1. Vajon a kerek vagy a szögletes a jobb? Kinézet mellékes.. Ugye a kerek szétteríti a fal mentén, kisebb a huzathatás, a szögletes meg messzebbre elvisz, igaz, szinte egyenesen, ahogy kijött belőle
2. Sarokban oldalfaltól-mennyezettől 5-5cm-re megfelelő lehet a lyuk a falon? Ilyen magasan a bútorok biztos nem zavarnak, kicsi az esélye, hogy bármi akadályozza előtte a befúvást, elszívást. Vagy más javaslat?
Hövisszanyerős redszer tervezésére segédlet fellelhető a neten? A családi házunkat szeretnénk becsövezni és kellene valami segítség az elinduláshoz. A külső levegő beszívása megoldahtó a talaj becsövezése nélkül? Elég vacak a talajunk, száraz homokos, és nem olcsó az antibakteriális cső. Elég hosszú szakasz kellene, hogy átmelegedjen a külső levegő.
Ahogy nézem az a limodor egy centrifugál szivattyú, azaz nyomáskülönbséget is létre tud hozni nem csak térfogatáramot mint egy csőventillátor. Jó eséllyel halkabb is.
Nállam ment csőventillátor a szellőztető csövezésén egy ideig, zaja volt légmozgás meg szinte semmi. Több fürdőszobában is találkoztam vele a zaj ott is mindíg feltűnt de a légáram nem igen.
Szerintem is drága nnyiért egy ventillátor, de legalább a jó fajta és korrekt kivitelben. Persze, tudsz olcsóbban is venni iyen típusú centrifugál ventiket, de akkor neked kell beépítened.
Évek óta problémát okoz a lakásban a pára. Főleg az őszi-téli időszakban. A mostani penészes vakolat eltávolítása és a festés után elhatároztam, hogy valamilyen aktív levegőztető rendszert fogok beszerelni ill. beszereltetni a lakásba.
Olvasgattam a témában és menet közen rátaláltam az aereco termékeire. Voltam is bent a bemutatótermükben, és kértem tőlük árajánlatot.
A lakás 2 szobás + nappali konyhával + wc + fürdő. Mindenhol van kisebb-nagyobb tökéletesen záródó :) műanyag ablak.
Az aereco ezeket a kütyüket ajánlja:
4db EAR 201 légbevezető
limodor LF/M 60 elszívó
HY5 páratartalom kapcsoló
meg mindenféle szűkítők, dobozok...
Az ajánlatuk végösszege 220 000huf áfával. Azt hittem olcsóbb lesz :)
Utánanéztem a dolgoknak és arra jutottam, hogy beszerelni én is be tudom a berendezéseket az ablakkivágást viszont meg kell csináltatnom. Én nem akarom furkálni a keretet.
Az elszívót a fürdőbe tennék, az ablakokra meg a EAR 201 légbevezetőket.
A HY5 páratartalom kapcsoló 20 000huf + áfa. Ehelyett én 1/3 áron tudok készíteni páratartalom érzékelőt, ezt biztos nem kérem.
Amiben a tanácsotokat kérem az a következő:
Nem értem, hogy miért kell éjjel-nappal mennie a ventillátornak kis fokozaton. A páratartalom kapcsoló csak annyit csinál, hogy magasabb fordulatra kapcsolja egy időre az elszívót.
Szerintetek indokolt a folyamatos üzem?
Mennyire lenne hatékony a következő működtetési mód:
magas a pára (~55% felett) bekapcsol a limodor elszívó max fordulaton
lecsökken a páratartalom, akkor kis fordulaton megy még az elszívó 2-3 órát
ezután teljesen kikapcsol
A másik kérdésem az lenne, hogy valóban megéri-e az árát a limodor LF/M 60 elszívó? Több mint 40 000huf + áfa.
A neten nézegettem, vannak elszívó ventillátorok már fele ennyiért is. Mi az, amivel többet tüd ez a limodor? Egy jó kis szabályzóval megfelelő lehet szerintetek egy 20 000huf-os csőventillátor is?
Van itt olyan szakember, aki légtechnikával foglalkozik?
Akkor rendben, tényleg jól számoltam. Nekem kb. 20-25m2-es szobát kell szellőztetnem, de akkor arra a 100as csőre számolt 28 m3/h is megfelelő, ha meg kell valamiért a nagyobb mennyiség, arra az időre kibírja az ember, ha van egy kicsi hangja. Aztán ha véletlenül mégsem vagyok elégedett vele, akkor a szobán belül megtoldom egy méternyi felbővült csővel, beburkolom gipszkartonnal és jó is, de szerintem a 100as is elég lesz.
Igen, jól számoltál. A következő kérdésedre is válaszolva:
D -> a cső átmérője mm-ben;
TÉRF = térfogatáram m3=h-ban;
akkor a csőben a légsebesség: V = TÉRF / 3600 / D / D / 3,14 * 4 * 1E6 m/s-ban.
Azért szokták ezt az ökölszabályt alkalmazni, hogy ne legyen zajos. Az anemosztát fojtásával így is el lehet érni, hogy a peremnél sokkal nagyobb legyen a légsebesség, és akkor bizony lesz hangja. A 40 m3/h egy elég szép mennyiség, átlagos esetben egy 30 nm-es szobára bőven megfelel.
mennyi levegőt lehet max átnyomni óránként egy 100as anemosztáton, ami még elfogadható zajt és szelet csinál? Nem találtam hirtelen sehol ilyen számító programot..
Szia! Ha profin szeretnéd megcsinálni, akkor azt javaslom, hogy keress meg egy ezzel foglalkozó céget a ház tervrajzával. Ingyen adnak egy árajánlatot, amiben természetesen rajz is van, hogy ők hol kell vezetni a csövezést. Ha pedig van egy kis kreativitásod, akkor annak mentén te magad is megcsinálhatod. Én a www.labaro.hu-n készíttettem el a tervet. Üdv: Zoli
Lassan csinálják a födémet és ki kellene találni, hol legyen a befújás és az elszívás és hogy azokból hány darab. Ma beszélek majd egy gépésszel. A neten van esetleg valami leírás a méretezésről?
Az alapban körbefutó második megkerülés csak akkor hosz hasznot igazán, ha a két kör az árok két szélén fut, a harmadik meg szerintem teljesen felesleges oda. Általában talajkollektoroknál ami 70-80 centinél sűrűbben fut, az már felesleges pénzkiadás.
Képzeld el az egészet 3 dimanzióban és tedd fel magadnak a kérdést: "ha így meg így vezetem a csövet, akkor hány köbméternyi talajt érek el vele?" A cél az legyen, hogy a ház alatt lévő talajból minél nagyobb mennyiséget el tudj érni a csövezéssel. Minél több a köbméter, annál nagyobb a "hőtárolód", ezért vonnám bele a pince teljes alapterületét is a csövezésbe.
Csak olyan részen vezetnék csövet, ahol a legközelebbi (télen fagyos, nyáron meleg) talajfelszín legalább 1,5 méternyire van. Figyelem: a 1,5 métert nem csak függőlegesen lehet mérni, pl egy fél méter mélyre nyúló (kívülről hőszigetelt) alapú épület szélétől befelé 1 méterre is megvan a szabad felszíntől való 1,5 méter távolság.
Egyes vélemények szerint a ház alatti talaj-részt nem jó ötlet a nyár folyamán szép lassan melegíteni (télen meg hűteni), ezzel csak akkor értek egyet, ha nem lesz a padló alatt rendes hőszigetelés. Viszont korszerű házat én nem tudok elképzelni legalább 7-10 centi padló hőszigetelés nélkül, amikor is már sokal hasznosabb egy padló alatti vízkör, mint egy semmilyen ;)
Persze a legjobb, ha a talajkollektor nem a ház alatt van, de az nagyságrendekkel többe kerül. Tehát ha az a kérdés hogy vagy semmilyen, vagy a ház alatti, akor inkább az utóbbi megoldásra szavazok :)
Persze, a pince lesz 3x megkerülve, az alaptól és a faltól úgy egy-másfél méter távolságra,a mennyivel a gép nagyobbat szed, az olyan 80m. 3 méter mélyen tudom elkezdeni a tekerést. Azt mondod, tegyek a pince padló alá is kpe csÖvet?
a helyedben a pince-padló teljes felületét becsövezném valami óccsó kpe csővel (meander vonalban kb 70-80 centinként), ez még akkor is okos dolog, ha egyelőre nem is fogod használni semmire ;)
Ha a házad alapja valóban 75 m hosszúságú (és nem 35m csak éppen kétszer vinnéd körbe a csövet ;) abból talajtól, függően folyamatosan kb 1200-1500 wattnyi hűtést lehet megoldani (szakaszosan üzemeltetve persze többet). De ha a házad számított átlagos hűtés igénye mondjuk 10 ezer watt, akkor sejtheted, hogy ez a 75 méter mennyit fog rajtad segíteni.
Ha viszont
annyira jó lesz a ház hőszigetelése, hogy a nyár túlnyomó részében nem is kellene hűtés, akkor abban a pár igazán forró órában a fenti értéknél jóval erősebben (jóval több kilowattal) is megküldheted azt a csövet. De ne feledd, hogy a lakásból kivont (=tehát a talajba betöltött) hőmennyiség nagyobb része nem vész el ott, hanem szép lassan melegíti a környező talajt, tehát ha a csövet körbevevő, jelenleg kb 12 fokos talaj-tömböt július végére "felfűtöd" mondjuk 16 fokosra, akkor nem marad tartalékod az augusztusi hőségekre.
Ha a szellőzető rendszered tartalmaz hővisszanyerőt is, az nyáron a kimenő használt levegőből a hideget nyeri vissza, ezzel is spórolhatsz a talajhővel.
Mellékesen ugyanez a cső télen
a szellőzőrendszerbe kintről bejövő fagyos levegőt (majdnem) ingyen előmelegítheti.
Ha egész nyáron szorgalmasan fűtötted a környezetét, akkor még inkább ;)
Építkezem (jövő 7en kezdem..) és a gépész tervező előállt egy ötlettel, lényegében amiről ez a topic szól: a pincét amit 3 m mélyen alapozunk tekerjük körbe 75m kpe csővel. Ezt megtöltjük fagyállóval és cirkuláltatjuk benne, ami egy hőcserélőn át lehűti a levegőt amit befújunk a lakásba.
Nyáron hűtene, télen előmelegítené a levegőt a hőcserélős szellőzetőnek.
Amúgy az a fal be sincs vakolva, sima téglafal, de akkor úgy lesz, ahogy eredetileg terveztem, tehát elfordítom és majd meglátjuk, hogy ki kell e hozni onnan, vagy elég egy könyök. Csak még azt nem tudom, hogy számít-e ilyenkor valamit, hogy vízszintesen, emelkedve, esetleg lejtősen vezessem tovább. Én sem vagyok szakértő, attól még néha pont az ilyen emberek látják át logikusabban a dolgot, a szakemberek néha túlbonyolítják és/vagy nem tudnak elszakadni az eddig alkalmazott módszerektől.
Ezt a kicsapódást ne úgy kézeld el, hogy "fröcsög a víz egész nap" a szomszéd falára.
100 m3/h szelőztetés és 50% páratartalom esetén a lakásodat naponta kb 19 liter víz hagyja el, hidegben ennek egy része a kifűvás utáni pilanatokban vízzé válik, mínusz 10 fok alatt már a nagyobb része, viszont ekkor meg apró jégkristályokká mint halaloszto is írta. A lebegő jégkristályok nem báncsák a szomszéd házfalát, tehát nagy hidegben csak a kifúvód zaja miatt moroghat (ha zajos).
Enyhébb hidegben (amikor nem fagy jéggé a víz hanem folyékony marad) meg jóval kisebb a kicsapódott víz százaléka (lásd a táblázatot). És mivel házak külső fala olyan anyagból van hogy még az eső sem árt nekik, nem valószínű, hogy túl sok kárt okozna benne néhány rátapadt harmatcsepp (nagy része a levegővel távozik a nagyvilágba ill.lehull a földre).
Figyelem: én nem vagyok szakember, csak okoskodok itten. A gyakorlatban elképzelhetőnek tartom, hogy a házfal azon pontján, amelyre időnként harmatcseppek tapadnak, miközben napokon át folyamatosan 100% körüli a páratartalom (tehát nem tud kiszáradni), azon a ponton a hőszigtelés jósága egy időre megromolhat! Ezért szerintem ne a szomszéd falára fújd a használt levegődet (meg a sajátodra sem).
"Ezért is jó dolog a hőcserélőből kifelé vezető csövet is hőszigetelni"
Na, egen, ha a hőcserélőtől közvetlen kimegy a szabadba és ott mondjuk csak 10cm cső van, vagy annyi se, akkor gondolom nincs akkora gond. De én vagy kinyomom két ház közé, egy kb. 0.5-1 méter szélességű helyre, ahol nincs fix légmozgás, vagy meghosszabbítom, hogy ne oda menjen, de akkor kell +1 méter cső kinnt. Ezért van dilemma. Bár ha két ház közé közvetlen nyomom, akkor a ventilátor miatt lesz légmozgás és elméletileg kimegy onnan, csak nem tudom mit szól a két oldalon lévő házfal hozzá. Csak mivel ott szűk a hely, menetközben nehéz módosítani, főleg, ha télen derül ki, mert pólóban még beférek oda, de nagykabátban már nem hiszem. :D
Ha a csoben van kicsapodas, akkor a csoben a rel. paratartalom 100%. definicio szerint.
Mivel a csoben nem magatol aramlik, hanem mert tolja egy ventillator, a csoben nagyobb a nyomas mint kint. (definicio szerint, a gaz a nagyobb nyomasu helyrol a kisebb nyomasu helyre aramlik)
Tehat a kitorkollason kimegy egy 100% rel paratartalmu levego, ami ott kicsit lehul, es kicsit csokken a nyomasa. -> instant jegkepzodes
Nem hát. 50 százalékos szobalevegőt feltételezve 6-7 fokos leghidegebb hőcserélő-pont esetén gyakorlatilag semmi kicsapódás nincs, nulla foknál is csak kb 1-2 grammot tartanék reálisnak (lég-köbméterenként)
"ha kifele fújt levegő páratartalma elérheti a 100%ot is.."
Nem. Mihelyt leáll a levegő továbbhűlése, nyomban leáll a kicsapódás is. Tehát ha a hőcserélőt elhagyó levegő relatív páratartalma 99,999 százalékos, az már a csőben nincs tovább hűtve, ezért ebből a vízmennyiségből már csak akkor lesz további vízkicsapódás, ha már elhagyta a csövet és keveredik a kinti, még hidegebb levegővel. De az már minket nem érdekel. (csak azokat, akik a használt levegőt nem ki a szabadba, hanem pl a padlástérbe fújják - na őket érdekelheti ez a kicsapódás is ;)
Ezért is jó dolog a hőcserélőből kifelé vezető csövet is hőszigetelni: hogy ha az nem fűtött térben fut, akkor abban már ne hűlhessen tovább a távozó páradús levegő.
Nem vagyok szakember, de szerintem túl rövid a lamellák mélysége (10 centi?) és ott belül már valami egész más szerkezet látszik, szóval ez nem levegő-levegő hőcserélőnek néz ki.
A függőleges lamellák belsejében biztosan levegő van és nem víz?
Nekem gyanús itt valami... távolabbi kép nincs erről a szerkezetről?
