Nézegetem itt az IWC linket. Egészen érdekes oldal, ami azt illeti.
Fortis Flieger.
Hát nem egyszerű a dolog, mivel csak az 1999-es katalógus szerint a Fortis Flieger családjának mintegy 8 tagja van. Ezek (mögöttük a szerkezet referenciaszáma):
Flieger Automatic -- ETA 2824-2 -- három modell, a számlap kialakításában különböznek
Flieger Automatic 24 h -- ETA 2893-2 -- 24 órás számlap
Flieger Automatic GMT -- ETA 2893-2 -- van rajta egy kis 24 órás központi mutató (második zónaidőre beállítható)
Flieger Chronograph Automatic -- ETA-Valjoux 7750 -- ki hinné?
Flieger Chronograph GMT Chronometer -- ETA-Valjoux 7750 -- módosított mutatószerkezettel, 3 óránál külön 24 órás második zónaidőt mutató számlappal, napjelzés nélkül
Flieger Chronograph Automatic Alarm -- Fortis 2001, amely dettó az ETA-Valjou 7750 változata -- automata ébresztőszerkezet
IWC Mark XV
A katalógus szerint az IWC Schafhausen Ref. 37 524 kaliber lakozik a belében. Hogy ez egészen pontosan melyik cég terméke, sehonnan nem sikerült kiderítenem. Ami valószínű (és máshonnnan következtethető), hogy a Jaeger-LeCoultre valamelyik szerkezetéről lehet szó, bár a funkciók egyszerűsége okán akár egy egyszerű ETA is lehet(ne).
Kedves Prof és JamesTKirk, megnéztem a Fortis Fliegert, kívülről tényleg rulez. Belső értékei hogyan viszonyulnak az IWC Mark XV-höz? Az árakról mit tudtok? Kösz, csekcsek
No, egyrészt irígykedhettek rám, másrészt meg hurroghattok, mert nem mondom el, miért. :-)
A 4 Mh természetesen 4 Hz.
Te_o!
Szal itt arról van szó, hogy egy autokvarc szerkezetnél, függetlenül a gyártótól vagy a tervezőtől alapvetően nincs olyan alkatrész, amelyet szükségszerűen kövekkel kellene csapágyazni. A lengősúly többnyire úgyis golyóscsapágyat kap, áttételek pedig itt csak kis számban vannak, mert a lengősúly szinte közvetlenül adja át az energiát a mellette lévő dinamónak.
De. Elméletileg azért lehet benne rubin. A legegyszerűbb módja, hogy megkérdezem. Mondjuk egy hét múlva.
MrsBates!
És úgy mindenki. A linkelés mibenlétét egyszerűen megnézhetitek. Mentsétek le ezt az oldalt mondjuk forum.cgi néven. Nyissátok meg egy egyszerű szerkesztővel, mondjuk a write-tal, és keressetek rá a http szótöredékre egy olyan helyre, amelyik üzenetet példul én írtam, és volt benne link. az img src kezdetű a képekre mutat (ez az, ami megjeleníti itt az oldalon, a másik pedig konkrétan egy linkre, amely megnyílik, ha rákattintasz.
Nekem picit jobban tetszik az IWC, de az sem igazán. Én pilóta vagyok az összes nyűgömmel egyetemben, így logikus, hogy a pilótaórák ruleznek. Most éppen a fortis, bár egy IWC-t is szívesen látnék a csuklómon (ha tetszene és tudná, ami nekem kell).
Óra Magazinban vannak érdekességek, ajánlom mindannyiótok szíves figyelmébe.
Omega Constellation összefoglaló nem rossz.
ETA-Valjoux 7750 teszt igen tanulságos: négy óra, lényegében azonos szerkezet. A legolcsóbb 160, a legdrágább 780 ezer forint.
Van bemutató a decemberi amerikai óraárverés (és egyáltalán minden ilyen) abszolut rekorder, 11 millió dollárért elkelt Patek Philipe órájáról (többek között). Az időn kívül csupán 29 egyéb funkciót tud, 1935-ben készült és az öröknaptárjához 2100-ig nem kell nyúlni. Durva.
Van Ventura cikk igen impresszív és méregdrága órákról.
Hibák persze megint vannak benne sajnos. Hajrá az újságoshoz!
U.i.: Nem kapok jutalékot... :-)
U.i.2.: NE menjetek a Karát kiállításra! A belépőn vehettek Óra Magazint, ami után én nem kapok jutalékot, és azzal sokkal jobban jártok!
No, egyrészt irígykedhettek rám, másrészt meg hurroghattok, mert nem mondom el, miért. :-)
A 4 Mh természetesen 4 Hz.
Te_o!
Szal itt arról van szó, hogy egy autokvarc szerkezetnél, függetlenül a gyártótól vagy a tervezőtől alapvetően nincs olyan alkatrész, amelyet szükségszerűen kövekkel kellene csapágyazni. A lengősúly többnyire úgyis golyóscsapágyat kap, áttételek pedig itt csak kis számban vannak, mert a lengősúly szinte közvetlenül adja át az energiát a mellette lévő dinamónak.
De. Elméletileg azért lehet benne rubin. A legegyszerűbb módja, hogy megkérdezem. Mondjuk egy hét múlva.
MrsBates!
És úgy mindenki. A linkelés mibenlétét egyszerűen megnézhetitek. Mentsétek le ezt az oldalt mondjuk forum.cgi néven. Nyissátok meg egy egyszerű szerkesztővel, mondjuk a write-tal, és keressetek rá a http szótöredékre egy olyan helyre, amelyik üzenetet példul én írtam, és volt benne link. az img src kezdetű a képekre mutat (ez az, ami megjeleníti itt az oldalon, a másik pedig konkrétan egy linkre, amely megnyílik, ha rákattintasz.
Nekem picit jobban tetszik az IWC, de az sem igazán. Én pilóta vagyok az összes nyűgömmel egyetemben, így logikus, hogy a pilótaórák ruleznek. Most éppen a fortis, bár egy IWC-t is szívesen látnék a csuklómon (ha tetszene és tudná, ami nekem kell).
Óra Magazinban vannak érdekességek, ajánlom mindannyiótok szíves figyelmébe.
Omega Constellation összefoglaló nem rossz.
ETA-Valjoux 7750 teszt igen tanulságos: négy óra, lényegében azonos szerkezet. A legolcsóbb 160, a legdrágább 780 ezer forint.
Van bemutató a decemberi amerikai óraárverés (és egyáltalán minden ilyen) abszolut rekorder, 11 millió dollárért elkelt Patek Philipe órájáról (többek között). Az időn kívül csupán 29 egyéb funkciót tud, 1935-ben készült és az öröknaptárjához 2100-ig nem kell nyúlni. Durva.
Van Ventura cikk igen impresszív és méregdrága órákról.
Hibák persze megint vannak benne sajnos. Hajrá az újságoshoz!
Volna egy kerdesem a szakertokhoz: Van egy 1905-bol vagy 6-bol szarmazo DOXA zseboram. Mukodokepes. Mennyit erhet, es kinek, azaz hol lehet egy ilyet eladni???
"Node slr koma is írt pár érdekességet. A csapágyazás lényege abszolute nem a kiszámítható működésben van, hanem abban, hogy mindkét irányban megfelelő kopásállóságot biztosít. Ez mondjuk egy köztes fogaskeréknél, amely napjában esetleg csak párszáz fordulatot tesz nem igazán lényeges, a billegőnél viszont annál inkább, hiszen az naponta 24x28800 alkalommal mozdul meg egy 4 Mh-es szerkezetben (és tesz meg valamekkora fordulatot). Ez egy fém-fém csatlakozásnál még a leggondosabb ápolás mellett is igen hamar kikopna."
Az automatikan en speciel a teljes blokkot ertettem,nem csak a lengosulyt.Akkor pedig a forgast hasznosito/iranyvalto fogaskerekek csapagyazasa szamithat.Bar autokvarcnal nem tudom pontosan mi van,kozvetlenul a generator tengelyet hajtja-e meg,vagy a mech. orakhoz hasonloan van vmi. attetel.
Amugy jok voltak a linkek.
(linkelni ugyan nem tudok,de egy jo cim:www.swisstime.ch).
te_o
Kedves Prof, az említett fogaskerekes megoldás itt látható:
http://www.breitling.com/eng/tech/habill.html
Azt hiszem, már értem, mindenesetre nem semmi. A csavarokat láthatod akár a Chronomatoknál, akár az Aerospace-eknél, de ott van a Callistino-n is. Mindegyiknek forgatható a lünettája.
Kő kérdés. Megértettem. Nem a kiszámíthatóság miatt. Ha nincs kő, akkor is kiszámítható. Determinisztikusan elkopik. :-)
A több mozgató szerkezet kérdése tényleg felizgatott. Egy jobb kronográfon legalább hat mutató van, de inkább több. Egy csinos Citizen (bocs) vetette fel bennem a kérdést. Az, aminek az alsó kis számlapja egy menü, és a nagy számlap mutatói aszerint jelentenek valamit. Nem volt egy olcsó óra, de a nagymutató és a kismutató közösen volt mozgatva.
Nincs bajom a Casioval sem általában, amennyiben vállalja, hogy ő egy elektronikus műanyag izé. Nem is hívja magát óragyárnak (!) a gyár, nem is óraként forgalmazzák jobb helyen, elkülönítve az óráktól. Viszont tettenérhető a GAGYI fogalma, mikor olyan látványt tesznek az 'órá'-ra, ami olyan, mintha. Stopper, ahol a nullázás hatvan másodperc ventillátor módban, vagy 24 órás számlap, közvetlenül a kismutató-tengelyről hajtva 1:2 osztással. Krómozott műanyag... Ha egyszer rendes órát keresek, az ilyen optikai tuningoktól szeretném megkímélni magam. Azért szeretném eleve felismerni, hogy még csak meg se kívánjam... Erre irányult eredeti kérdésem. Mennyire található ilyesfajta gagyi rendesnek látszó órákon?
SLR alapvetően fogalmam sincs, milyen fogaskerekes szerkezetről beszélsz! Komolyan!
Itt vala egy kép róla. Én, őszintén, nem tudom, hogy mire gondolsz. A lünetta belső oldalán és a számlap szegélyén található számolótárcsa külső (lünettán lévő) felének mozgatását értelemszerűen a lünetta elcsavarásával végzed, a belső felület pedig fixen rögzített (hülyeség is lenne azt is tekergetni szerintem). A fogaskerekes dolog meg... A külső peremre gondolsz? Az egyszerűen csak a csúszás megakadályozását szolgálja.
A csavarok kérdése elég vegyes. Egyrészt rögzíthetik az üvegtartó rámát (ezt azért kicsit profibban is meg lehet csinálni), vagy szolgálhatnak egyszerű díszítőelemként. Viszont elképzelhető, és valószínűleg van olyan óra, amelyen tényleg az üvegtartó ráma rögzítésére szolgálnak, ezzel tulajdonképpen elvéve a lünetta eredeti funkcióját. Merthogy ebben az esetben ugye nem lehet forgatni.
Aztán. Bár sem a hagyományos mechanikus, sem az elektromos mozgatású szerkezeteket nem ismerem, az már feltűnt, hogy többféle van az utóbbiból. Az egyszerűbb kivitelű órák esetében a gyártók legtöbbször a legegyszerűbb kalibert használják: a hagyományos órákhoz hasonlóan a mutatók csak előre tekerhetők (például az én régi Casio órám is ilyen volt). A korszerűbb, illetve nagyobb értékű modellekbe szerelnek csak be a két mutatót teljesen függetlenül kezelő szerkezetet, amelyek egy része már kétirányú mozgatást tesz lehetővé (újabb Seiko Kinetic modellek). Aztán természetesen vannak a kronográfok és az analóg elektronikus stopperek. Az igény logikusan az, hogy a nullázás vagy a funkcióváltás legalábbis ne tartson néhány másodpercnél tovább. A gyártók többsége ezt az igényt tiszteletben is tartja, és jobbára olyan szerkezeteket használnak, amelyek gyorsan nullázhatóak.
Nem tudom. Alapvetően elektronikus szerkezeteket kell használniuk, már csak a rendszer miatt is. Szerintem nagyjából Seiko minőség. Persze nem az 5000 forintos.
Kenguru
Ez a Tissot dolog tényleg nem áll össze. Autoquartz szerkezetben bajosan vannak kövek, mert a szerkezet java része logikusan már elektronikus vezérlésű/kezelésű alkatrészekből áll. Egy mechanikus szerkezetből pár dolgot lehetne elméletileg elektronikus alkatrésszel helyettesíteni, de nem olyat, és nem annyit, hogy kijöjjön 17 kő a szerkezetre. Már csak azért is, mert a kvarc ugye a billegőt helyettesíti, és csak ennek a csapágyazása (megfelelő ütésbiztosítással) 4 követ jelent. Szal bővebb infó köllene az óráról.
Node slr koma is írt pár érdekességet. A csapágyazás lényege abszolute nem a kiszámítható működésben van, hanem abban, hogy mindkét irányban megfelelő kopásállóságot biztosít. Ez mondjuk egy köztes fogaskeréknél, amely napjában esetleg csak párszáz fordulatot tesz nem igazán lényeges, a billegőnél viszont annál inkább, hiszen az naponta 24x28800 alkalommal mozdul meg egy 4 Mh-es szerkezetben (és tesz meg valamekkora fordulatot). Ez egy fém-fém csatlakozásnál még a leggondosabb ápolás mellett is igen hamar kikopna.
te_o
Hehe. Majd irok.
Egyrészt a rotor (az automatikus órákat felhúzó lengősúly) alapvetően nem kő alapú csapágyakon nyukszik, hanem sokkal nagyobb ellenállóképességű golyóscsapágyakon (legalábbis a normálisabb modelleknél), ide tehát nem lehet követ számolni. Egyébként a kö egy nagyobb ejtésnél vagy odaverésnél a rotor iszonyú tömegétől azonnal eltörne.
MrsBates!
Köszönthetünk tényleg kezicsókolommal?! :-)
Remek ízlésről tettél tanúbizonyságot. Vannak egyébként nagyszerű női automata modellek is, csak sajnos nem túl nagy számban. Elméletileg semmi akadálya nem lenne egy autómata felhúzású szerkezet női méretű tokba való integrálásának. Az egyik legnagyobb számban gyártott, nem kronográf ETA kaliber, a 2892-2 például csupán 25,6 mm átmérőjű és 3,6 mm vastag. Ezt egy 30 mm-es tokba elméletileg kényelmesen bele lehetne tenni. Bár ez még messze nem igazi női méret, de már közelít hozzá.
Érdemes nézegetni egyébként a kaliberek méreteit és főleg járástartalékait ezen az oldalon. Például a Piguet 11.50 kalibert csupán 100 órányi (4 nap és 4 óra!!!) járástartalékkal, vagy a Lemania 2010 kalibert mindössze 2,08 mm vastagsággal... Ez kérem az óragyártás szépségének krémje! :-)
Megjelent az Óra Magazin!!! Tessék szépen megvenni és olvasgatni!
IWC: 'A' schaffhauseni ora.
Junghans:szerintem nemet,de elofodulhat hogy kitelepult svajcba(marketing).
En is csodalkozom az autokvarc 17 koven.Regi mechanikus oraknal altalaban 17 kovet hasznaltak,de hogy egy autokvarcban mire kell?Tegyuk fel,hogy az automatikaban van 6,a mutatokhoz kvarcorakban is hasznalnak atlag 5-ot,de a tobbi?Generator tengelye?Van-e ennyi konek realis funkcioja egy kvarcoraban?
te_o
Kérlek szépen, ezt magyarázd meg! Kvarc szerkezet és kövek? A kövek nem azért kellenek, kogy a fém tengelyekkel való kiváló és kopásmentes siklásuk révén biztosítsák a mechanikai rendszer stabilitását, kiszámíthatóságát? Nem úgy van, hogy egy kvarc szerkezet akár egy bicskával faragott fatengelyt is pontos időzítéssel forgat, így a mechanikai kifinomultság a csapágyazásnál okafogyottá válik?
Tissot PR200 Autoquartz Az óra automata, és egy generátort tölt amely ellátja a quartz szerkezetet. Zafír üveg, 200m vízálló, dátum és időkijelzés, polírozott acél ház, üveg hátlap. 17 köves nemtommelyik ETA szerkezet. Igen tetszik :)
Az EDDA billentyuse gyujti oket, dicsekedett nekem a RADOival, hogy mennyire popecek, szerintem szarra voltak kopva, teli mely karcokkal a kereten. Bar o hordta oket, nekem ugy tunt elegge gondos torodest igenyelnek.
További beginner kérdések, bocs ha esetleg volt és átsiklottam.
Elektronikus kronométereknél sok mutató van, néha egy mutatónak több szerepe is lehet. A mutatókat néha tekergetni kell, pl. stoppert nullázni, zónaidőt állítani, stb. Ránézésre honnan lehet megállapítani, hogy hány motor van egy órában? Nekem nem tetszik, ha a kismutató öt órával való eltekeréséhez a nagymutató ötször teljesen körbefordul, vagy a stopper nullázásához ventillátort kell játszani. Van az óráknak ranglistája ilyen tekintetben?
IWC Porsche Design. Egy időben lehetett ezeket látni, nagyon tetszettek. Most már nem igazán látom sem kirakatban, sem reklámban. Divatcikk volt? Saját gyártmányú szerkezettel jártak vagy ez is beszállítótól van? A Schaffhauseni óra fogalom mennyire köthető az IWC márkához?
Kösz Prof! Ha már a rátapintáson túl vagyunk, vesézhetünk is egy kicsit? Maradva a hasonlatok körénél akkor a B-1 lünettája egy komplett orgia? Valójában mi alatta az a fogaskerekes szerkezet? Csak a lágy klattyanást szolgálja vagy mozgat is valamit az óra belsejében? Netán a meg nem nevezhető részt?
És a lünetta külső oldalába csavart csavarok mit szolgálnak (azon kívül, hogy feltörik az ujjad, midőn a koronát tekergeted:-)? Azok tartják a gyűrűt, vagy netán a vakoknak adnak eligazítást?
Nemrég gondban voltam, mert elszántam magam, hogy veszek egy tisztességes órát. Ebből a topicból azonban sikerült olyan okos tanácsokat merítenem, hogy sikerült megoldani a gondom - azaz valszeg jó órát vennem. Kösz minden hozzászólónak!
