nem hiszem el, de maga sem fogja: van egy igazi John Mayall LP-m, asszem lengyelországi kiadás.
(jessz, az van ráírva, hogy Polske Nagrania, John Mayall's Bluesbreakers, Live in Concert, és most jön a meglepi, húúúbazz: nem ám polska, hanem: Recorded at open air concert in Szeged, Hungary 6th June 1985, et cetera. sôt: album produced and arranged by John Mayall)
magának měxik a lemezjátszója? (mert az enyém sajnos valamiért nem, hiába vettem egy rakat Karády lemezt hozzá:()
John Mayalltől hallgatom a The Last Time c. bluest. Szerintem Mayall mindig barbár zenész volt, ezért szerették, és szeretem. Mintha bőrőkbe bújva, husánggal zenélne, és mintha így a léleknek több mozgástér jutna. A legjobban azt a muzsikáját, nótáját szeretem, ami Jimmy Hendrixről szól, mindig meghatódom ha véletlenül hallom, vagy évente egyszer felteszem.
A 'The Last Time' azért tetszik, mert a barbárságát egy kis esztráddal finomítja. És azért nem tetszik, mert egy kis esztráddal finomítja.