" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Soha semmilyen vegyi anyagot nem érintkeztettünk ezekkel a fajokkal (kivi, káki, füge, jujuba asimina), se műtrágya, se permetszer formájában.
A képen az udvaromban lévő növények láthatók: a háttérben oszlopos jujuba, középen balról asimina, jobbról közelebb káki (Tipo). Láthatóan minden példány egészséges, annak ellenére, hogy soha nem zaklattam őket semmilyen szerrel. Pedig itt a környezeti körülmények nem a legoptimálisabbak, lévén egy patakparti fagyzug.
Mikor ültetted ezt a fanyarka bokrot? Saját dugvány, vagy vásárolt?
A közelünkben is van egy szép fanyarka bokor, egyelőre csak legelésztem róla, mivel közterületen áll :) , lehet, hogy majd arról szaporítok magamnak én is...
Nos mivel már csak egy gyümölcs van a kakin, és voltak sárgás levelek, úgy gondoltam hogy lehet hogy vas hiányos a sok eső miatt, és kapott is egy kicsit.
Viszont elvittem két levelet a helyi gazdaboltba, és a hölgy azt mondta hogy gomba, így ma lepermeteztem.
Remélem igaza van , és én voltam a bolond hogy nem elöbb permeteztem le, ha megáll a levélsárgulás, és az utsó gyümi is megmarad akkor jövőre körültekintőbb leszek, és már idejében adok neki gombaelleni szert.
Nem gondoltam hogy egy gomba okozhat gyümölcshullást, mert amikor kezdődött akkor még nem volt sárga levél.
Ja ezzel permeteztem , remélem jó lessz folicur solo .
Szóval ha ti is jártok így akkor gondoljatok az esetemre.
Ennek meg még a tojáshéj nem jött le a fenekéről és máris vannak (igaz) kopasz malackái (issai?). A másik meg halad rendesen ,ez a porzó vagy a Ken's red?
Az időjárás totálisan őrült voltának köszönhetően az idén alkalmunk volt megtapasztalni, mi történik, ha a virágzás alatt folyamatosan hűvös, mélyen az évszakos átlag alatti hőmérsékletű, csapadékos időjárás van. Az olyan jellegű idő, ami a kivivirágzás teljes időtartamát jellemezte a szőlő esetében katasztrófát okozott volna. Végignézve a környék termő kivilugasait, azt az általános érvényű megállapítást tehetjük, hogy a virágzás és terméskötés az átlagosnál is jobb volt. Ez megerősíti azt a meggyőződést, amely szerint a kivi klímaigényei a szőlőétől teljesen eltérőek, bizonyos vonatkozásban annak ellentettjei.
A beporzás sikerességének a kivinél a kötött gyümölcsök mérete a fokmérője, ami a tisztulást követően azonnal érzékelhető. A jól termékenyült virágokból szép, kövér, gyorsan fejlődő "malackák gömbölyödnek", amíg a rosszul kötöttek kicsinyek maradnak. Az idén a nem egészen tökéletesnek mondható, "bérapás" megtermékenyítés is nagyon jó kötést és sok "kövér malackát" eredményezett. A "rossz" időjárás tehát a kivivirágzás szempontjából JÓ volt. Bizonyítva, hogy minden relatív.:)))
Feltűnően sok idén a Haywardra általában nem jellemző dupla, vagy tripla (egy száron kettő, vagy három gyümölcs) kivi.
Sajnos a kákit ilyennek kell elfogadni. Ültetvényben az egymás közelében lévő ugyanolyan korú, fajtájú, azonos talajban, azonos környezeti feltételek mellett vegetáló fák közül az egyik leszakad a termés alatt, a másikon közepes termés van, a harmadikon szinte semmi nincs, mert mind leszórta. Ilyen látványban is gyakran van része az embernek. Az, hogy a hobbikertész egy (két) szem fája éppen hogy' viselkedik, a véletlen műve.
Amennyire bizonytalan termésmegtartó a káki, annyira biztos termésmegtartó a kivi. Annál ismeretlen fogalom a gyümölcshullás.
A kritikus hidegek nem a terep "nyitottsága" miatt alakulnak ki. A legalacsonyabb téli hőmérsékleteket a teljesen szélcsendes (derült, havas) éjszakák termelik ki. A szél csupán hidegérzetet okoz a melegvérű lényeknél, de jellemzően kritikus határ fölött tartja a (a hőmérővel mérhető) hőmérsékletet. Szélcsendes időben viszont a megállt légtömeg könnyen túlhűl a kisugárzás révén és a légoszlop legalján gyűlik össze a leghidegebb (ezáltal legnehezebb) levegő, a terep legmélyebb pontjain (völgyben, síkon, alföldön) eredményezve a legalacsonyabb hőmérsékleteket.
Nos akkor nem aggódom. Én Érden vagyok pest megyében, itt azért nem olyan nagyon nyitott a terep, de azthiszem télire a tövét be fogom csomagolni. Ma kapott folyékony turbót, és a mézbogyó is, remélem a többi gyümölcs már nem potyog le.
Mindenesetre köszönöm a tanácsokat.
Ha ez a kakiszilva beválik, akkor még biztos fogok ültetni ilyet, vagy valami más unikumot.
Látom, Te a fügét nem bízod a véletlenre! :))) A fóliaház biztos megoldás.
Ez a "karlovaci (károlyvárosi) fehér" valóban nagyon hasonlít az általam Triesztben felfedezetthez. Majd ha érik, könnyebben megállapítható lesz az azonosság, vagy a különbözőség.
Tulajdonképpen helyesen jártál el az ültetésnél. DE! Az elmúlt néhány tél (a legutolsót kivéve) alföldi/síkvidéki/völgyi tapasztalatai alapján nem baj, ha az oltási pont kevéssel a föld alá kerül, mert a nemes rész totális lefagyását el lehet vele kerülni. Így a növény képes a föld/hó alatt épen maradt részéből újra nemest hajtani. Persze ez csak egy kényszermegoldás, de ilyen értelemben hasznos. Dombon mi továbbra is normális módon ültetjük a kákit.
Én két mézbogyót ültettem, és ahol vettem ott ezekről már műlt évben ettek bogyót az eladók, ja és ez is gyönyörűen virágzott.
Remélem azért nem lőttem mellé ezekkel a növényekkel, mert én hajlok a különlegesebb fajok ültetésére.
Szóval akkor neked se lessz mézbogyód.
Namost a kakiszilvára visszatérve, lehet hogy elhibáztam az ültetést, mert ahol az oltás van az nem került föld alá. olvastam valahol hogy az oltást is be kell ásni 15 cm-ert, máshol meg azt hogy nem. Én odáig ültettem el amilyen magasan a füld a cserépben volt.
Az én mézbogyóm is így járt,aztán el is múlt róla mind.Még egy évet adok neki.Kellett nekem szibériai áfonya,mikor a Réka,Duke cserépben már első évtől terem.
Köszi szépen az infókat, és igen 180-190 cm -t akartam írni. Jó a korát csak saccolom, mert tavasszal vettem, de gondolom ehez a magassághoz a 4 év az reális.
