Az oldalon van pár videó a 2004-es jökulhlaupról, viszont a helyszín közelében, a Skaftafell nemzeti park infócenterében lehet a 96-osról is videót nézni. Elég durva, amikor paneltömb méretű jéghegyeket dobál az áradat.
Durva lehetett. hát igen, nem egy életbiztosítás, ha másfél km-re a fejed fölött van egy kb 3200km3-es gleccser, benne néhány jégalatti vulkánnal. De az ilyen szélsőségektől szép Izland!
figyeljük az eseményeket és reménykedünk. szerintem 2 hónapig nem lesz aktív a vulkán, inkább az a kérdés, hogy lesz-e jokulhlaup, mert ha nem járható az 1-es út Vatnajokull alatti része, elég nehéz lesz a körút megvalósítása. megjegyzem, '96-ban két hét alatt újraépítettek mindent.
Igen, én is. Továbbá azt is, hogy nem lesz pusztítás.
((( A Grimsvötn produkált már a múltban is cifra dolgokat, ilyen pl a jökullhlaup. Itt látható egy hídroncs, ezt a gleccser alól előtörő Duna méretű áradmány-folyó pusztította el. A Vatnajökull alatt tó keletkezett, megemelte a jeget, kb 50 km-t folyt alatta, és a déli gleccservégen a felszinre bukkant. A lezúduló víz-jég-szikla keverék mindent vitt..))) Fotók a netről.
A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés ismét lázba hozta az embereket (legalábbis egy részüket). Előre lehetett jelezni ezt a kitörést? Kell-e újabb légtérzártól tartani? Ha ez a vulkáni hamufelhő jóval nagyobb, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során volt, akkor most nagyobb veszélyben vagyunk? Meddig fog tartani a kitörés? Lesz ennek klimatikus hatása? és így tovább, és így tovább... A Grimsvötn kitörését gyakorlatilag a kezdeti óráktól követjük, rengeteg információt összeszedve és annak fontosabb elemeit folyamatosan megosztottuk Olvasóinkkal. Rövid helyzetértékelés, mi történt és mi várható. A Grimsvötn jelenlegi kitörése az elmúlt 50 év legnagyobb vulkánkitörése Izlandon, a Grimsvötn történetében 100 éve nem volt ekkora kitörés. A radarképek alapján a kitörési felhő 17-20 km magasra emelkedett, színe - sötét és fehér (azaz vulkán hamuval és vízgőzzel telített) - jellemzően visszaadja a kitörés mechanizmusát, azaz forró magma és gleccservíz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést. A 17-20 km meglehetősen magas, ezen a területen ez azt jelenti, hogy a sztratoszférába is bejutott a vulkáni hamu. A magas hamufelhő oszlop azt jelenti, hogy hihetetlen nagy intenzitású volt a kitörés, azaz hatalmas tömegű vulkáni anyag hagyta el a kürtőt, becslések szerint másodpercenként legalább 10^7 kg tömegű, ami az Eyjafjalljökull kitörésnek több mint százszorosa! Mit jelent ez a számadat? Azt, hogy másodpercenként több mint 5500 db hétüléses Ford Galaxy Ghia robbant ki a vulkánból...
Vulkáni hamufelhő a Grimsvötn tűzhányó felett (Forrás: AFP/Getty Images)
A felfelé tornyosuló hamufelhőből több tíz km körzetben rövidesen sűrű hamueső indult el, ami feketére színezte a Jökulsárlón gyönyörű világoskék jégtábláit is. A repülőgépeknek már kezdetektől kerülőutat kellett tenniük, vasárnap délutánra aztán lezárták Izland legnagyobb repterét, Keflavikban. Miért nincs most akkora káosz? Ennek több oka is van: egyrészt, ahogy azt korábban is jeleztük a Grimsvötn által kibocsátott vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint az Eyjafjallajökullé volt. Ez azt jelenti, hogy a hamufelhőből jóval korábban kiesnek ezek a szemcsék és kevesebb utazik a szelek szárnyán messze tovább. A nagyobb szemcseméret oka valószínűleg a magma/víz arányának különbözősége és a bazaltos magma gázbuborékokban való eltérő telítettsége lehet (az Eyjafjallajökull kitörés során szilícium-dioxidban jóval gazdagabb magma tört ki, amelyben nagyobb mennyiségben voltak már jelen gázbuborékok már a gleccservízzel való találkozás előtt is). A másik ok az időjárási viszonyok. Az uralkodó szélirány most inkább észak felé téríti el a hamufelhőt és nem kelet felé küldi, ahogy az tavaly történt. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az előrejelzések szerint holnapra Norvégia északi részét már erősen megközelítheti a hamufelhő és Nagy-Britannia felé is közelít, de még megnyugtató távolságban marad. Mi lesz a következő héten? Figyelni kell! A Grimsvötn kitörései többnyire nem hosszúak, többnyire néhány napig, maximum 1-2 hétig tartanak és a kezdeti időszak mindig intenzívebb. A hamufelhő magassága valóban, most már nem éri el a 10 km magasságot. Azonban figyelni kell az időjárási viszonyokat és természetesen magát a tűzhányót is, a kitörés jellegének változásait! Végül, lesz-e a kitörésnek klimatikus hatása? A hamufelhő kén-dioxid tartalma jól kivehető Izland felett és ennek egy része biztosan bejut a sztratoszférába, azonban a kibocsájtott anyagmennyiség és ezen belül a kén-dioxid mennyiség még bőven nem elegendő, hogy összefüggő kénsav aeroszol felhőt képezzen a sztratoszférában, ami visszaverheti a napsugarakat. Végül, mennyire volt váratlan a kitörés? Is-is. Alapvetően nem volt váratlan, mert már hónapokkal korábban voltak erre jelek, azaz kétség nem volt afelől, hogy rövidesen kitör a Grimsvötn! A kérdés persze az, mit jelent a "rövidesen". Ez a vulkánok esetében hetek-hónapok lehetnek, ennél pontosabbat nem lehet mondani! Azaz ebből a szemszögből nem volt váratlan ez a kitörés! Ugyanakkor a korábbi napok-hetek viszonylagos nyugalma után hirtelen indult meg a kitörés, előtte csupán néhány órával kezdődtek az intenzív földrengések. Ez azonban nem meglepő az izlandi vulkánok esetében, hasonlóképpen működik a Hekla is (a következő izlandi kitörés rövidesen itt lehet...).
A Grimsvotn-ból kitörő füstoszlop elérte a polgári gépek repülési magasságát, de a tudósok szerint valószínűleg nem okoz a tavalyihoz hasonló káoszt. Tovább »
mi is. mármint Nissan Terrano, kézi váltású. ezt biztosra mondta a cég, azt nem tudták még megmondani, hogy milyen motorral lesz. van tehát több Terrano.
mi júl 26-án vesszük fel az autót, az útvonalatok engem is érdekelne.
OT 4x4 kategória, ami elvileg Nissan Terrano, de a visszaigazolás alapján ez szerintem nem biztos. Amúgy július végén két hétre, jobban mondva 13 teljes nap.
Végül mi is az iceland car-nal kötöttünk ki, ők voltak a legolcsóbbak, kössz a tippet. Remélem ott is lesz az autó a reptéren :)
Végül úgy döntöttünk, hogy nem variálunk, végig terepjáró lesz, ki tudja mi jön szembe útközben, meg négy embernek kellett volna egy Passat, és bár nyertünk volna vele valamennyit, inkább nézelődünk, minthogy bukjunk fél napot a visszaúttal.
ja, ja. csak Norvégiába nem készülök menni,. Ausztriában oké, bökkenő, hogy a felmelegedés miatt sitthalommá válnak a hegyek egyes részei. Erről szívesen értekezek bővebben is, de nem akarok OFF lenni.-szmályling
Szia, kösz a gyors választ. Hasznos részleteket írtál, figyelembe fogom venni az út során. Ha lesz térkép - neked, vagy nekem - akkor ezt a Kverkfjöll gleccseres utat majd pontosítsuk. ( én csomó gleccseren voltam az Alpokban, de most a családdal is meg szeretném ismertetni. Mielőtt végleg leolvadna. Izlandon meg "kéznél" van, nem kell 3000-4000 méterre fölmászni.).
Dettifoss: jól gondolom, hogy a folyó nyugati, azaz bal oldalán bemenő, alsóbb rendű úton érdemesebb megközelíteni?
Az Askja és a Kverkfjöll között lassú, de nem nehéz az út. Eleinte egy horzsakővel beszórt sík részen halad, aztán folyóátkelés (hídon, nagyon látványos, sötétszürke zuhatag a folyó), majd iszonyat zötyögős, billegős, hullámvasutas út Kverkfjöllig. Semmi bonyolult nincs benne, csak bazaltpuklikat kell kerülgetni és nagyon poros (ez persze minden felföldi útra jellemző, érdemes bezsákolni és lefóliázni mindent).
Az általunk bejárt felföldi utak nagy része sima murvaúton haladás, semmi trükk. Néhány homokos, rézsüs, kőmezős rész, meg a gázlók. Az Askjához vezető úton vannak gázlók, de nem vészesek, felező kettesben simán átmész, csak fékezni nem szabad. A Nydalur-i gázló az nem volt vicces, ott rendesen emelgette-lökdöste a kocsi közel három tonnáját a folyó, de végülis megvolt az is.
Mi egyedül az utak apró barázdáitól kaptunk frászt. Tavasszal (főleg a frekventáltabb) burkolatlan utakon karbantartás céljából végigmennek egy lánctalpas-szerű géppel. Ezzel egyengeteik el a tél okozta huplikat. A lánctalp apró, keresztirányú barázdákat hagy, mik szétrázzák az ember lelkét, kilazítják a csavarokat és a fogtöméseket. Helyenként az idegbaj határán voltunk miattuk, pedig ugye a Patrol se a kis fűnyíró-kerkeiről híres. :) Ha nagyon gyorsan mész, kevésbé érezni, de igazából a "bigfoot"-gumik jelentenék a megoldást. A legrosszabb az 1-estől az Askja felé induló rész volt, meg a Dettifoss-hoz vezető út.
Ami nagyon megnyugtató, hogy folyamatosan járja a felföldi utakat egy terepjárós "turistarendőrség", akik mindenkit megállítanak, megkérdezik, rendben van-e minden, ha kell, segítenek, jó tanácsokat adnak stb. Szóval ha elakadsz, jó esélllyel egy-másfél napon belül jön segítség. :) Telefonszámuk is van, csak hát az ugye sok helyütt haszontalan.
Még mindig nem kaptam vissza a térképemet, azért nem írtam neked részletesebben. :)
A gyalogos turistautak rendszerint jól jelzettek, eltéveszthetetlenek. Mi a gleccserre is vezetés nélkül mentünk fel Kverkfjöllnél. Hágóvas volt a lábunkon, meg vittünk egy kötelet, de ennyi. Nyáron, amikor erőteljesen olvad és nem fedi őket hó, nagyon jól láthatók a gleccserhasadékok (ott az alsóbb részeken legalábbis), nem potyog beléjük az ember.
És Askjától Kverkfjöll irányában jártál? Az nem volt mocsaras?
Terepjáró vezetéstechnika szempontjából milyenek voltak a nezebbnek nevezhető részek - úgy általában? Durva emelkedő/lejtő, mély homok, oldallejtés, folyóátkelés, stb?
Gyalogtúrákon voltál? Jelzések eligazító táblák mennyire vannak? ( neten sokat láttam, de ez még ugye nam jelenti azt, hogy azok elegendőek is)
Nem, mert le volt zárva. "Csak" a helybéli kollégák, ott megismert terepjárósok és a felföldi (szintén terepjárós) mentőszolgálat tagjaitól szedetm az infót (mármint a neten kívül). :)
