" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A koránt sem ideális körülmények ellenére /viharos szél,eü gond,nagyrészt elvirágzott termős virágok/ mintha lett volna eredménye az inszeminációnak :)) Nem szeretném elkiabálni,de...:
Többször adtunk már olyan tanácsot, hogy amennyiben helyszűke van a kertben, a porzós (Tomuri) kivit akár csökkentett terjedelemben is lehet működtetni, mivel rövid vesszőkön is hoz virágot. A hatalmas méretű "bérapa-kivi" azonban olyan tapasztalatokkal gazdagított bennünket, ami azt mondatja velünk, hogy ajánlatos a porzós kivit is szép nagyra növeszteni. Ennek akkor van különösen jelentősége, ha az időjárás szeszélyei miatt a porzós és termős virágzási ideje nagyon "szétcsúszik".
Az első képen együtt láthatók elvirágzott porzós ágak (bal sarok) és már bőven fejlődésben lévő kis gyümölcsök. A másik képen ugyanennek a hatalmas porzós növénynek a teljesen beárnyékolt ágain még mindig bőven vannak nyíló virágok. Mindez egy olyan évben, amikor a termős növények "megcsúsztak" a virágzásban. Egy ilyen hatalmas porzó még ilyenkor is képes akár "túlvirágozni" is őket.
Remélem ,hogy a kérdés csak annyi, hogy fog-e az idén teremni vagy sem .
A hatvanas években még minden valamirevaló falusi fagyal sövénybe (garádba) volt ületeve Lycium is. A fagyalt nyírták és a Lyciumot meghagyták (ennek a hajtásain mindig volt itt-ott 1.5-2cm-es hosszúságú kb 60 fokban elálló kerek keresztmetszetű vékony 0.5-1.0mm-es kereszmetszetű fokozatosan hegyesedő tüske (vagy ágtövis ?) ). Fiatal hajtsait csalán és hagymalevéllel vegyesen összeaprítva kicsit megnedvesítve darával és kezdetben reszelt keménytojással is megszórva ettették a kiskacsákkal. Egy se fordult fel. )(:-)) . Gondolom ez lehet a Lycium Barbatum. Atropinban dús mérgező növény (!!) ( fiatal hajtása ezek szerint még nem annyira mérgező a kiskacsáknak).
A Tipóm a karanténban meggondolta magát és beindult.
Szerencsétlent idén már harmadszor ültettem át , remélem mostmár méltó helyére!
Bimbós a netes árudából rendelt Li jujubám. Kicsit összetört mire kicsomagoltam .
Tíz év után az első termés a házi berkenyémen ,mi ezt hívtuk uckurucnak , pedig a net szerint a kis új szerzeményemet hívják annak. az meg a következő képen a még most kis pici barkócafa.