Te James! Szal ez a Titanium Seven Ladies onnan ismerszik meg, hogy nagyjából 25 mm átmérőjű, szemben a rendes óra kb. 35-38 mm-es átmérőjével. Egészen picike, és jellemzően szélesebbnek tűnik a szíj a tokhoz képest (persze a férfiórához képest keskeny).
Kíváncsi lennék rá, mert igazándiból a Szerelmemnek szeretnék valami hasonlatosat. De mondjuk automatát, és a Tissot kevéssé az... :-(
Azért kérdeztema Logo-t is.
Amúgy a Poen kirakata (reggel láttam) dugig van Ventura és Cronoswiss modellekkel (utóbbiból van iszonyú szép zsebóra).
És hogy az a zsebóra mi lehet? 250 kHUF elméletileg a névért is elég. De ez kevéssé valószínű. Ha automata szerkezetes, akkor már megérheti az árat. Mi lehet benne? Mod. 7750? Meg kellene nézni a kőszámot. Vagy egyszerűen a katalógust.
Ha a LOGO-ra gondolsz, a POEN-ban láttam még egy hete is.
A legutolsó szerzeményem egy Tissot Titanium Seven - állítólag - Ladies. Egy Breitling Aerospace utánérzés ugyanazzal a szerkezettel, pont 1/4 árért. Van egy pár mechanikus is, az előbb írtam éppen egyről, amit a legjobban kedvelek. Érdekes, hogy amíg itt nem olvastam róla, az automata óráról az a kép élt bennem, hogy NEM megbízható, és NEM tartós (nem tudom miért).
Más. A Tissot-tól árulnak zsebórákat, normál kivitelben (arany-szerű/ezüst, dupla/szimpla fedél). Egy üzletben láttam egyet, ami úgy néz ki a "sima" mellett mint egy törzsfőnök. Van rajta stopper (két plusz gomb), meg holdfázis. Asszem 250kHUF. Valami komoly darab lehet ?
JP!
Elméletileg igen, legalábbis ezt írta az enciklopédia. Viszont az atomok, legalábbis azok magjai igencsak nem fénysebesség környékén szaladgálnak a gyorsítókban, hanem úgy nagyjából felénél-kétharmadánál. És ott nagyon erősen érezhetőnek tűnik a jelenség.
Te James!
Ez a Fortis csoda, a levehető ajtós óra, vajh mennyire kapható szanaszét idehaza? Mert a Poen-ban nem láttam (bár nyitvatartási idő alatt még egyszer nem sikerült odaérnem), a tulaj meg eltűnt ezerrel... :-(
Télleg, milyen ketyegőd is van?
Nem, sőt nem is kell repülni, a német közszolgálati tv-n (ZDF) egy Delta-szerű műsorban végeztek egy kísérletet, egy atomórát felvittk a Zugspitze-re (Németo legmagasabb pontja), egy másikat nem, és egy bizonyos idő elteltével pusztán a gravitáció különbsége miatt volt egy ici-pici eltérés.
Nekem is Tissot kvarc van, mondjuk én rögtön elvittem pontosság ellenőrzés/nyomáspróbára, a hivatalos szervizbe (mármint az eladó cég hivatalos szervizébe). Megnézték, állítottak rajta, most alig (tényleg) 1mp/hó az eltérés. Egy órás elmagyarázta, hogy azon a szerkezeten, ami ebben van, érintkezőkkel lehet állítani, két biszbaszt kell egyszerre megérinteni, az + vagy minusz 0,3 mp-t állít, amit a műszeren mérnek. Azért érdemes azakszervizbe menni, mert ők tudják, hogy mire kell állítani (nem pont 0mp/hó a műszeren az ideális).
Ruppy
Én is néhány mp/hó eltérésre tippeltem, DE olvasd csak el a gyártók specifikációit, 15-20 mp/hó alatt normálisnak tartják. A Breitling nagyon büszke magára (van is mire) ők 2 perc/év eltérést garantálnak max ...
Szóval nem is olyan rosszak a mechanikus órák. Nekem van egy öreg Roamer Superking a 60as évekből, kb 15 éve van meg, most - a topicon felbuzdulva - vittem el tisztítani, az órás teljesen el volt ájulva tőle, olyan jó állapotban volt, napi 4-5 sec késés, ha a kezemen van, de volt olyan időszak, hogy napokig PONTOS volt ...
Szóval beszélgetünk itt mindenféle érdekes dologról, mint példul arról, hogy melyik óra mennyire pontos. De el köllene gondolkozni azon, hogy mindez tulajdonképpen marhára reltaív. Hogy miért is?!
Az idő mérésének alapját a nap és annak látszólagos viselkedése adja. Az ún. napidő (egész pontosan a közép-napidő vagy középidő) számításának alapja a nap látszólagos mozgása az égen: egy nap így két olyan pillanat között telik el, amelyeknél a nap látszólagos pontja az égen pontosan ugyanaz. Ez egészen addig állta meg a helyét számítási alapként, míg ki nem derült, hogy a Föld tengely körüli forgásának sebessége ingadozik. A valódi napidő (amelyet a napórák mutatnak) a középnap-időtől akár 16 percnyi eltérést is mutathatnak (október végén).
Mivel az időmérés alapját egy változó dologhoz idomítani nem volt igazán szerencsés, találni kellett egy fix pontot. Gondolkoztak a csillagokon (ez volt az ún. szederiális idő), de kiderült, hogy az sem kellően stabil állapotot tükröz.
1955-ben aztán kidolgozták és alapul használták az efemeris időt (bár az időpont és a jelleg tekintetében a források ellentmondanak egymással, így ezt a számítási módot tudományos alapidőnek is szokják nevezni). A lényeg az, hogy alapul vették az 1899 december 31-én éjfélkor kezdődő évet (az 1900-as évet), ezt elosztották 31 556 925,9747-val, így kigyött egy másodperc pontos hossza. 1958 és 1972 között használták (dettó ellentmondás, van, hogy 1967-et írnak).
Aztán jöggy az atomkorszak. Vették a cézium-133 atomot, megnézték, hogy mennyire rezeg, aztán aszonták, hogy ha veszünk 9 192 631 770 (kilencmilliárd-egyszázkilencvenkétmillió-hatszázharmincegyezer-hétszázhetvenhét) tik-et a cézium 133 atommagjának kattogásából, pontosan egy másodpercet kapunk. Ez jelenti per pillanat az időmérés alapját.
Íme egy kép egy atomóráról, amely az amerikai szabványügyi hivatalban áll (hátterében Jim Gray, az óra fenntartója).
Node mindez alapvetően nem adna okot az aggodalomra. Az igazán csúnya dolog most következik. Ha veszünk teljesen azonos három atomórát, amelynek mindegyike pontosan ugyanazt az időt mutatja, ebből kettőt felrakunk egy-egy repülőgépre, a harmadikat pedig a földön hagyjuk, majd a két gépet ellentétes irányban (egyiket Kelet, a másikat Nyugat felé) útnak indítjuk, majd a teljes földkerülés után összehasonlítjuk a három időt, akkor bizony különbséget fogunk tapasztalni.
Hála Einsteinnek és az ő relativitáselméletének.
A jelenséget egyébként idődilatációnak hívják, és különösen jól megfigyelhető a magfizikában (többek között).
Szal lehet mondani, hogy mindegyik óra tökéletesen pontos, éppen csak körülötte minden más éppen úgy közlekedik a téridő kontinuumban, hogy pontatlannak látszik... :-)
Prof
(Folyt.: asszem írok valami alapot arról, hogyan is működik egy óra.)
Szerintem 3-4sec/nap-nal tobbet engedelyeznek,bar lehet hogy sietesre?
Egyebkent ha belegondolunk,ez mar boven elegendo pontossag.Az en automata Tissot-m jelenleg havi kb. 2 percen biztosan belul van,pedig csak 3Hz-es. :)
Mondjuk eppen ezert en kvarcoranal siman elvarnam a havi 2sec-en belul maradast.Bar akkor meg a pontos idojelzest nem lenne szabad hallgatni. :)
te_o
Végül is a kvarc orákban is van egy kis mechanika. A teljesen mechanikus orák is szerintem 4-5 honap aktiv hordás után állnak be. Nekem is amikor megvettem az O+A Seamasteremet kellett egy kis idö amig stabilizálodott. Azota semmi gond meg rendesen. Egyébként kvarcoránál a havi 3-4mp az elöirás asszem, mig a mechanikusoknál 4Hz körüli szerkezetnél napi 3-4 is lehet.
Szevasztok!
Kb. egy hónapja vettem egy kvarc Tissot órát. Az első egy hónapban majdnem két percet késett! Természetesen vissza is vittem, mire nagyon korrektül bele is piszkáltak, és most talán lehet, hogy jó lesz. Aztán meg elmentem a Jókai térre, ahol azt a szakvéleményt kaptam, hogy a jelenlegi kvarc szerkezeteken nem is lehet állítani semmit... Akkor most mitől jár pontosabban? Igaz ugyan, hogy említett az első órás valami olyasmit, hogy "össze volt sűrűsödve az órában az olaj" Most akkor hogyan is van ez pontosan?
A legborzasztóbb, hogy a régi órámat (Casio fémtokos csúcsmodell :) sikerült belőnöm úgy, hogy kb 3-4 mp-et sietett egy hónapban. De ezt már nem mertem szétszedni, majd garancia lejárta után.
Megneztem a ceg honlapjan,szerintem gyonyoru
ora.A hatlapkikepzes a dizajnon kivul lehet,hogy a hang erositese miatt is van.
Egyebkent a mechanikus ebreszto azert elofordul,lasd Revue Cricket,de en lattam mar mech. ebresztos Poljotot is!(Egy rokonomnak van ilyen is).A kvarcorakban mar nem tudnak olyat kitalalni,ami az idovel kapcs. funkcio,es ne lett volna meg mechanikusban.Radio,TV,GPS meg minek egy oraba?Nem vagyunk mi menedzserek vagy kozepiskolasok. :))
Regi zseborakban egyszeru dallamok lejatszasara alkalmas tus henger is elofordult,ahol meg a dallamot is lehetett valtoztatni.
A héten az egyik kollégám vett egy Jaeger-LeCoulte reveil orát. Olyan disztingvált öltönyös orának néz ki. Poliros acélház,zafir üveg,börszíj és ami meglepö a hátlapjának egy elég nagy része arany. kb ugy ahogy az uj 100Ft-os. A mokás az volt benne, hogy ébresztö ora funkcioja is volt. Tök hangos volt és kb ugy szolt mint az iskola csengö. Elég ritka ha egy mechanikus ora ébresztöorát is tartalmaz.
A robbantott rajzokrol:van nekem egy olyan konyvem,hogy,hogy...Na,most nem jut eszembe a pontos cim :( ,de Muszaki konyvkiado,narancsszin kemeny fedel.Sok erdektelen info van benne(logaritmustablazat,alap matek ezerrel,de vannak benne robbantott alkatreszrajzok.Nem sok,tan 4-5 abra fuggelekben,raadasul nem is tul nagyok.
Ha vkit erdekel,Bp.-en rendelkezesre tudom bocsatani nehany fenymasolas erejeig,de sajna mas lehetosegem nincsen.Esetleg muegyetemi konyvtar.
Hát Urak! Szal olvasgatom itt ezt a könyvet, és ámulok és bámulok. Szal aki eddig sokallta egy svájci mechanikus óráért a néhány százezer forintot, az ássa el magát. Csak annyit egyelőre, hogy egy tengely csapágyazásához, feltéve, hogy ütésbiztos legyen, összesen 6 (hat) alkatrész szükséges oldalanként!
Van a 0. alkatrész, ez a tengely. Ez benne fekszik a lyukas kőben (rubin vagy egyéb), vége pedig az ún fedőkőre fekszik fel. E két követ a lyukaskő foglalat tartja össze, amelynek külső fele kúpos kialakítású, így a csapágyfoglalatban oldalirányban kis mértékben elmozdulhat. Ez egész mozgó szerkezetet egy rugó, az ún. leszorítórugó tartja a csapágyhozon belül.
A szerkezet iszonyú elmés. A tengely (és a csapágyazást adó két kő) oldalirányú elmozdulását a kúpos kialakítás teszi lehetővé, a függőleges (tengely-irányú) elmozdulást pedig a rugó ellenében elmozduló fedőkő. A pláne az a dologban, hogy a tengely alapjában erős anyagból készül, amely (az egész alkatrész relatív tömegét tekintve) kevéssé hajlamos a törésre, mint a kő önmagában. A szerkezettel tehát egy leejtés vagy egyéb ütődés esetén megvédjük a követ a töréstől.
Ezen megoldások non-plus-ultrája az Incabloc ütésbiztosítás.
Prof !
OK nem S.O.S a dolog, tanulmányozd csak...
Jó ötletnek tartom az oldalkészítést is és ha
szükséged lenne bármely segítségre csak írj !
Szakmailag sajna még nem nagyon tudok beleszólni a
dolgokba de ha vmelyik órámra szükséged lenne
képkészítés v egyéb más okokból, szívesen a rendelkezésedre bocsájtom ôket..
Az ajánlatom, ha kezdô bűvész is vagy többek között természetesen nem érvényes... :0)
A.L.I.E.N!
A tankönyv tulképpen két könyv. Kb. 400 oldal összesen, B/4, vagy hasonlatos.
Szal nekem az a véleményem, hogy a legkevésbé sem faxolásra vagy emilezésre találták ki.
De.
Egyrészt korlátlan ideig nálam lehet. Én mindenképpen alaposan megtanulom majd az egészet, és ha lesz kis időm ősszel, akkor gyártok majd valami oldalt is a mechanikus órák hazai szerelmeseinek. Addig is lehet majd szépen lobbizni körbe-körbe mindenféle órásmesternél, hogy adjon példul röntgen- vagy robbantott rajzokat automata és kézi felhúzású mechanikus szerkezetekről. Nem hivatalos ETA oldal rulezik ugyan, de kevés. A hivataloson meg szinte semmi sincs... :-(
A levlistára még gyűljünk egy kicsit. Ha összegyöttünk, úgyis írok majd.
Prof
U.i.: A héten kissé kiszúrtak velem autóvásárlás ügyben, úgyhogy lehet, hogy bosszúból veszek egy Fortist... :-)
Prof !
A tankönyvek engem is érdekelnének. Ha van rá lehetôség ,a tartalmukat vmilyen formában (fax,e-mail stb) el tudnád küldeni nekem ?Mit ne mondjak,rámférne...
elôre is köszi, csao !
Gvass! Érdekes dolog rágódni ezeken a számokon, de amíg nem tudunk biztosat, addig nem érdemes tippelni. A Swatch tömegtermelése és mondjuk egy nagyon pici manufaktúra napi 1-2 órája között azért klasszisnyi különbség van. Árban is, jellegben is. Mindazonáltal azt mondom, hogy ez a csupán 8%-nyi mechanikus óra sem kevés, mégha sok gyártó is osztozik rajta.
A.L.I.E.N!
Igen kellemes darab ez az óra. Nem nagyon tudok róla érdemben nyilatkozni, mert a gyártóról még csak nem is hallottam. Igyekszem idecsábítani egy-két szakembert, hogy végre-valahára első kézből kapjunk információkat.
Más. Egy barátomtól kölcsönkaptam két órásoknak szóló tankönyvet. Még nem igazán volt időm beléjük nézni, de bízom benne, hogy sokat fogok tudni tanulni.
Sziasztok!
Érdekességet kedvelôk számára egy : JULES zsebóra
1905 ben készült, 14k arany a felhúzója is megvan
de sajna kijár...ennek sem ártana egy szakember....
Vki ismeri ezt a márkát ? Prof ? Megtekinthetô:
Sziasztok!
Érdekességet kedvelôk számára egy : JULES zsebóra
1905 ben készült, 14k arany a felhúzója is megvan
de sajna kijár...ennek sem ártana egy szakember....
Vki ismeri ezt a márkát ? Prof ? Megtekinthetô:
"31,3 millió 8%-a valamivel több, mint 2,5 millió. Ha pontosan 2,5 millióval számolunk, és mondjuk évi 250 munkanappal, akkor ugyi kijön napi (!!!) 10
000 darab óra. Ez az elgondolkodtató szám, belekalkulálva azt, hogy a speciálisabb gyártók, mint pl. a Chronoswiss napi 40-50 óránál többet aligha tud
elkészíteni. "
De ugye aztat is tuggyuk, hogy svajcban van cirka 500 kulonfele oragyarto ceg. Tehat az ugye _atlagosan_ napi 20 db ora cegenkent (ha jol szamolok).
Persze mongyuk egy svaccs az szerintem kevesse van napi 5000 alatt.
Tovabbi infok lesznek effelek az Ora Mag friss hirek rovataban.
Gvass! Érdekes volt ez az infó, azonban érdekes dolog lenne számolgatni is egy picinykét.
31,3 millió 8%-a valamivel több, mint 2,5 millió. Ha pontosan 2,5 millióval számolunk, és mondjuk évi 250 munkanappal, akkor ugyi kijön napi (!!!) 10 000 darab óra. Ez az elgondolkodtató szám, belekalkulálva azt, hogy a speciálisabb gyártók, mint pl. a Chronoswiss napi 40-50 óránál többet aligha tud elkészíteni.
És bár a maradék kb. 29 millió darab óra többsége sorozatgyártásban készül (Swatch stb.), arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nem mechanikus órák között is vannak szép számmal igencsak igényes, a svájci óragyártás minőségéhez és ideológiájához igazodó darabok (Omega például).
Aztán a másik kollektív dolog. Mit szólnátok egy rendes svájci óra levelezési listához? De most komolyan! Mert ha legalább tizen-tizenöten összejönnénk, már érdemes lenne gyártani egyet, és akkor mehetne élesben is a szakértés.
