legcsúcsabb hőcserélője is csak egyszerű dolgokból áll. Aki leborul a marketingesek csillogó+áltudományos parasztvakítása előtt, az előbb-utóbb hatalmas pénzeket fog otthagyni valahol a semmiért cserébe és szerencsésnek mondhatja magát, ha haláláig nem fog rájönni, hogy csúnyán átverték.
"Hiszen autót attól még gyártanak kínában, csak az nem olyan."
Kínában is pontosan tudják, hogy hogyan kellene jó autót csinálni. De felesleges, mert a belső piacuk azonnal felszippantja a hulladék autókat is. Az, hogy megjelennek a nemzetközi autókállításokon, az csupán a gyárak reklámfogása a belső piac vásárlói felé (látjátok emberek: mi már VILÁGszínvonalú auókat gyártunk). A lelkendező/fanyalgó cikkek, melyeket a Totalcaron olvasol róluk, azok meg a megélhetési média-munkások agyszüleményei a hó végi fizetés érdekében.
"mivel azok tervezésekor rengeteg pontos, mért adattal dolgoznak, nem feltételezésekkel, becslésekkel."
A gyártók ilyen szövegeinek 80-90 százaléka parasztvakítás. Korlátlan pénz birtokában és profi szakemberekkel ezen fórum olvasóinak nagy része fejből (tehát bármiféle mérési adat nélkül) világszínvonalú rekuperátort tudna paraméterezni/elkészíttetni.
Csak néhány speciális jellemzőhöz (kis méret, páravisszanyerés/hasznosítás) kell igazán speciális tudás.
"Egy tisztességesen megépített hőcserélő hatásfoka talán 90 százalékban kizárólag a hőátadó felület méretétől függ. És ez az az adat, amelyet a gyártók többsége szerényen elhallgat előlünk ;)"
A legmélyebb tisztelettel, de a hőcserélős szellőztetők hatékonysága nem csak a hőátadó felület méretétől függ. Itt jön be a technológia, ami magasabb szintre emeli az egészet. Inkább ezt titkolják véleményem szerint. Plusz a tapasztalatot, hisz autóiparból egy példát véve, a kínaiaknak sem véletlenül nincs még(!) meg a technikájuk jó és biztonságos autók építéséhez, mert megvenni valamit, ami jó, szétszerelni és megnézni, hogy mitől működik még nem ugyan az, mintha értenénk az elvét és mi magunk fejlesztettük volna ki és gyártottuk volna. Hiszen autót attól még gyártanak kínában, csak az nem olyan.. Azt gondolom, a profi hőcserélő berendezések is ehhez hasonlatosak, mivel azok tervezésekor rengeteg pontos, mért adattal dolgoznak, nem feltételezésekkel, becslésekkel.
A spórolás Önmagában nem indok egy ilyen rendszer alkalmazásához otthonunkban, ez gondolkodás kérdése.
Tudok segíteni a témában, ha szeretnéd. Egy jó rendszer megtervezése igazából nem bonyolult, lényegében egy alaprajz kell hozzá, amin látszódnak a szobák elrendezései, méretei.
Tervezésnél érdemes figyelembe venni különböző hatásokat, amik a helyiségek berendezésével kapcsolatosak. Fontos például, hogy hova tervezitek az ágyakat, szekrényeket, a nappaliban az ülőgarnitúrát, stb., ezek figyelembe vételével ugyanis elkerülhetőek a későbbi kellemetlen problémák, amik azt eredményezhetik, hogy nem használod szívesen, zavar a működése, illetve a "ha még egy házat kellene építenem, akkor azon változtatnék, hogy..." kezdetű történetek az építkezés utáni években..
Nem titok, egyebek mellett egy ilyen rendszer képviseletével is foglalkozom Magyarországon, ezt fontos, hogy tudd, azonban a segítségért nem kérek semmiféle díjat, ez ne riasszon el.
Az esetben, ha bővebben érdekel, kérlek keress meg e-mailben, tballa@cth.hu címre küldheted a leveled.
Most keztük építeni a házat és szeretnénk hővisszanyerős szellőztetést. Nem tudom merre induljak el. 1 hónap múlva jön a födém és jó lenne tudni, hol legyenek a lukak.
Nem tudtok valami tevezési segédletet? Vagy esetleg egy leírást, hogy mi alapja kellene ezt a rendszert elképzelni.
Kb. 130nm lakér lesz, plusz a kazánház. 1 szintes az épület a csöveket nem nehéz elhelyezni.
ez nekem is eszembe jutott, emiatt is kérdeztem, hogy megfelelhet-e egy kürtő. De akkor nem, valószínűleg falon kívül megy... Gondoltam arra is, hogy hőcserélő nélkül küldöm ki a levegőt a kürtőbe, de akkor is lehűl, valamennyi víz akkor is lenne.
Akkor a lakásból, főként hőcserélő után, géppel szellőztetve csak közvetlen szabadba érdemes elvezetni a levegőt? Vagy nagyon leszigetelve gondolom.. Pedig valamit ki kell találnom, mert télen használhatatlan a levegő nálunk..
Üssek egy lyukat a falra? :)
A kivezetésnél mennyi szabad hely kell kívül? Arra gondolok, hogy ha van egy közeli szomszédos fal, ha arra ráfújom a 100%os levegőt, gondolom annak se tenne jót hosszútávon.
Vagy használjam a konyhai elszívó 125ös lyukát az elhasznált levegő kinyomására? Amikor az elszívó megy, akkor a lakásé nem szívna, ha meg az elszívó kikapcs, elindulna ismét a lakásé. Bár ez a lyuk is két házfal közé néz, de csak 1 méterre van a saroktól, derékszöggel még továbbvezethetném a szabadba.
A konyhaszekrény tetejére terveztem az egész gépészetet, mivel a kürtő nem használható, van egy kötelező jelleggel beépített légbeeresztő az egyik falon, egy elszívó nyílás a másik falon, ami esetleg jó lenne. Bár a friss levegő gondolom jöhetne ettől függetlenül a kürtőből is, hátha a ház fölött tisztább, nyáron hűvösebb a levegő. Meg valamennyire védve van nyáron a napsütéstől, télen meg a fagytól.
2: A legtöbb négyszögletes rács mögött kerek a lyuk a falban.
"Bár nem tudom mennyit számít, olyan 6 méter lehet a tetőig."
Ha ez a kürtő a ház fűtetlen részén megy, akor felejtsd el az egészet. A házból távozó levegő relatív páratartalma elég gyakran megközelíti a 100 százalékot. Ezt a levegőt kifelé menet tovább hűtve (a kürtőben) abból víz fog kicsapódni, ami benedvesíti a kürtő falát, a víz megfagy, a jég kitágul, a tégla szétmállik, kürtő/kémény összedől.
Halihó! Attól függ, mennyire foglalkozol a PVC csőben lévő lágyítókkal, ami ráadásul pont nedves közegben könnyebben távozik állítólag. Ja és szépen lassan, hosszan távozik. Bár meg is várhatod, hogy mind kiszálljon. Én nem merném, esetleg az elszívó ágba építeném.
Köszönöm. Kerek befúvó: hát igen, a szögletes jobban mutatna, de
1. vannak azokban is szabályozhatóak?
2. falon nehezebb szögletes lyukat gyártani, mint kör alakút.. Vagy van valami trükk? Kereket ugye koronafúróval, de szögleteset? Körbelyuggatom?
Az nem baj, ha átlövi a szobán, főleg ha odalapulva, gondolom ekkor is cserélődik a levegő, de kisebb a huzathatás. (nejem legnagyobb félelme ez, hogy huzat lesz) Ha a mennyezetnél keveredik, kevésbé érzi meg talán.
Szellőzőkürtőnél a légtömörség.. Hááát... Ha kifúj egy kicsit az elhasznált levegő, az kevéssé gond talán, viszont a frissnek a csövét meg lehet csinálni tömörre.. Kettő csövet tuti nem tudok belehúzni, meg arra gondoltam, hogy egyfajta ellenáramú hőcserélőként is funkcionálhat. Bár nem tudom mennyit számít, olyan 6 méter lehet a tetőig. Mondjuk a külső téglafalra nem tudom milyen hatással lehet az állandó légmozgás, főleg a hideg levegő.. Bár végülis ha szellőzőkürtő, akkor csak bírja, nemde?
Az anyagnál nem is az áramlás miatt, hanem tartosság szempontjából melyik lehet jó.. Árban nincs túl nagy különbség, ha jól láttam.
Valamint van még egy olyan hülye ötletem, mert elég sok laposcsatorna kellene, hogy flexibilis alucsövet nem lehet kilapítani? :)
Bár mondjuk úgyse lesz olyan szép, meg kompatibilis, mint az eleve műanyag laposcsatorna.
"akkor van valami elfogadott távolság, amennyit hagyjon a mennyezettől"
Műszaki oka nincsen, hiszen léteznek mennyezeti befúvók is, márpedig azok egészen közel vannak a mennyezethez ;)
Esztétikailag szerintem közvetlenül mennyezet/fal közelében egy kerek forma nem szép, ilyen helyre négyzögletest tennék.
VISZONT: olvass utána egy kicsit a Coanda-effektusnak. Ennek lényege leegyszerűsítve: ha egy áramlat elindul egy felület mentén (azzal párhuzamosan), akkor az sokkal tovább marad a felület mellett, mint ahogy azt gondolná az ember (még hullámos felület esetén is!). Tehát ha közvetlenül a mennyezet alatt vízszintesen levegőt fújsz be, az az áramlat elindul szépen a mennyezet mentén és nagy része meg is fog érkezni szemközti falhoz! (ezzel a trükkel lehet megspórolni egy rakás csövezést a födémben, hiszen így a szoba belső sarkából lehet szellőzetni a távoi sarkot is ;)
Uganez fügőleges falra is érvényes, tehát ha az mentén fújod be a levegőt, akkor ahhoz is "oda fog lapulni" a levegő.
"Valamint egy meglévő szellőzőkürtőt fel lehetne használni légcserére?"
Szerintem lehet. Lényeg, hogy
- a külső és a belső keresztmetszetek között ne legyen nagy különbség,
vagy inkább a külső üreg kersztmetszete legyen kb 30-40 százalékkal nagyobb, mint a cső (hogy a két irány nagyjából egyorma nyomásesést jelentsen).
- a be/ki csatlakozások légmentesen tömítettek legyenek és a két levegőirány között se legyen átjjárás
- a kürtő külső fala légtömör legyen (ne csak látszólag).
"Csak nem tudom, hogy műanyag, alu, vagy acél cső lenne az ideálisabb bele."
A legjobb lenne a tükörsima (krómozott) belső falú rozsdametes acélcső, de az ember általában nem a legjobbat veszi, hanem a megfizethetőt ;) A lehető legnagyobb átmérő mellett a sima fal és a minél lágyabb ívű kanyarok is sokat belesegítenek a kellemesebb villanyszámlába.
Végigolvastam a topikot, de egy kérdésemre nem láttam megoldást.. Vagy átsiklottam felette.
Ha az ember válaszfalra teszi a légbefújót, akkor van valami elfogadott távolság, amennyit hagyjon a mennyezettől és az oldalfaltól? Akár műszaki, akár esztétikai okból. Valószínűleg kör alakú lesz, azt egyszerű átfúrással megoldani.
A válaszfal gondolom nem csatlakozik annyira a födémhez, tehát akár közvetlen alá is lehetne?
Valamint egy meglévő szellőzőkürtőt fel lehetne használni légcserére? Belehúznék egy 125ös csövet, belül jönne a friss levegő, kifele, a maradék részen meg az elhasznált. Téglából épült, amolyan kéményszerű szellőző, azért vinném a belsőn a levegőt befele, mert ki tudja mennyire porzik a régi tégla/habarcs, kifele meg mindegy. Csak nem tudom, hogy műanyag, alu, vagy acél cső lenne az ideálisabb bele.
Kösz a válaszokat. Kollégámmal azon dilemmázunk, hogy a talajba fektethető antibakteriális bevonatos csőrendszer helyett, melyből 6m cirka 50e ft és kell belőle kb 30 m, kiváltjuk PVC csővel. Tudom, tudom azok a fránya baktériumok... Mi van akkor ha ezüstionos bevonattal rendelkező aktív szénszűrőt rakunk a belépő levegő elé? A legjobb ilyen szűrő kb 5000 ft.
Tudom azt is, hogy a PVC-ben lévő apró buborékok hőszigetelőként viselkednek, ami rontja a hő átadás hatékonyságát. Na és akkor nem 30, hanem 50 vagy 60m rakok a föld alá? Sokkal olcsóbb.
"a talajban lévő csőben keletkezik-e kondenzvíz, ha igen akkor azt hogyan lehet elvezetni?"
Meleg/párás időben keletkezhet ott kondenzvíz. A cső legmélyebb pontján van egy lyuk, azon egy kis cső "szifon" formában meghaljítva, azon át folyik a kondenzvíz egy edénybe, amit néha kiürítenek. (állítólag 2 liternél több ritkán gyűlik össze)
"de mi van nyáron? Azt hogyan hűtöm, ha légkondi helyett szeretném használni a szellőztető rendszert? Nyáron akkor a kinti 35 fokos levegőt fújja be a venti???"
Először is én sima levegő befúvás helyett alkalmaznék egy jó levegő hőviszanyerőt. Egy ilyen a téli fűtésből is megtakarít, a nyári hűtési költségeket is csökkenti, szóval a talajcsövet nagyrészt helyettesíti és számos további pluszt is kapsz tőle, amit viszont a talacső nem tud.
Ha jó a házad hőszigetelése is, akkor elképzelhető, hogy egy ilyen hőcserélő után nem is lesz szükséged továbi hűtésre.
Legalább 25 métert, hogy valami hasson. A többi függ hőkivételtől, mélységtől, talajnedvességtől... Mélységet legalább 1.20 alá javasolják. Télen úgy képes lehűteni a talajt, hogy a fák elfagynak, azokat ki kell kerülni.
Kondenzvíz nyáron, a ház mellett/pinyóban kell aknában gyűjteni, csatornába küldeni.
Én egy klímából csinálok szellőzést. A ruszki ablakklíma pont jó kísérletezni.
Nagyon tanúlságosak a hozzászólások, köszönet érte!
Arról viszont nem találtam infót, hogy
kb hány méter csövet kell/érdemes a földbe lefektetni, ahhoz, hogy megfelelően felmelegítse/lehűtse a kintről bejövő levegőt?
a talajban lévő csőben keletkezik-e kondenzvíz, ha igen akkor azt hogyan lehet elvezetni?
ha mégis úgy döntök, hogy nem fektetek a föld alá csöveket, akkor télen előmelegítéssel tudom melegíteni a belépő levegőt, de mi van nyáron? Azt hogyan hűtöm, ha légkondi helyett szeretném használni a szellőztető rendszert? Nyáron akkor a kinti 35 fokos levegőt fújja be a venti???
Azt tudom, hogy kb 2 méter mélységbe kell lefektetni, hogy relatíve állandó hőmérsékletet kapjak.
A foton most mar látszik ,hogy keresztiranyba kenyszeritem a levegot, attlossan cserelodik. Elek , igazad van ,hogy a felso es also 1/4 nem tul akti felulet , ha eszt ki is zarjuk marad 800 -1000mm aktiv. Probaltam meleg 50,60 fokos levegot fujni a csovecskékbe es aszt tapasztaltam,hogy 700- 800 mm utan leadja a hot amit meg nem is hutotem elleniranybol. A hocserelo kozépso reszen kb. 800mm hosszan a csovecskek erintkeznek a hocserélo belso falaval, itt nem tud a levego akadaj nelkul attmeni. Lassan tervezem aramoltatni a levegot, hogy jobb legyen a hatasfok es a zajszint vegett is, ezert is hasznaltam 160mm -es csoatmerot. A leg melegebb a technikai hejségbe tervezem felallitani a hocserelot szigeteles nélkul. Mivel mar irtam ,hogy fold altal elomelegitett 10 fokos levegot kell meg 10 fokkal tovabb melegiteni ezert ugy hiszem ,hogy a hocserélo kapacitasa elegseges lessz.
Nem tudom, hogy mennyi a hőigénye a felső szintednek, de igen nagy ámérőjű felmenő légcsatornára lesz szükséged egy légfűtéshez (ha a házad nem paszívház).
a levegő hőszállítása 0,000335 kWh/m3/fok
fűtőlevegő maximális hőmérséklete: 50 fok (szag-határ)
felmenő csatornában várható légsebesség 0,5-5 m/s (ezernyi dologtól függ, a magaabb értékek csak ventilátor segítségével érhetők el)
Ha tudod, hogy mennyi a hőszükséglet, akkor ezek alapján saccolhatsz csőátmérőt.
A levegő igyekszik a legkönnyebb úton menni, tehát a külső levegő a két végén memigen fog bemenni a köteg belsejébe, tehát a 20 négyzetméternek a két végre jutó kb felére én nem nagyon számítanék hőcsereileg. A középső résznek is inkább a peremén igyekszik majd a levegő átslisszolni (ahol leghamarabb átjut), a belső zónákat szinte érintetlenül hagyva. Szóval én kb 5-7 négyzetméteres ellenáramú hőcserélőnek megfelelő hatásfokot várnék, ami azért nem olyan rossz.
A 600 vékony csőre szétoszló 200 cm2 keresztmetszetű légjárat remélhetőleg nem lesz túl durva fék a ventilátor számára.
Bennem csak az ébreszt kétséget, hogy a levegő egyáltalán átmegy-e majd a picike csöveken. Kérdés az is, mivel kényszeríted a külső levegőt, hogy a csövek közé bemásszon, mikor kint is ellehet. De hajrá! Én tudni akarom az eredményt!
Értem az álláspontodat, de én pont fordítva gondolom.
A tömegkályhával és légfűtéssel nem tudom teljesen kifűteni a házunkat a hőcserélős szellőztetővel sem, de ezt szeretném elsődlegesen használni és a mostani gáz církós radiátoros fűtést kiegészítő fűtésnek.
Ezt lehet - vagyis ez ami automatizált és automatizálható helyiségenként.
A generátort pedig csak olyan felesleges pénzkidobásnak tartom mint a casco biztosítást a gépkocsikra.
Sajna egy nagy téli vihar vagy több napos ónóseső lebonthatja a hálózatot és akkor csak várhatjuk az áramszolgáltatást.
Tobb honapos olvasgatas utan megepitettem sajat hocserelomet jovoben epulo csaladi hazamhoz. Szeretnem veletek megosztani es a velemenyetekre is kivancsi vagyok . Az egesz 25000 e. f. -bol kihozhato. A valasztrott anyagok es megoldasok biztossan nem a legjobbak , de szamomra ezek voltak a leg elerhetobbek. A hocserelo elleniranyu csovecskes megoldas. Parameterek:
hoattado felulet 20 nm
czovek atmeroje 6,5mm
hossza 1800 mm /600 darab
szamitasaim szerint a levego 2,8 szor lassaba fog aramlani a csovek kozott mint benne.
muanyag csovek falvastagsaga 0,1mm
A fold ala 2 m melyegbe fektetem 160mm vastag kanalizacios csovet 2 darabot egymas melle, erre fog csatlakozni a hocserelom állo hejzetbe. A kepek tobbet mondanak.
"A téli időszakban amikor kint -15 -20 'C fok van akkor az ellenáramúhőcserélőből jövő levegőt akarom fűteni ezzel a megoldással és egy keveset túlfűteni is."
Ennyire hideg a fűtési szezonnak csupán kb egy százalékában van, ha bármit erre a hőmérsékletre méretezel, az nagyrészt kidobott pénz.
A házad átlagos (tehát NEM -15 fokban mért) szellőzési hőveszesége hőcserélő nélkül kb 850 watt (150 m3/h levegővel számoltam).
Ha a hőcserélőd mondjuk 70 százalékos hatáfokú lesz, akkor az a hő 70 százaláékát viszanyeri. marad 30 százalék, azaz 250 watt. Ezt a 250 wattot szeretnéd pótolni egy bonyolult és költséges trükkel, ahelyett, hogy az amúgy is meglévő (tehát semibe sem kerülő) fűtésed teljesítményét kb 2 százalékkal magasabbra tekered?
... és akkor nem is beszéltünk arról, hogy mi volna 90 százalékos hőcserélő esetén...
"A cirkó áramfogyasztását még nem néztem. Majd ehhez és a többi fogyasztóhoz kell igazítani a generátort és ahhoz a pénztárcánkat."
Hány hetes áramszünetre számítasz? Mert egy pár órás alat nem/alig hűl a ház (ha nem spóroltál a hőszigeteléssel) ennél hosszabb meg kevés helyen fordul elő (és különben is lesz tömegkályhád). Ha mégis: egy gázkazán meg egy keringető szivattyú egy óccsó szünetmentes számítógép tápegységről is elvan egy darabig.
"erre egy külön kört építsek ki vagy átkapcsolhatóra építsem ki ezeket a köröket amiket a generátorra akarok kapcsolni?"
A generátoros vészüzemódot én úgy alakítanám ki, hogy elkülöníteném a különböző fontosságú áramköröket: az áramszünet várható hosszának (üzemanyag fogyásának) fügvényében lehessen lekapcsolni a dolgokat, a sorrend egyik végén a szórakozás és a látványosság, a másik végén a biztonság és az életfenntartás.
