" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A Tipóm a karanténban meggondolta magát és beindult.
Szerencsétlent idén már harmadszor ültettem át , remélem mostmár méltó helyére!
Bimbós a netes árudából rendelt Li jujubám. Kicsit összetört mire kicsomagoltam .
Tíz év után az első termés a házi berkenyémen ,mi ezt hívtuk uckurucnak , pedig a net szerint a kis új szerzeményemet hívják annak. az meg a következő képen a még most kis pici barkócafa.
több fajta goji bogyo van a lycium barbarum es a lycium sinense a legertekesebbek.ami itthon terem az egyik sem ez, bár azt is nevezhetnénk goji bogyonak, de nem olyan jótékony hatású.bocs, de te vagy felreinformalva, a barbarum, az is kínai es a legjobb goji bogyo.
hali.én tudom, hogy ami nekem van a chinense az goji bogyo.de van a barbarum is, ami szintén goji bogyo es azt is kínában termesztik.ezt a verziót hogy a barbarum az kerulendo azt én meg sehol sem hallottam...a lycium barbarum mellett a lychium sinense a legertekesebb goji bogyo, mind kettő kínából ered.ami nálunk terem az egyik sem, csak rokona es nem mérgező csak nincs jótékony hatása mint a kinainak.
Ha valóban Lycium chinense az, ami neked van, akkor van gojibogyód. (chinense = kínai). A Lycium barbarum (barbarum = barbár) a nálunk is tenyésző közönséges ördögcérna, ami elkerülendő. A kérdés csak az, hogy nem ilyen van-e neked is és most valódi gojibogyót, azaz KÍNAI ördögcérnát keresel-e, csak a neveket keverted össze! (???)
A teskándi ujjas óriáséhoz nagyon hasonló környezeti feltételek között lévő "tipikus" ujjas óriás a letenyei szőlőhegyen a rá jellemző habitussal és gyér első terméssel (annak ellenére, hogy a képen a még viszonylag jobban ellátott ágak látszanak). Minden jel arra utal, hogy léteznek dugványozásból létrejövő klónok.
Ha jól értelmezem, akkor nem az "egyméteres kar", hanem csak a "végén lévő hajtás" fonnyadt el. (Magyarán: a méteres hajtás csúcsi szakasza tört le?) Amennyiben ennyi történt csupán, aggodalomra semmi ok. A kivi "gyíkfarok tulajdonsággal" rendelkezik. A letört szakasz alatti 1-2 rügy nagyon rövid időn belül megindul és az eredeti hajtás ebből/ezekből folytatja a növekedést.
A 'mela' olaszul almát jelent. Arra utal, hogy a gyümölcse alma módjára, "ropogtatva" fogyasztható. A "kaki mela" elnevezés nem pontosítja a fajtát egyértelműen, miután minden keményen édes, utóérlelést nem igénylő fajta gyűjtőneve. Többségében olyan fajták tartoznak ebbe a körbe, amelyek porzós virággal is rendelkeznek, ezért magokat fejlesztenek. De "kaki mela" például az O'Gosho magnélküli fajta is, amelyik magvatlansága ellenére keményen fogyasztható, fanyarságmentes, vagy hasonló tulajdonsággal rendelkező, egyéb, főleg japán eredetű fajták.
A függőleges irányú kiviág növesztése közben, amikor ma reggel kötözgettem, véletlen megsérült a hajtás felső része.:( Ezért már délutánra elhervadt az 1 méteres kar, végén levő gyenge hajtás. Azt hiszem ennek nem kellett volna bekövetkeznie, mert innen már nem fog újból kihajtani, és tovább nőni, elég gyengécske még...de ki tudja. Tuti lentről az erősebb ágakon hajt majd inkbbb. Így van ez? Vagy számít hogyan metszünk el egy ágat, h ott hajtsoan is, ha igen hogyan? :)
A kertünkbe van egy körtefánk, aminek a szára elég érzékeny és minden tél után berepedezett. Faterom műanyag szalaggal szorosan betekerte, azóta a repedések begyógyultak, persze ez nem fagy ellen volt. Nem tudom, h a kivinél is lehetne ez a végeredmény?! :)
