" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A bal oldali szárat hagyom meg, de a jobb oldalit a tövébe vágjam el, vagy feljebb is lehet? akk marad egy kis csonk jobb oldalt. Az nagy gond ha a metszésnél csöpög?
Az ilyen nyújtózkodó hajtást hagyd meg, a fölösleges bozontot metszd le! A hajtáscsúcsot mindig függőlegesen, felfelé irányítva kell tartani, akkor nagyon gyorsan képes nőni és szép egyenes törzset fog fejleszteni.
Itt vannak az említett képek a két hawyard termő kivikről. Elég dúsak, szval majd metszenem kell őket! DE segítséget szeretnék tőletek kérni hogyan is....
Ez az első tő:
Itt a tövében már elágazás van, gondolom az erősebbet kell meghagyjam. Vagy amelyiknek a végén olyan hajtás van, ami nem csavarodik.
Mert van ilyen hajtása: És ilyen is.:): ez a jobb saját tudásom szerint, ezzel lehet növeszteni a fő kart.
A másik tő ez:
Itt vmennyire látható, hogy 2 hajtás van a tövébe, nem úgy mint az előző, aminek csak egy szára van. Itt valamelyiket ki kell vágjam?
szia. valóban, arra nem emlékszem hogy az örökzöld magnólia volt-e. Csak magnóliaként volt emlitve de mivel 'csodájára jártak' igy bennem azt a képzetet keltette hogy a grandiflora lehet. De majd ha egyszer még kezemben lesz a könyv ujra megkeresem.
"de emliti hogy a 70-es évek közepén milyen nagy több méteres magnólia volt a kertjében "
Magnoliából nagyon sok faj és fajta létezik.
Nem világos, hogy az idézet pontosan mire vonatkozik.
A lombhullató fajokat sokkal régebben ültetik és valóban vannak nagyon idős példányok is. Főleg régi kastélyparkokban, ha megfelelő számukra a termőhely. Meglehetősen igényes növények. Tapasztalatból tudom például, hogy bizonyos talajtípusokon esélytelen a megtartásuk.
A lombhullató fajok téltűrésével nincs probléma.
Itt a fórumon azonban a korlátozottan téltűrőnek (bár azok közül a szívósabbak közé tartozó) minősülő örökzöld liliomfáról (Magnolia grandiflora) volt szó.
Ez a faj viszont "cserébe" kevésbé igényes a talajra, bár igazán szépen csak jó mínőségű tápdús talajon fejlődik.
Nemrég olvastam egy könyvet (1986-os kiadás) A pontos cimére nem emlékszem, de akkori híres magyar színészek mesélnek saját kertjeikről benne. ( Tolnai Klári , Gobbi Hilda stb...)
Nem emlékszem pontosan melyik szinész de emliti hogy a 70-es évek közepén milyen nagy több méteres magnólia volt a kertjében ( vagy valaki ismerősében nem melékszem)
A lényeg hogy arra biztosan emlékszem hogy 70es évek közepe és nagy magnolia.
Szóval lehet hogy kissé idősebb magnóliák is vannak nálunk mint azt itt irjátok.
Ha megint kezemben a könyv ki fogom keresni, és idézem..bár leeht ujra át kell olvasnom érte :)
Nagyon érdekes, ritkán látható jelenség a baromfiudvari Haywardon: egy hatalmasra nőtt idei vesszőn (ami jövőre lesz termővessző) a normálisnál később nyíló virágok fejlődtek. Az ilyen nagy vesszők általában vagy alapi rügyből, vagy erős tavalyi (idén termő) vessző alapi szakaszán szoktak fejlődni, olyan pozíciókban, amelyekben jellemzően a Hayward nem differenciál virágrügyet. Ezúttal a növény figyelmen kívül hagyta ezt a "szabályt".
Sajnos a káki esetében a terméshullás normális dolog. A mértéke mindig beláthatalan. Egyes években nagyon megritkul, másokban nem. Ültetvényben, azonos környezeti körülmények között lévő, azonos fajtájú és korú fák között is jelentős különbség adódik a termés megtartásában egyazon szezonban.
Az első tavaszi jóidőben kiültetett vastagtörzsű cserepes Tipo kákim a fagyok után nem idulván fejlődésnek ugyebár azt hittem hogy bedöglött. Visszametszettem kopaszra , de nem használt, nem indult, nem hajtott. Végső próbálkozásként bő egy hónapja kiástam és máshová beültettem. Egy hete elkezdett rügyezni és hajtani !! :-))
Őszig vajon kikupálódik?
Az normális hogy a káki szilva (Mela) termései elkezdtek ritkulni? Némelyik a kocsánya felől bereped , maJd befeketedik a repedés és lepereg.
A következő két hétben az előrejelzés szerint továbbra is Észak- és Kelet-Európában számíthatunk a sokéves átlagnál melegebb időre, a mediterrán térségben, valamint Nyugat- és Közép-Európában még várat magára az igazi nyár.
Itt a tövében már elágazás van, gondolom az erősebbet kell meghagyjam. Vagy amelyiknek a végén olyan hajtás van, ami nem csavarodik.
És ilyen is.:):
ez a jobb saját tudásom szerint, ezzel lehet növeszteni a fő kart.
Itt vmennyire látható, hogy 2 hajtás van a tövébe, nem úgy mint az előző, aminek csak egy szára van. Itt valamelyiket ki kell vágjam?
